2018. április 29., vasárnap

AZ OSZTRÁK ÁLLAMFŐ SZERINT AZ ORBÁN-KORMÁNY POLITIKÁJÁNAK "HATÉKONYSÁGÁT" JÓL MUTATJA, HÁNYAN HAGYJÁK EL AZ ORSZÁGOT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.04.29.


- Az európai konzervatívok strasbourgi frakcióvezetője állítólag meg akarja mosni a magyar miniszterelnök fejét, ám erről az EP Külügyi Bizottságának szintén néppárti elnöke a jelek szerint semmit sem tud, meg nem is igazán tartja szükségesnek

- A leköszönő bécsi polgármester aggasztónak nevezi, hogy menekült-ügyben a magyarok milyen gyorsan megfeledkeztek a segítségről, amelyet 56 után kaptak

- Ausztria kitart amellett, hogy a jövő évtől kevesebb családi pótlék járjon a keleti EU-államokból érkezett vendégmunkásoknak, ha azok otthon hagyták a gyerekeiket

Profil

Az osztrák elnök úgy látja, hogy Ausztriának Macron és nem a Visegrádi Csoport oldalára kell állnia. Utóbbi szerinte semmi izgalmasat nem kínál Európa számára, pedig itt Orbán Viktort is beleértve rendkívül intelligens politikusokról van szó. Azzal azonban Van der Bellen nem ért egyet, hogy az osztrák kormánykoalíció két pártja nem győzi dicsérni a magyar vezetőt, hiszen Magyarországon lépten-nyomon a Soros-ellenes plakátokat látni. Így gyártják a bűnbakokat. Ám, hogy egy kormány mennyire jól vagy rosszul dolgozik, azt jól illusztrálja, hogy hányan hagyják el az országot, és e tekintetben a magyarok cseppet sem állnak jól. Különösen aggasztó a sajtó helyzete. A politikus nyugtalanítónak tartja, hogy az FPÖ egyik illetékese megfenyegette az osztrák köztévét, mert szerinte az elfogultan tudósított Magyarországról. A kérdés az, mutatott rá az államfő, hogy mit akarnak inkább az osztrákok? Mucsát vagy azt, hogy tudják, mi történik a világban?

Van der Bellen nevetségesnek minősíti, hogy a Szabadságpárt frakcióvezetője helytálló híresztelésekre hivatkozva hangoztatta: Soros Györgynek köze van az Európába irányuló menekültáradathoz. Az államfő, aki már vendégül látta a befektetőt a Hofburgban, teljesen megalapozatlannak nevezte a bírálatot. Az ő szemében Soros a civil társadalom képviselője, emberbarát, aki milliókat fordított egyetemekre, illetve a demokráciát szolgáló NGO-kra. Egyébként pedig sokan vélik úgy, ahogyan a milliárdos, hogy ti. Európa demográfiai gondokkal küzd és rá van szorulva a bevándorlásra. A politikus arra is kitért, hogy lényegesnek tartja a migránsok integrációját, mert különben 10-20 év múlva visszaüt a probléma. Vagyis megfelelő végzettséghez, illetve álláshoz kell juttatni őket és főként a gyerekekért kell sokat tenni.

FAZ

Erős uniót tart szükségesnek az Európai Parlament Külügyi Bizottságának vezetője, akinek az interjújából az derül ki, hogy ő szerinte a jogállam szempontjából nem Magyarország, hanem inkább Lengyelország jelenti a nagyobb veszélyt. A német konzervatív David McAllister szorgalmazza, hogy a külpolitikában az EU nagyobb határozottsággal és egységesen lépjen fel, ezzel együtt úgy gondolja, hogy a Külügyminiszteri Tanácsban a döntéseket a jövőben nem egyhangúan, hanem többségi alapon kell meghozni. Hogy a magyar választás ennyire eltérő eredményre vezetett Budapesten, illetve vidéken, abban a CDU-politikus önmagában nem lát semmi megrendítőt. A döntőnek azt tartja, hogy a választás szabad és tisztességes legyen, illetve hogy betartsák a demokratikus elveket, ideértve a kisebbségek és az ellenzék jogait, a hatalmi ágak szigorú elválasztását, valamint a független médiát. Az unió ugyanis értékközösség, és így minden tagállamnak tiszteletben kell tartania a demokráciát és a jogállamot.

Az interjúalany szerint nem tragikus, hogy Orbán Viktor belülről támadja Brüsszelt. Mint mondta, bíráló hangok mindig is vannak. Egyes kormányok részéről ez egyben próbálkozás, hogy a sikereket maguknak tudják be, a kudarcokért viszont a közösséget tegyék felelőssé. Ezt azonban az EU-nak el kell viselnie. A vörös vonal ott húzódik, ha valamely tagállam megkérdőjelezi az alapvető normákat, bennük az igazságszolgáltatás függetlenségével. Ezen a területen a lengyel vezetés már tiltott területre tévedt. McAllister különben egyetért azzal a német-francia elképzeléssel, hogy a szerkezeti alapokból a jövőben azok a térségek és városok kapjanak főként támogatást, amelyek sok menedékkérőt vesznek át, ami azt jelentené, hogy Magyarországnak és Lengyelországnak 2021-től sokkal kevesebb jutna ebből a forrásból..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.