2019. október 30., szerda

AZ ATOM A LEGDRÁGÁBB - INTERJÚ MYCLE SCHNEIDERREL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARNITZ ISTVÁN
2019.10.30.


Az Orbán-kormány nem gazdaságossági alapon döntött az atomerőmű mellett, ami versenyképtelen és eleve magas költsége az akár évtizedes csúszás során még tovább nőhet – véli lapunknak adott interjújában a néhány hete a CEU-n bemutatott The World Nuclear Status Report 2019 fő szerzője, Mycle Schneider.


- Annak tükrében, hogy tanulmányuk az atomerőművek egyre magasabb korára hívja fel a figyelmet, mi a véleménye arról, hogy a magyar kormány újat tervez? 

- Meg vagyok lepve. Áram sok mindenből előállítható. Attól, aki több milliárd eurót szán erre, elvárható lenne, hogy a döntés előtt alaposan átnézze a lehetőségeket. Kutatásaink alapján bizton állíthatom, ezek közül most az atomerőmű a legdrágább és a leglassabban kivitelezhető megoldás. Az elmúlt évtized során a világ 63 új nukleáris reaktora az első kapavágástól az átadásig átlag 10 év alatt épült fel. A szórás 4-40 év, hisz sok a megszakítás. Atomerőművet építeni nem egy eleve elrendelt kötelesség. Ha kormányuk fő célja tényleg az olcsó áram lenne, nyilván más termelési formát választott volna. 

- Manapság tanulmányozzák atomerőművek akár 80 éves működtetését is. 

- Tanulmányozzák. Főleg Amerikában. Bár ott kiadtak már néhány 60 éves engedélyt, az 50 éves kort is alig néhány egység éri meg. A napokban állították le például a nukleáris balesetéről ismert Three Mile Island utolsó, 45 éves blokkját. 

- Miért? 

- Mert az atomerőművek versenyképtelenek. 

- Az Orbán-kabinet szerint az új atomerőmű az olcsó energia záloga. 

- Ez teljességgel lehetetlen. Ez nem vélemény, hanem tény. Ismerjük az eszközök árát. 

- Azért a hazai erőművek közül még mindig a paksi a legolcsóbb. 

- Minden piac más. A szabályok is különbözők. Nehéz az összehasonlítás. A megújulók terén a legfontosabb a mennyiség: minél többet telepítenek, annál olcsóbb. A különbségeket nem a világpiaci árú berendezések adják, hanem az olyan puha költségek, mint az eloszlás, a szabályok, az adók, a támogatások, a bírságok, a politika, a közeg, a haszonkulcsok vagy az időtáv. Bár a fejlődés rohamos: míg Németország 2012-ben 7,5 gigawatt (GW) napelem telepítésével vitte el a pálmát, most az India mögött kullogó Kína évi 50 GW-nál tart. Ez több az USA összes eddigi naperőművénél. A felfutással Magyarországon is csökkenhetnek a költségek. 

- A Paksi Atomerőmű kilowattóránként körülbelül 12 forintért termeli a villamos energiát. A kormány szerint az új nukleáris blokkok 17 forinton már megtérülnének. A napelemek áramáért viszont az állam mintegy 30 forintot ad. 

- Ez utóbbi biztos nem tőzsdei ár. Egy jól működő piacon a napelem már 6 forint körül megéri. Kíváncsi lennék, a magyar állam mire alapozza a 30 forintos támogatást. A különböző termelési módok átláthatóságát leginkább szabványos, uniós árverések biztosítják. Itt meg kéne méretni az energiahatékonysági megoldásokat is. A takarékosság, a fogyasztáscsökkentés ugyanis szerintem mindent megelőz. A világ hatalmas energiaigényeinek kielégítésére még nem született épkézláb ötlet. Visszatérve: ki készítette a tervezett atomblokkjaikra vonatkozó 17 forintos előrejelzést? 

- A Rothschild Bankház, a magyar kormány megbízásából. 

- Értem. Nos, tekintve, hogy a új nukleáris egységek a piacon ma legalább 33 forintot kérnek az áramukért, egy 17 forintos becslés felettébb meglepő. Ezt más ismert elemzők nem is igazolják vissza. Kíváncsivá tett az említett tanulmány forrásai, hivatkozásai iránt. Aki valamit állít, bizonyítsa...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése