2018. augusztus 19., vasárnap

FAM: GENDEREZNÉK EGY JÓT, DE BETILTOTTÁK

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: FARKAS ATTILA MÁRTON
2018.08.18.


Elvette a Fidesz a kenyeredet, FAM – írt rám élcelődve egy haverom a nyaralásom alatt. Így szereztem tudomást a genderszak betiltásáról.

Hát igen, az elmúlt évek során több cikkben, Puzsér Róbert barátommal tartott előadásainkon, no meg Fb-posztjaimban bíráltam a kortárs feminizmus, valamint a politikai korrektség különféle megnyilvánulásait, hol szarkasztikus, hol komolyabb formában.

A Fidesz azonban nem most, a tiltó rendelettel vette el ezt a kenyeremet, hanem már áprilisban, a kétharmaddal. Akkor ugyanis megfogadtam, hogy amíg ilyen jobboldali túlhatalom van az országban, ha nem muszáj, nem írok, és nem beszélek a kulturális baloldal számomra ellenszenves dolgairól. Más a mi genderezésünk, és más a kormánysajtóé. Ahogyan más volt anno a vietnami háború ellen tiltakozni Amerikában hippik közt egy popfesztiválon, és megint más volt ugyanezt tenni a kádári Magyarországon egy KISZ-rendezvényen ifigárdisták társaságában.

Amikor pártállami propagandává lesz valami, mindig megszaporodnak a bátor állampárti tollnokok is, akik hátuk mögött a monolit hatalommal, egymást túllihegve keresik, hol, kiket és miket lehet kipécézni, listázni, ellehetetleníteni, besúgni vagy feljelenteni azért, mert eltér a hivatalos vonaltól. Nem jobb- vagy baloldali sajátság ez, hanem a kontroll nélküli hatalomé.

Így volt ez az államszocializmusban, így volt ez korábban, és így van ez most is.

Ezért genderügyben jelenleg hallgatni arany – gondoltam, míg el nem olvastam TGM cikkét, és bele nem ütköztem abba a kijelentésébe, amit annyiszor halottam korábban is feminista ismerőseimtől: az antifeminizmus végső soron nem más, mint nőgyűlölet.

Sokan, sokszor vádoltak meg azzal, hogy cikkeim és posztjaim nőellenes megnyilvánulások. Tették ezt úgy, hogy nem írtam nemek közti hierarchiáról, tradicionális férfi és női szerepekről, a szexuális kisebbségek deviáns vagy beteg voltáról és hasonlókról. Nem képviseltem macsó álláspontot semmiben. Egyrészt felvetettem, hogy a baloldalon kulturális kérdések kerültek előtérbe a tőke-munka ellentét helyett, a baloldal ezáltal igenis kulturális baloldallá vált, függetlenül attól, hogy a marxisták ezt hevesen tagadják. Másrészt cikkeim inkább a (jelenkori) feminizmus és a politikai korrektség totalitárius vonásaira fókuszáltak, mintsem állításaik konkrét tartalmára. Nem az az igazán érdekes például, hogy létezik-e a biológiailag kódolt emberi természet, vagy minden csak történeti-társadalmi konstrukció, hanem hogy legitimnek tekinthetők-e azok a nézetek is, amelyek cáfolják ez utóbbi felfogást. Vagy, hogy lehet-e férfiellenes szexizmusról vagy fehérellenes rasszizmusról IS beszélni, vagy ez már lenácizást von maga után. Meg hogy miért olyan humortalan a kulturális baloldal, miért tabusít, és miért akar tiltani folyamatosan. Ilyenek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.