2018. május 12., szombat

ELFELEJTHETJÜK-E AZ INFLÁCIÓT?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2018.05.11.


...A jegybanki vezetést az inflációnál és a bankrendszer állapotánál sokkal inkább aggasztja a növekedés megtorpanása. Az ettől való félelem vezethette a pénzügyi rendszer stabilitásáért felelős alelnököt, Nagy Mártont arra, hogy egy minapi konferencián a gazdaság serkentése érdekében bátrabb hitelezésre buzdítsa a bankokat, különösen a lakossági ügyfélkörben. Szerinte a lakáshitelek állománya a mainak a nyolcszorosára nőhetne 2030-ig, és ez még nem jelentene túlzott eladósodást. Most ugyanis a válság előttinél szélesebb kör vesz fel hitelt, a jövedelmek is folyamatosan emelkednek, és a változó kamatokat mind jobban kiszorítják a rögzített kamatok. (Szinte hihetetlen, ami az MNB szerint 2030-ig várhat ránk, Portfolio.hu, 2018. ápr. 18.)

Ha inflációs veszéllyel a közeljövőben nem is kell még számolni, az ingatlanhitelek felpörgetése már most magában rejti a későbbi kedvezőtlen változások kockázatát. A lakossági eladósodás folyamata ugyanis nem állítható meg egy csapásra: a ma nyújtott hitelek egy-két évtizedig is fennmaradnak. Az ingatlanárak növekedése nem tarthat örökké, és egy újabb ingatlanpiaci buborék kialakulása és kipukkadása sem zárható ki. Előbb-utóbb a kamatok is emelkednek, amin a rögzítés sem segít, hiszen a fix kamat megállapításakor a bankok eleve beszámítják a piaci kamatlábak várható növekedését. Hitelekért főként a labilisabb pénzügyi helyzetű rétegek folyamodnak, a tehetősebbek többnyire befektetési céllal, készpénzért vásárolnak ingatlanokat. Így hiába szűnt meg a devizaalapú hitelezés, és szigorodtak a banki hitelbírálatok, az adósok most is könnyen bajba kerülhetnek.

Márciusi inflációs jelentése szerint az MNB arra számít, hogy a gazdasági növekedés ösztönzésére törekvő, laza monetáris politikát majd a szigorúbb költségvetési politika ellentételezi. Pedig a gazdaság élénkítése inkább feladata a kormánynak, mint az árstabilitásért és a pénzügyi rendszer biztonságos működéséért felelős jegybanknak. Okkal tart persze a jegybank a mostani, 4 százalék körüli növekedés lelassulásától, amit a világgazdasági konjunktúra várható lecsengése (a JP Morgan az amerikai hanyatlás beindulásának már három éven belül 72 százalékos esélyt ad) mellett a 2020 után Magyarországra áramló uniós források előrelátható csökkenése is valószínűsít.

Ám most komolyabb feladat lesz a jegybanknak és a kormánynak oly módon serkentenie a magyar gazdaságot, hogy egyúttal ne erősítsék túlzottan az amúgy is feléledő inflációt. A dolgot az is megnehezíti, hogy mindketten már akkor ellőtték a gazdaságélénkítés puskaporát, amikor azt kivételesen kedvező külső körülmények (az alacsony nemzetközi infláció és kamatok, tetemes uniós források) is táplálták.


ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.