2019. október 31., csütörtök

SZABAD SZEMMEL: SENKI NEM SMÚZOL OLYAN SZÍVESEN DIKTÁTOROK TÁRSASÁGÁBAN, MINT ORBÁN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.10.31.


A nyugati lapok szerint már illiberális demokráciának sem nevezhető a magyar miniszterelnök rendszere.

Spiegel: Túl a gazdasági célszerűségen
Orbán Viktor búcsút int a Nyugatnak – mutat rá a lap, kiemelve, hogy Putyin az utóbbi 4 évben már negyedszer keresi fel Budapestet, miután a kormányfő a külpolitikában külön utakon jár az EU-n belül, a bírálatok pedig lepattannak róla. A miniszterelnök soha nem is titkolta, merre akar haladni - jó öt éve meghirdette az illiberális államot, és megnevezte a példaképeket is: Oroszországot, Kínát, Törökországot, valamint Szingapúrt. Azóta egyetlen alkalmat sem hagyott ki, hogy javítsa a kapcsolatokat ezeknek az államoknak a vezetőivel. Közben azonban mind inkább szembekerül az unió irányvonalával. Nemigen van olyan kollégája, akivel az utóbbi időben többször tárgyalt volna, mint az orosz államfővel. A lényeg ezúttal is az, hogy látványos politikai gesztust kíván tenni. Nála senki sem keresi tudatosabban Putyin közelségét, főleg a térségen belül. Szerinte nem az értékeket, hanem az érdekeket kell tekintetbe venni Moszkva, Peking és a közép-ázsiai autokráciák esetében. A keleti nyitással piacokat próbál szerezni, az ezzel kapcsolatos nyugati bírálatokat „kettős mérce” címén utasítja vissza. Amiben van is igaza, ha a német gazdaságpolitikát vesszük. Ám politikája már jó ideje túlvan azon, amit a gazdasági célszerűség diktál. Rajta kívül senki sem dolgozik ennyire intenzíven az EU-ban illiberális szövetségek összekovácsolásán. Senki sem mutatkozik ilyen szívesen populisták, diktátorok és szélsőjobbosok társaságában. Évek óta akadályoz fontos döntéseket mind az unióban, mind a NATO-ban. Krekó Péter azt mondja, a politikust nem csupán az vezérli, hogy modellt lát a tekintélyelvű rendszerekben, továbbá arrafelé gyakran sötét gazdasági érdekei vannak, ám egyúttal hídépítőnek és közvetítőnek tartja magát a Kelet és a Nyugat között. Tamás Gáspár Miklós úgy értékeli, hogy Orbán egyfajta romantikus nacionalizmust alakít ki, benne olyan őrült elemekkel, mint hogy a magyarok – török népként – egyedül vannak Európában. Ezáltal azonban Magyarország egyre inkább hátat fordít a Nyugatnak, mindenféle értelemben.

Financial Times: Magyarország túszul ejtette a NATO-t

Csak súlyosbítja a Nyugat aggályait, hogy Orbán Viktor ismét vendégül látja Putyint, mivel a kapcsolatok egyre intenzívebbek a két ország között. A sűrű találkozók rávilágítanak arra, mekkora a politikai vonzerő a nyugati liberalizmus két önjelölt ostora között. A Carnegie Europe elemző intézet igazgatója, Szlovákia volt NATO-nagykövete, Tomas Valasek azt hangsúlyozza, hogy a magyar politikus senkitől sem hagyja befolyásolni magát és jól csinálja. Így olyan modellre van szüksége, amely nem különbözik az orosztól, így fel tudja használni az állami forrásokat, hogy hatalmon maradhasson. Bár európai diplomaták szerint Orbán sem az EU-ban, sem az Észak-Atlanti Szövetségben nem képvisel kifejezetten Moszkva-barát vonalat, ám egyes lépései és az erősödő gazdasági szálak kételyeket ébresztenek azokban, akik gyanakodva figyelik az orosz elnök szándékait és befolyását. Magyarország gyakorlatilag túszul ejtette a NATO és Ukrajna viszonyát, mégpedig egy igen érzékeny időszakban és ebből a Kreml húzhat hasznot. Budapest nemrégiben lehetővé tette, hogy odaköltözzön a Nemzetközi Beruházási Bank és félő, hogy bizonyos kiváltságok alkalmat adnak annak a pénzmosásra. Míg több közép-európai kormány is csökkenteni igyekszik energiafüggését Moszkvával szemben, a magyar vezetés éppen az ellenkező irányba tart. Bírálók úgy vélik, hogy a paksi bővítés terve igen előnytelen magyar szemszögből. Rácz András, a Német Külpolitikai Tanács szakértője ugyanakkor azt mondja, hogy a kapcsolatok ugyan egyre szorosabbak, de nem barátságra épülnek. Magyarország mindenekelőtt a NATO tagja, így itt érdeken alapuló partnerségről van szó, amiben azonban mindkét oldalon sok tekintetben nincs meg a bizalom. Ám Moszkva a magyarokon keresztül képes befolyásolni mind az EU-t, mint a katonai szervezet és ez az, ami fontos.

Die Presse: Eurázsia, Paks, közel-keleti egyházfők

Orbán és Putyin megpecsételik a régi atlanti időszak végét, írja a német lap. A mostani út során nagy hangsúlyt fektettek a gondos rendezésre, miközben a két vezető rendszeresen leül egymással, hol itt, hol ott. A bírálók sokszor úgy állítják be, hogy itt két autokratáról van szó, aki elszigetelődött a világban. A magyar kormányközeli média ezért is emelte ki, hogy a miniszterelnök az idén már tárgyalt Merkellel, Macronnal, sőt Trumppal is. Azon kívül az orosz elnök az egyik legszámottevőbb és befolyásosabb politikus, aki csak létezik. A körítés ezúttal voltaképpen érdekesebb volt, mint maga a megbeszélések tartalma. A magyar fél egyidejűleg bonyolította le az Eurázsiai Fórumot, valamint a közel-keleti egyházfők konferenciáját. Az elsőn Matolcsy György bejelentette, hogy új korszak indul, és az évszázadok alatt majd elvezet Európa és Ázsia egyesüléséhez. Közben a magyar vendéglátók megakadályozták a NATO közleményének elfogadását Ukrajna ügyében. A másik rendezvény arra volt jó, hogy Orbán és Putyin a kereszténység védelmezőjének szerepében léphessen fel. Mindkettő egyben kritikát jelentett a Nyugattal szemben. Brüsszelben viszont aligha tetszik, hogy Eurázsia legyen az EU helyett, hogy a magyar politikus zárja a sorokat az orosz elnökkel és megvétózza az ukrán nyilatkozatot. Paks-2 politikailag nagy hullámokat kavart, mivel sokan veszélyesnek vélik, hogy Magyarország az energiaellátásban még inkább függő helyzetbe kerül az oroszoktól. A finanszírozást is Moszkva vállalta, ennek részleteiről nyilvánosan keveset tudni. Az orosz-ukrán konfliktus óta a földgázból is politikai ügy lett. A Kreml a szállításokkal jövő évtől kezdve el akarja kerülni Ukrajnát. Magyarország a Török Áramlaton keresztül évi hat milliárd köbméter gázt kapna. Ennélfogva nem véletlen, hogy egy hét múlva jön Erdogan. A gáztározók feltöltése is arra utal, hogy Putyin elzárhatja a csapot Kijev számára, mégpedig úgy, hogy ne veszélyeztesse az EU részére az utánpótlást...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése