2024. január 30., kedd

MEGDŐLT A NEGATÍV SZÜLETÉSI REKORD – 7 NŐI CSOPORT, AKIK MIATT BAJBAN A KORMÁNY CSALÁDPOLITIKÁJA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2024.01.28.


Soha nem született még olyan kevés gyerek a modern Magyarország történetében, mint 2023-ban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal pénteki gyorsjelentéséből. A tavalyi már a második év, amikor megtört a 2012 óta tartó demográfiai lendület. 2021 óta közel nyolcezerrel csökkent a megszületett babák száma. Ott esett leginkább a születésszám, ahol már eleve alacsonyabb volt a termékenység: főként az ország fejlettebb régióiban élő nőknél. Hét pontba szedtük, milyen társadalmi csoportok miatt dőlt be a születések száma, és kerül az ország egyre távolabb a kormány demográfiai céljaitól. Át kell írni emiatt a népesedési forgatókönyveket is, mert 2050-re várhatóan 8,5 milliós sem lesz hazánk lélekszáma. Még a lakosságszám milliós bezuhanásához is legalább 1,65-ös termékenységi mutatóra lenne szükség. A következő 25 év alatt 1,1 milliónál is több ember tűnhet el Magyarországról.


Fordulat látszik a magyar demográfiában: már második éve csökken a termékenység, 2023-ban pedig a valaha mért legalacsonyabb születésszámot regisztrálták a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki gyorsjelentése szerint. 1900 óta – itt kezdődnek a KSH adatsorai – még sosem fordult elő, hogy mindössze 85 200 gyerek szülessen egy év alatt.

A 2011-as termékenységi mélypont után 2021-ig a családok több gyermeket vállaltak, mint korábban: az időszak alatt 1,23-ról 1,59-re nőtt a teljes termékenységi arányszám, ami azt mutatja meg, hogy egy nő az adott év születési gyakorisága mellett élete során hány gyermeknek adna életet. Az elmúlt évtizedben az átlagosan egygyerekes családmodellről – ami bevándorlás nélkül a népességszám feleződését okozná egy-két generáció alatt – elmozdultunk egy inkább kétgyerekeshez közeledő modell irányába. A termékenység növekedése nem emelte lényegesen a születésszámot, az végig 90 ezer körül ingadozott, mert a szülői korban levők létszáma folyamatosan csökken. Az 1,59-es termékenységi csúcs és az 1,23-as mélypont éve között a születések számában alig ötezer baba volt a különbség. Hogy ez a viszonylag alacsony szám mégis mennyire fontos, ezt éppen az ilyen években érzékeljük leginkább, amikor mindkét mutató negatív irányba fordul.

A most történtek az ország egyes területein három év múlva óvodai csoportok, hat év múlva iskolai osztályok vagy teljes iskolák bezárását okozzák majd. Hosszabb távon pedig a munkavállalási célú migráció jelentős erősödését a munkaerőhiány miatt.

A csökkenő népességszám nem csak demográfiai adat, amin keresztül megítélhetjük a kormány családpolitikáját. Ha egy országnak eltűnik a fiatalsága, az megroppanthatja a gazdaságát is. A magyar korfa már most is tragikus, egy egészséges társadalomé karácsonyfa alakú, vagyis jóval szélesebb alul, mint felül, mert sokkal több a gyerek, mint az idős ember. A magyar korfa azonban nem ilyen, hanem éppen az idősebbeknél szélesedik ki, ezért inkább hasonlít kettős tetejű kínai pagodára, mert már évtizedek óta kevés gyerek születik. Tavaly például éppen annyi kislány jött világra, mint ahány 77 esztendős asszony élt hazánkban. A jövő kihívásait jól érzékelteti, hogy a termékenységi életszakaszból kilépő 47 éves nők 89 ezren voltak, a 20 esztendősek viszont csak 51 ezren.

Korábbi összeállításunkban azonosítottuk, hogy a termékenységi arányszám 2021-ig tartó javulása a vidéki Magyarországnak volt köszönhető, azon belül is elsősorban az északkeleti, szegényebb régióknak. Csupán a 20 ezer lakosnál kisebb településeken sikerült jelentős eredményt elérni, a fővárosban még csökkent is a kisbabák száma.

Az akkori demográfiai trendváltást főként az érettségizett, érett vidéki nők – és persze párjaik – érték el, körükben nőtt legnagyobb mértékben a gyerekvállalás, vélhetően azért, mert a családpolitikai intézkedések számukra ígérték a legtöbbet. A növekmény elsősorban Északkelet-Magyarországra volt jellemző: 2013 és 2019 között Nógrád 11 százalékkal, Szabolcs 9 százalékkal, Borsod 4 százalékkal növelte a termékenységi mutatóját, míg Budapest mindössze eggyel. Az akkori növekedési lista első hét helyén kivétel nélkül kelet-magyarországi megyéket találtunk...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.