Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.07.18.
Pressman elutasította Orbán sugalmazását
A Daily Beast elnevezésű portál David Pressman budapesti amerikai nagykövetet megszólaltató, igencsak terjedelmes cikkét közli a yahoo híroldala. A írás alapvetően a budapesti Pride eseménysorát, a diplomata ezzel kapcsolatos megnyilvánulásait, illetve az LMBT-közösség magyarországi problémáit ismerteti, de kitekint az amerikai-magyar viszonynak az ukrajnai háborúval kapcsolatos vonatkozásaira is.
Felidézi Orbán Viktor miniszterelnök kijelentését, miszerint ha az amerikaiak békét akarnának, akkor egyik napról a másikra béke lenne. Pressman válasza erre a következő: az Egyesült Államok azt akarja, hogy érjen véget a háború, és aki véget vethet annak, az Vlagyimir Putyin. "Nem szerencsés, ha azt látjuk, hogy politikai tényezők, mint ebben az esetben a miniszterelnök, azt sugallják, hogy az Egyesült Államok valamiképpen ösztönzi ezt a háborút. Ez távolabb nem is lehetne az igazságtól" – fogalmazott a nagykövet, majd így folytatta: a világ megváltozott a tavalyi invázióval. "Azt hiszem, Magyarország történelmileg kényelmesnek érezte a Kelet és a Nyugat között elfoglalt középutat, de most valóban választani kell". Az Egyesült Államok szoros figyelemmel kíséri, hogy Magyarország milyen utat választ, és tagadhatatlan, hogy Magyarország választása eltér a többi térségbeli partner választásától.
A jelenlegi feszültségek ellenére – olvasható a Daily Beast cikkében – Pressman továbbra is derűlátó, bízik abban, hogy a magyarok Nyugaton látják a jövőjüket.
Trump újraválasztása a demokrácia globális jövőjét kockáztatná
A Bloomberg hírügynökség Niall Ferguson skót-amerikai történésznek a tanulmányát közli a demokrácia globális helyzetéről és kilátásairól. A szerző ismerteti a svéd göteborgi egyetem "Változatok a demokráciára" elnevezésű projektjének számos megállapítását, így például azt, hogy a Föld megvizsgált 178 országa közül 90-ben tartottak valóban szabad és tisztességes, többpárti választásokat. Ezen országcsoportból azonban csak 32 állam tekinthető liberális demokráciának, ahol tehát nem csupán választani lehet, hanem emellett intézményes védelmet élveznek a polgári és politikai szabadságjogok, függetlenek a bíróságok és szabad a sajtó. Ha viszont azt is nézzük, hogy az emberiség hány százaléka él demokráciában, akkor kiderül, hogy a válasz nagy mértékben függ attól, hová soroljuk a vélhetőleg immár legnépesebb országot, Indiát. A göteborgi egyetemi projekt politológuscsoportja Anna Lührmann vezetésével arra a megállapításra jutott, hogy India 2017 óta már inkább választási autokráciának tekintendő, hiszen a szabadságjogok olyan mértékben korlátozottak, amilyenek az Indira Gandhi által fémjelzett, 1975 és 1977 közötti rendkívüli állapot idején voltak. Más elemzők azonban továbbra is demokráciaként sorolják be Indiát. A Freedom House két évvel ezelőtt "részben szabad" kategóriába minősítette le az országot, bár a száz pontból 66 pont nem drámaian rossz, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Pakisztán pontjainak száma csupán 37. Az Economist Intelligence Unit értékelésében India 2014 és 2022 között 7,92 század pontról 7,04 század pontra rontott, a maximálisan adható 10 ponthoz képest.
Itt érkezünk el az aktuálpolitikához: Ferguson azzal a szemrehányással illeti Joe Biden kormányzatát, hogy nemzetbiztonsági stratégiája értelmében melegen keblére öleli Narendra Modi indiai miniszterelnököt, aki országa muszlim kisebbségének tagjait másodrendű állampolgárként kezeli, és aki nagy mértékben ugyanúgy viszonyul a sajtószabadsághoz, mint ami a normának számít olyan illiberális kormányzatok esetében, mint a török és a magyar.
Ferguson szerint azonban a demokrácia globális jövője leginkább attól függ, mennyire sikerül elhárítani az Amerikában leselkedő veszélyeket. Ezek közt kiemelten szól arról: ha Donald Trumpot újra elnökké választják jövőre, az valós fenyegetést jelent majd az alkotmányos rendre nézve. Ám a populizmuson túl más fenyegetéseket is lát a skót-amerikai történész. Így megemlíti, hogy a túlzott államadósság fenntartása a demokratikus önpusztítás útjának bizonyulhat. Felhívja a figyelmet a bürokratikus beidegződések, a reformokra való képtelenség szklerotikus velejáróira. A demokráciát fenyegető veszélyt lát abban is, hogy az eredetileg decentralizált internetet ma már mindössze néhány nagyvállalat – konkrétan a Microsoft, az Apple, az Amazon, az Alphabet és a Meta – uralja. Ehhez pedig aggódva hozzáteszi: nagyon csodálkozna, ha mind a demokraták, mind a republikánusok nem dolgoznának már most gőzerővel azon, miként lehet a mesterséges intelligencia eszközeivel mozgósítani választóikat a billegő államok kulcsfontosságú megyéiben.
Elrendelte egy neonáci aktivista szabadon engedését a lengyel igazságügyi miniszter
Végül röviden arról, hogy az EurActiv uniós hírportál jelentése szerint Zbigniew Ziobro euroszkeptikus lengyel igazságügyi miniszter – aki egyben a legfőbb ügyészi szerepkört is ellátja – úgy döntött: szabadon kell engedni a 21 éves szélsőjobboldali, neonáci aktivista Marika Matuszakot, akit három év börtönre ítéltek, mert 2020-ban egy LMBT-eseményen – a poznani Pride-on – megtámadott és tettlegesen bántalmazott egy nőt. Matuszak eddig egy évet ült le büntetéséből, ami – mint az EurActiv írja – a lengyel Btk. által kiszabható legenyhébb büntetési tétel volt a szóban forgó cselekményért. Ügye akkor kapott országos visszhangot, amikor az Ordo Iuris fundamentalista katolikus szervezet kampányt indított szabadon bocsátása érdekében, és az internet az állítólagos LMBT-terrorról szóló felháborodott bejegyzésektől lett hangos. Ziobro most elrendelte, hogy szállítsák haza az elítéltet, és otthon várja meg, míg Andrzej Duda államfő kegyelmet ad neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.