„A GARÁZSUNK IS NAGYOBB, MINT EZ” – 3 NÉGYZETMÉTERES LAKÁST IS KÍNÁLNAK MÁR ELADÁSRA BUDAPESTEN

TELEX
Szerző: GULYÁS ÁDÁM
2025.02.10.

Néhány nappal ezelőtt a Reuters riportja nyomán írtunk arról, hogy annyira rossz a lakhatási helyzet Hongkongban, hogy rengetegen kényszerülnek egy-két négyzetméteres, úgynevezett „koporsólakásokban” élni. Bár Budapesten még nem tart itt a helyzet, ha lakást keres valaki a fővárosban, akkor egyre többször futhat bele olyan hirdetésekbe, amikben „kislakásokat”, „minigarzonokat” és „mikrogarzonokat” kínálnak eladásra. Ezek nagyobbak ugyan, mint a hongkongi 1-2 négyzetméteres „lakások”, de nem sokkal.

A cikk írása idején mi is végignéztünk több ingatlanhirdető oldalt és Facebook-csoportot, a keresés során pedig találtunk olyan eladásra kínált lakást is, amelynek alapterülete három négyzetméter volt. Szürreális látvány, hogy egy szobának is kicsi helyiségben mindent megpróbáltak elhelyezni, amire szükség lenne egy lakásban. Az ingatlan nem meglepő módon egyetlen helyiségből áll, a bejárati ajtón belépve egyből a nappaliként, étkezőként és konyhaként is funkcionáló térben találjuk magunkat, de itt kapott helyet egy függönnyel elválasztva a zuhanyzó és a vécé is. Fekvőhely a galériára került, azt azonban már nem árulta el a hirdető, és a képekről sem derül ki, hogy mekkora hely lehet fent. 1-2 napot még csak-csak eltölt az ember ennyire kicsi és ennyire zsúfolt helyen, azt viszont nehéz elképzelni, hogy bárki hónapokat, esetleg éveket éljen le egy ilyen lakásban.

Előző ingatlanpiaci cikkünkben a megőrülő ingatlanpiaccal, a hirtelen kilövő ingatlanárakkal foglalkoztunk, most pedig a téma egy másik vetületének jártunk utána: hogyan aprózódnak fel fokozatosan a budapesti ingatlanok, mennyire élhetők ezek a lakásnak aligha nevezhető helyiségek, illetve hogy a jogi szabályozás mit enged meg és mit nem a lakások feldarabolásakor.
Szétdarabolt polgári lakások

A kis méretű lakásokat általában a belső kerületekben, az V., a VI., a VII. és a VIII. kerületekben hirdetik, a leírásokból pedig ki is derül, hogy ezeket jellemzően lakások feldarabolásával hozzák létre. A lakások szétválasztása önmagában nem új jelenség, a feldarabolás már a szocializmus idején megkezdődött, olyan időszakokban pedig, amikor egyre nehezebben elérhető a lakhatás, újra és újra felüti a fejét. Balogh László, az ingatlan.com elemzője szerint újabb csúcsot pedig az Airbnb hőskorában, 2018–2019 környékén ért el, de ekkor még jellemzően nagy, 100-120 négyzetméteres polgári lakásokat osztottak fel 30-40 négyzetméteres apartmanokra.

Ami viszont újdonság, hogy mostanában már nem ezeket a nagy lakásokat darabolják szét, hanem eredetileg 30–50 négyzetméteres lakásokat osztanak 3-4 részre, vagyis még tovább aprózódnak az ingatlanok a fővárosban.

A kis alapterület kiegészítésére – a belvárosi polgári lakások 3-4 méteres belmagasságát kihasználva – rendszerint egy galériát is beépítenek és „belső kétszintes”-ként hirdetik a lakást. Az így kialakított felső emelet belmagassága azonban legtöbbször a 1,5 métert sem éri el, tehát nem tekinthető teljes értékű szintnek. A hirdetők ráadásul többször trükköznek is a galéria területével. Sok 20-25 négyzetméteresként hirdetett lakásról az derül ki, hogy ez a szám a galéria területével együtt jön ki – anélkül van, hogy a 10 négyzetmétert sem éri el az alapterület. Ráadásul a galériát csak bizonyos feltételek mellett lehet ténylegesen hozzászámolni az alapterülethez, ezeknek pedig a legtöbb hirdetett lakás nem is felel meg...

ITT OLVASHATÓ