2019. november 18., hétfő

KERESZTÉNYELLENES FEMINISTA? KORÁNTSEM! – MA 80 ÉVES A SZOLGÁLÓLÁNY MESÉJÉNEK ÍRÓJA, MARGARET ATWOOD

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2019.11.18.


Ma ünnepli 80. születésnapját a kanadai Margaret Atwood, akit leghíresebb könyve, A szolgálólány meséje jó 30 évvel a megjelenése után tett híressé. Idős, nő és komoly író. Antisztár, a regény folytatását az olvasók mégis popsztárnak kijáró ünnepléssel fogadták. Atwood új könyvének, a Testamentumoknak megjelenését show-műsor kísérte, világszerte 1300 moziban közvetítették is élőben. De beszéljünk akkor végre a lényegről: tényleg egy keresztényellenes feministát emel magasba a világ?

Az irodalom igazságtalan.

Margaret Atwood 1984-ben – ikonikus évszám – nem kis részben nyugat-berlini élményei hatására kezdte írni A szolgálólány meséjét. Az 1985-ben megjelent könyv jó kritikákat kapott, Harold Pinter forgatókönyve alapján filmet is készítettek belőle, de nem lett világsiker. Amerika nem rezonált a felvetett problémákra. Nem érezték tömegek fontosnak, ami a kanadai írónő érzékenységét megragadta. A kritika szerint a könyv arról szólt, hogy a totalitárius államban is megmaradnak az emberek álmai. Na bumm, könyvek, filmek sokasága dolgozta ezt már fel megrázó erővel. Vagy nyálas olcsósággal.

A könyv persze jóval több ennél. Atwood Nyugat-Berlinben élt, fallal elválasztva a totalitárius államtól, amely minden vasárnap vadászgépek hangrobbanásával adta a nyugatiak tudtára, milyen közel van. Az írónőt nem hagyta nyugodni a kérdés, hogyan lehetséges, hogy ugyanannak a népnek az egyik fele nyugati, kapitalista, szabad világban él, míg a másik az embereket a tulajdonuktól, személyi szabadságuktól, de még a privátszférájuktól is megfosztó totalitárius állammal azonosul. Miért? Mi történt velük? Hogyan működik ez az egész? Az 1939-ben született Margaret Atwoodnak voltak emlékei a második világháborúról, gyerekként érzékelte, hogy minden megtörténhet, ráadásul egyik pillanatról a másikra. Írt hát egy disztópiát, negatív utópiát, alkotott egy pokoli világot, hétköznapiasan reális szereplőkkel, akiket az Egyesült Államok távoli jövőjébe álmodott, egy keresztény puccs utánra.

Atwood nagy regényt írt, már akkor is híres író volt, de nem világhírű. Sokat elárul könyve fogadtatásáról, hogy Arthur C. Clarke-díjjal, a legjobb sci-fi regénynek járó elismeréssel jutalmazták. Nem ezért a regényéért kapta az addig elnyert legrangosabb irodalmi elismerését, a Booker-díjat, hanem a Vak bérgyilkosért, 15 évvel a Szolgálólány megjelenése után.

Kelet-Európa értette volna regénye minden sorát, de ide nem jutott el A szolgálólány meséje, el voltunk zárva tőle – a kötet csak a kétezres években érkezett meg Magyarországra. Akkor sem lett hatalmas könyvsiker – pedig lehetett volna –, csupán az irodalmi ínyencek tudták, hogy nagy regény született...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.