2023. június 6., kedd

MIÉRT ÁLLHATOTT AZ OROSZOK ÉRDEKÉBEN A GÁTROBBANÁS?

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2023.06.06.


A nova kahovkai víztározó gátjának kedd éjszakai felrobbantása után a felek egymást vádolják az akció elkövetésével: az oroszok ukrán rakétatámadásról beszélnek, az ukránok szerint az oroszok aknázták alá a gátat. Zelenszkij hivatala szerint a robbantás az ukrán ellentámadás stratégiai terveit is módosíthatja. Az eddigi jelek alapján a gát felrobbantása inkább az oroszoknak állhatott érdekében. A víz néhány óra alatt tíz métert emelkedett, de tömeges humanitárius katasztrófával talán nem kell számolni. Szakértőket kérdeztünk a várható természeti, humanitárius és katonai következményekről.


Az ukrán információs hivatal szerint az orosz 205. gépesített kozák dandár követte el a robbantást a nova kahovkai gát ellen, Zelenszkij ügyészsége háborús bűnök és ökocídium miatt indított eljárást. A Kreml mindent tagad, szerintük ukrán szabotázsról van szó. A gát fele már romba dőlt, a vízerőmű helyrehozhatatlan, kedden kora délutáni állapotok szerint Nova Kahovkánál a víz tíz métert emelkedett. A belváros víz alatt van, a házak között hattyúk úsznak, az állatkert állatai elpusztultak. Az ár halad lefelé, a torkolat irányába.

Az ötvenes években épített nova kahovkai gát a legalsó a Dnyipro (oroszosan Dnyeper) hat nagy vízlépcsője közül. Ez tartja a felette lévő, több mint 2000 négyzetkilométeres víztározó tíz balatonnyi vizét. Miután az oroszok elzárták a kivezető csatornákat, a tározó májusban soha nem látott mértékben fel volt töltve, a víz néha már átbukott a gát tetején.

A lezúduló ár várhatóan három nap után kezd majd visszavonulni. A többméteres emelkedés miatt az első közlések szerint 30-40 település lakosságát kell evakuálni, az ukrán ellenőrzés alatt lévő jobbparton 16 ezer, az orosz megszállás alatti balparton pedig 22 ezer embert érint közvetlenül az áradás. A hírek azonban ebben is ellentmondásosak.

Míg az orosz segélyszolgálatok a TASS-nak azt mondták , hogy 80 település is víz alá kerülhet, Herszon megye oroszok által helyére ültetett kormányzója azt hangsúlyozza, hogy náluk még tömeges evakuálására sem lesz szükség, a legtöbb ember a helyén maradhat.

A lehetséges következményeket még nem lehet tisztán látni, de a földrajzi körülmények ezúttal is sok mindent meghatároznak. Ezen a síksági, ritkábban lakott sztyeppe területen nem véletlenül haladtak előre olyan gyorsan az orosz erők már a háború napjaiban – ehhez kellett akkor egy valószínűsíthető belső ukrán árulás, de a kedvező terepadottságok és az alacsony népsűrűség is. Utóbbi most legalább annyiban szerencsés, hogy a gátszakadás miatti árvíz várhatóan csak kisebb településeket érint majd, az azonban kérdés, hogy a megyeszékhely Herszon egyes részei is víz alá kerülnek-e.

Karácsonyi Dávid geográfus, a CSFK Földrajztudományi Intézet Ukrajnát az elmúlt években sokszorosan bejáró munkatársa attól nem tart, hogy százezreket öntene el a víz, de a járulékos következmények így is veszélyesek lehetnek, mégha nagyobb humanitárius katasztrófától talán nem is kell tartani.

“Egy nagyrészt mocsaras árterület fog víz alá kerülni, ahol viszonylag kevés a település. Ezen a torkolati részen a folyó már szét van terülve, mielőtt belefolyik a tengerbe, a víznek van hova mennie, így remélhetőleg nem fog komoly károkat okozni emberéletben, a frontvonal miatt amúgy is már sokan elmenekültek” – mondta a kutató a G7-nek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.