KRÍZISHELYZETBEN - MIÉRT VAN SÜRGŐSEN SZÜKSÉG EGY ORSZÁGOS LELKIEGÉSZSÉG-PROGRAMRA?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerzők: KAPÓCS GÁBOR – BACSÁK DÁNIEL
2022.01.22.

„Telt házzal működik a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia” – közölte az intézmény 2021. november 23-án, hozzátéve, a koronavírus-járványt megelőző időszakhoz képest 40 százalékkal emelkedett az esetek száma, köztük a szorongó, a depressziós és az önsértő gyermekek aránya is ugrásszerűen megnőtt. A Vadaskert Alapítvány igazgatója szerint „a pandémia katalizátorként hatott a serdülők és a családok problémáira, az amúgy is létező gondok a bizonytalanság és a krízis hatására még erősebben jelentkeznek”. Ezek már nem is vészjósló, hanem a katasztrofális valóságot leíró mondatok, ami mellé odatehetünk egy másik szomorú statisztikát is: az Eurostat adatai szerint 2020-ban az elmúlt tíz év csökkenő tendenciája után újra nőtt az öngyilkosságok száma Magyarországon, méghozzá jelentős mértékben, 1550 főről 1706 főre, ami 10 százalékos növekedést jelent. Egyetlen év alatt.

A koronavírus-járványnak már most rendkívül komoly mentálhigiénés következményei vannak az egész társadalomra nézve, de ez igazán senkit sem érhetett váratlanul. Legkésőbb 2020 nyarán, már az első járványhullámot követően világszerte nyilvánvalóvá vált, hogy a karantén miatti be- és összezártság, a távmunka és a távoktatás, a megbetegedéstől való félelem, az emberi kapcsolatok és tevékenységek mindinkább online térbe száműzése, maga a betegség és annak hosszú távú következményei (az ún. long-COVID), valamint az egyre több családot érintő gyász nehezen feldolgozható traumát okoz gyerekeknek, felnőtteknek és időseknek egyaránt. Figyelemre méltó, hogy az Amerikai Egyesült Államok országos tiszti főorvosa éppen néhány héttel ezelőtt tett közzé egy 53 oldalas, részletes dokumentumot arról, hogy a járvány következtében milyen kihívásokkal néznek szembe a fiatalok, és ez milyen feladatokat ró a társadalom különböző szereplőire a családoktól kezdve az oktatási intézményeken, az egészségügyön, a médián és a szórakoztatóiparon keresztül a kormányzatig. Vajon várhatóak-e a Nemzeti Népegészségügyi Központ részéről is hasonló ajánlások?

Magyarországon ráadásul a már „létező gondok” – ahogy az alapítvány igazgatója fogalmazott – sajnos optimális táptalajt biztosítottak a mostani válságos helyzet eszkalálódásához. Napjainkra a pszichés zavarok – előfordulási gyakoriságukat és népegészségügyi kockázatukat tekintve is – felzárkóztak a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, rövid időn belül át is vehetik a vezető szerepet. Egy néhány évvel ezelőtt végzett hazai felmérés szerint a kérdezés időpontjában a felnőtt lakosság 26 százalékának, ezen belül a férfiak 20, a nők 30 százalékának voltak depressziós tünetei, 74 év felett pedig minden tizedik ember küzdött súlyos depresszióval – és ez csupán egy azon pszichés problémák közül, melyek életünk egy-egy szakaszában vagy akár egészen életünk végéig elkísérhetnek bennünket...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2022/3. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2022/3. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)