2019. április 3., szerda

A SELYEMÚT RÓMÁBA VEZET

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BENDA LÁSZLÓ
2019.03.29.


Jó háromnegyed évezreddel Marco Polo nagy utazása után most Kína első embere tett felfedező kirándulást Nyugat-Európában. Viszonozta a velencei vizitjét, majd Rómából Palermón és Monacón át továbbutazott Párizsba. Hszi Csin-ping elnök útitervének végpontja eredendően Florida lett volna, hogy Donald Trumppal lehetőség szerint lezárja a világ két legnagyobb gazdaságának felújított alkudozását. A leegyszerűsítve vámháborúnak titulált kötélhúzás azonban hosszabbnak ígérkezik, mint gondolták, így a végelszámolás is csúszik. Némely feltevések szerint elképzelhető, hogy júniusig fagyasztják a két elnök randevúját, a függő kérdések lezárását.

Így az amerikai–kínai gazdasági (korántsem csak kereskedelmi!) karate közepette indult első idei külföldi útjára Hszi Csin-ping elnök. Fő célja a „nyugati front” megbontása lehet, ennek eszköze az általa meghirdetett „Egy öv – egy út” stratégiai fejlesztési program csábereje.

A visszafogott brüsszeli értékelés megelőzte a várható diplomáciai csúcsokat: Kína egyidejűleg partner és „rendszerszintű rivális”. Vagyis több mint harmincszázalékos részesedésével az unió legfőbb kereskedelmi partnere, igaz, már 176 milliárd eurós deficittel. De az sem kérdéses, hogy a még nagyobb különbözettel küzdő Egyesült Államok és Európa hasonló kereskedelmi huzavonája ellenére az euroatlanti stratégiai szövetség erősebb kötelék annál, semmint hogy a kínai csábítók előtt túlzottan szélesre tárnák kapuikat. Berlin és Párizs igyekszik is érzékeltetni ezt a távolságtartást. A széles mosolyok mellett Hszi tapasztalhatta ezt a keddi minicsúcson – Macron, Merkel és Jun­cker társaságában. Miközben a francia elnök – az egyoldalú washingtoni törekvésekkel szemben – az erős multilateralizmust sürgette, az újfajta összejövetellel Európa vezető személyiségeként igyekezett helyzetbe hozni magát.

Hangsúlyozta: az EU tiszteletben tartja nagy partnerét, de elvárja, hogy Peking is tartsa tiszteletben a szövetség egységét (vagyis beruházási politikájával ne próbálja leválasztani a kisebb déli és keleti tagországokat, sőt immár Olaszországot is). A diszkrét bírálatok mellett azért vagy 40 milliárd eurónyi üzletet kötöttek francia és kínai cégek. Ebből kiemelkedik az Airbusok eladása 30 mil­liár­dért – ez jelentős oldalvágás a gondokkal küszködő amerikai Boeingnak is...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.