Szerző: BÖDÖK PÉTER
2023.09.09.
Szeptember 6-ától, szerdától hatályos a kormány rendelete „a földek vonatkozásában gyakorolható elővásárlási jognak a veszélyhelyzet ideje alatti különös szabályairól”. A közérthetőség okán pontosan idézzük: „Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 20. § i) pontját csak szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágban nyilvántartott földrészlet vagy kizárólag ilyen, illetve ilyen mellett kivett művelési ágú alrészletet tartalmazó földrészlet vonatkozásában lehet alkalmazni.”
Első olvasatra csak annyi tűnik fel, hogy idén már szeptember 5-éig 424 rendeletet alkotott a kormány (vagyis minimum napi egyet), míg tavaly ezt másfél hónappal később, október 28-án érték el. Ezen túlmenően a jogász közösségben is akadtak értelmezési nézetkülönbségek.
A földforgalmi törvény hivatkozott, július 1-jétől hatályos része arról szól, hogy elővásárlási jog nem áll fenn „az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése esetén”. Közérthetőbben: ezek szerint
"amíg az ukrajnai háború, illetve a Magyarországon emiatt kihirdetett háborús vészhelyzet tart, addig szántóra, legelőre és rétre nincs elővásárlási joga annak, aki az adott földterülettől 20 kilométerre levő településen lakik".
Tehát például budapesti lakosok vehetnek földeket a főváros közigazgatási határától 20 kilométerre. Ha nincs aranykalászos gazda bizonyítványuk, akkor 1 hektárig, ha van, akkor 10 hektárig. Kertet, szőlőt és gyümölcsöst azonban vehetnek az elővásárlási joggal jogosultak.
Nem világos, mi az a specifikus háborús helyzet, ami érinti a szántókat, legelőket, réteket, de a kertet, szőlőt, gyümölcsöst, nádast, erdőt azonban nem. És miért vonatkozik a rendelet a 10 hektárnál kisebb területekre. Mert így a formális logika alapján háborús vészhelyzet a magyar vidéken csak a 10 hektárnál kisebb szántókon, legelőkön és réteken van.
A rendelet már hatályos, a mezőgazdasági igazgatási szerv által még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Mindennek azért van jelentősége, mert az új jogszabály például lehetővé tenné a Narancs.hu által korábban megírt, minimum furcsa siófok-töreki földvásárlásaikról elhíresült Barna Györgynek (a siófoki Plázs üzemeltetője, szórakoztatóipari nagyválalkozó), Jászai Gellértnek (4iG-vezér) és Linczényi Aladinnak (4iG-alelnök), hogy Siófok 20 kilométeres körzetében, akár Veszprém megyében is földeket vásároljanak, mert Siófokon már van nekik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.