2019. január 26., szombat

EURÓPAI ÉRTELMISÉGI FELHÍVÁS: A KONTINENS DEMOKRATIKUS TÖBBSÉGÉNEK MÁJUSBAN VISSZA KELL VERNIE A POPULISTÁK TÁMADÁST, KÜLÖNBEN NAGY BAJ LESZ - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2019.01.26.


- Európa lelke a földrész jobb lelkiismeretére apellál, nehogy a demagógok, a nacionalista Internacionálé tagpártjai felégessék az uniót 

- Soros kitart liberális elvei mellett, Orbán viszont erősen átlendült jobbra, ez azután kibékíthetetlen ellentétekhez vezetett köztük

- Ausztriában ugyan a szélsőjobbos FPÖ a kormány tagja, ám a szélsőséges sajtó így sem írhatja le válogatás nélkül, ami csak az eszébe jut, még Sorosról sem

New York Times

30 vezető európai értelmiségi, köztük Heller Ágnes és Konrád György írta alá azt a kiáltványt, amely a liberális demokrácia védelmében a földrészt elárasztó populizmus elleni harcra szólít fel. A kezdeményező a francia filozófus, Bernard Henry Lévy volt. az „Európai hazafiak” társaságához csatlakozott többek közt több Nobel-díjas író, így Elfriede Jelinek, Orhan Pamuk, Vargas Llosa, Szvetlana Alekszijevics, Salman Rushdie, Herta Müller, továbbá Milan Kundera és Adam Michnik.

A felhívás kiemeli, hogy az ellenállás új szelleme nélkül a májusi EP-választás lesz minden idők legtragikusabb politikai erőpróbája, mert a rombolók győznek, azok szégyenére, akik még hisznek Erasmus, Dante, Goethe és Coménius örökségében. Ám ez katasztrófa volna, mert a másik oldal megveti az intelligenciát és a kultúrát, felszítja viszont az idegengyűlöletet és az antiszemitizmust. Az aláírók küzdeni kívánnak a civilizációért, 75 évvel a háború, illetve 3 évtizeddel a Berlini fal leomlása után. Henri Lévy elmondta, hogy a populizmust az újfasizmus ködfüggönyének tartja. Úgy véli ugyanakkor, hogy a 30-ak Európa lelkét testesítik meg, és nem akarják, hogy a kontinens a sírásók kezére jusson.

A lap hozzáteszi, hogy a választáson általában alacsony a részvétel, ezért félő, hogy főként azok mennek el voksolni, akik szenvedélyesen elutasítják ez EU-t, ez pedig sikerhez segítheti a szélsőjobbot, illetve a populistákat, akik szinte egytől egyig nacionalisták.

Az eredeti szöveg franciául:

https://www.liberation.fr/planete/2019/01/25/il-y-a-le-feu-a-la-maison-europe-le-manifeste-des-patriotes-europeens_1705305

Libération

1. A 30-ak felhívását közlő újság főszerkesztője úgy ítéli meg, hogy a béke már nem elegendő a földrészen, mert ugyan az nem biztos, hogy van európai identitás, de az egyértelmű, hogy a közös értékek, vagyis a szabadság, az ész hatalma, a sokszínűség és az alkotás hatóereje folytán létezik európai kultúra. És most Henri Lévy szavára ez az Európa mozdult meg, mivel terjed a pusztító tűz. A szociális válság táptalaján, a globalizáció közepette az emberek egy része a nemzeti identitás magasztalásában, a demagógok hazugságaiban keres menedéket. A háború emléke egyre jobban elhalványul. Nyomul a feledés és a tudatlanság. A földrész békéje olyan, mint a levegő, amelyet belélegzünk: csak akkor vesszük észre, milyen fontos, amikor elfogy.

A szóban forgó nyilatkozat politikai csatakiáltást jelent: azt kívánja mindenkiben tudatosítani, hogy véget ért a védekezés kora. Akik hisznek a jövő civilizációjában, a szabadság hatóerejében, a nemzetközi együttműködés előnyeiben, azoknak most már meg kell mutatniuk bátorságukat és elszántságukat. De a legfőbb, hogy Európa erősebb, mint gondolnánk, főleg ha látjuk, hogy a Brexit hívei milyen mocsárba taszították Nagy-Britanniát. Az EU gyakran kisstílű, kiábrándító, elfelejti, hogy az emberek védelmében jött létre. Ebből következően vissza kell találnia az eszméihez.

2. A lap külön is meginterjúvolt 8 aláírót, közülük Ann Applebaum arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai nacionalisták nagyon is együttműködnek, azaz mára valóság lett a nacionalista Internacionálé. A történész, aki egyben a Washington Post publicistája, rámutat, hogy Salvini, Kaczynski, Orbán és Le Pen közösen tervezi meg a kampányt az EP-választásra, de már tudjuk, hol fenyegetnek romboló akcióik. Előfutáruk Nigel Farage volt, aki elvezette az Egyesült Királyságot a Brexithez. Strasbourgban pedig arra használta fel a képviselői mandátumát, hogy megtorpedózza az Európai Parlamentet. Az eredmény országában évtizedek óta a legsúlyosabb politikai és alkotmányos válság lett.

Ugyanez a sors vár a kontinens többi részére is, ha az ellentétek meghiúsítják az összefogást és azt, hogy az új nemzedéket meg lehessen győzni az EU előnyeiről. Az emberek többsége azonban meg akarja őrizni a demokratikus értékeket egy olyan világban, amelyet egyre jobban a diktátorok határoznak meg. Ha nem hangoljuk össze tetteinket, egy dühös kisebbség felül fog kerekedni. A többségnek vissza kell szereznie, hogy ő határozza meg a viták témáit és feltételeit. Máskülönben alighanem ez lesz az utolsó európai választás...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.