Szerző: SZELESTEY
2019.01.06.
- Weber szóban ismét elítélte a magyar illiberalizmust, de változatlanul épít a Fidesz támogatására, hogy a Bizottság elnöke lehessen, a CSU ugyanakkor kiállt Orbán mögül
- A populisták a helyek egynegyedét szerezhetik meg Strasbourgban, így elvileg onnantól kezdve még többet akadékoskodhatnak, de még jó, hogy egymás közt megosztottak
New York Times
A rabszolga törvény miatt ezrek vonultak az utcára Budapesten, a tiltakozás kihívást jelent Orbán Viktor számára. A politikus az eltelt 8 évben egyfolytában élt a demokratikus állam eszközeivel, hogy felszámolja szinte az összes féket és ellensúlyt. Legutóbb két vitatott jogszabályt fogadtatott el, az egyik párhuzamos bírósági rendszert hoz létre, ám széles körben elítélik, mert az ellentétes a jogállammal. De a nagyobb felháborodást a túlórák számának radikális megemelése váltotta ki. Ilyen hosszan tartó ellenállásra nem volt példa 2010 óta, és ami szintén új: egyesítette a teljes ellenzéket. A Fidesz vezetői eleinte csak legyintgettek és Sorost okolták. Ám ez a hozzáállás csak még jobban feldühítette a másik oldalt.
Rabi Ferenc, a Bányászszakszervezet elnöke azt mondja, lehet, hogy korábban féltek az emberek tüntetni, de most már egyszerűen elegük van. Orbán biztosan kezében tartja a hatalmat, de azt is pontosan tudja, hogy a tiltakozások gyorsan önálló életre kelhetnek és végzetessé válhatnak még a legelnyomóbb rendszer számára is. A kormány az utóbbi időben gyanakodva figyelte a megmozdulásokat. A sajtón keresztül megszabta, hogy mi jelenhet meg a tüntetésekről, noha azok közben átterjedtek a vidékre is. Tegnap öregek, fiatalok egyaránt voltak a tömegben, olyanok vezették őket, akiket megriaszt, hogy az ország átcsúszik diktatúrába. Az elégedetlenség éppen akkor robbant ki, amikor a magyar gazdaságnak munkaerő gondjai vannak. Más államok ilyenkor bátorítják a bevándorlást, ám Orbán népszerűsége azon alapszik, hogy ördögnek állítja be a migránsokat.
Washington Post
Az utcára vonultak a magyarok a kormány autokratikus terjeszkedése ellen. Megmutatták, hogy az ellenállás tovább él, pedig már úgy tűnt, hogy szinte teljesen halott. A tüntetések a 2. hónapba léptek és idáig ez az egyik legsúlyosabb kihívás Orbán Viktor hatalmával szemben. A tömeg megtöltötte a Kossuth teret. A miniszterelnök a tekintélyelvű rendszer éllovasa azon a Magyarországon, amely három évtizede lerázta a kommunista uralom bilincseit, ám a politikus most már más keményvonalas vezetőknek is ihletet ad Európában, de azon kívül is. Tekintélyéhez általában nem fér kétség, az ellenzék megosztott, a civil társadalmat törvények gátolják, a sajtó java része a zsebében van, elvileg független állami intézmények behódoltak a Fidesznek.
Ám a tegnapi tiltakozás ismét csak bizonyította, hogy Orbán melléfogott két jogszabállyal is, és ezáltal hevesebb, illetve hosszabb ellenállást váltott ki, mint bármikor az elmúlt években. Szél Bernadett azt mondja, eltűnt a választások utáni apátia, mert ez egy látszatdemokrácia, és az emberek már nem kérnek belőle. Az elégedetlenséget csak gerjesztette a CEU kipaterolása, a közigazgatási bíróságok felállítása, valamint a Nagy Imre-szobor alattomos eltávolítása. De a legfőbb tényező a rabszolga törvény. A kormányfő sikerrel csábított az országba egy sor nagy céget, ám közben százezrek mentek külföldre dolgozni a jobb bérek és a nagyobb szabadság miatt. Akik maradtak, azok pedig mind inkább morognak a növekvő munkaterhek miatt.
A miniszterelnök úgy tünteti fel, hogy ő a hazafi, aki védi az országot a migránsok áradatával szemben, noha csupán elhanyagolható számban érkeznek bevándorlók. Az EP-választást pedig úgy állítja be, hogy az csata lesz az illiberális demokrácia, illetve a Soros által támogatott nyílt társadalmak között. A felmérések azt mutatják, hogy a Fidesz továbbra is népszerű, főként vidéken és kisvárosokban. A hatalom idáig óvakodott az erőszaktól, de az utóbbi hetek próbára tették ezt a fajta hozzáállást. A tegnapi demonstráció harcba hívott mindenkit, aki elutasítja az orbáni irányvonalat. Rainer János történész azt mondja, igen nagy hasonlóságot mutat Horthy és Orbán rendszere. Mindkettőt jellemzi a nacionalista közbeszéd, a központilag ellenőrzött sajtó, az erős kormánypárt. De főként az, hogy vannak ugyan demokratikus szerkezetek, ám nincsenek demokratikus folyamatok.
Bloomberg
Erősödnek az Orbán-ellenes megmozdulások, miközben a szakszervezetek általános sztrájkkal fenyegetőznek. A tüntetéshullám nem csitul, most már a követelések odáig jutottak, hogy véget kell vetni az illiberális uralomnak. Az ünnepek elteltével ezrek gyűltek össze a Parlament előtt. A kormányfő megvetése a liberális demokrácia iránt egész Európában ikonná tette a politikust a nacionalista erők számára. Ugyanakkor a rabszolga törvénnyel maga ellen fordította az érdek képviseleteket is. Egyúttal egyesítette a korábban gyenge és széttagolt ellenzéket. Ettől azonban még továbbra is messze a Fidesz a legnépszerűbb párt. Orbán azt ígéri, hogy türelemmel és határozottsággal szereli le a tiltakozásokat. Ezzel párhuzamosan visszautasítja, hogy csökkentse a központosított hatalmat, pedig amiatt az EP már jogállami eljárást kezdeményezett...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.