MINDENT FÖLÜLÍR AZ „ÚJ NORMALITÁS”?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2019.12.19.

Európa gazdaságát az „új normalitás” kísértete járja be. Másféle jelenségeket és összefüggéseket tapasztalunk, mint amiket megszoktunk. A gazdag országokban eltűnőben van a korábban rettegett infláció, többségükben a növekedés is alig érzékelhető, hiába ösztökélnek költekezésre a jegybankok negatív kamataikkal és pénzinjekcióikkal. A fejlett világban megjelent „új normalitás” azt a tévhitet kelti a magyar döntéshozókban, hogy nekik sem kell olyan „régimódi” inflációs tényezőkkel számolniuk, mint az árfolyamgyengülés, a béremelkedés vagy a hitelbőség.

Az „új normalitás” fogalmát 2009‑ben bevezető M. A. El‑Erian egy előadásában úgy értelmezte a „csontig hatoló” válságot, mint „szükségszerű következményét egy olyan többéves periódusnak, amely minden volt, csak nem normális” (Navigating the New Normal in Industrial Countries, 2010. okt. 10.). Azóta tanulmányok sokasága foglalkozik a 2008‑as válság nyomán megváltozott renddel: azokkal az új a jelenségekkel, amelyek az addigi gazdaságpolitikai eszköztár felülvizsgálatára késztetnek.

A jegybanki döntéshozók is rendületlenül keresik a monetáris politika új körülményekhez igazodó, újszerű módszereit. Átütő eredményt eddig nem sikerült felmutatniuk, túl azon, hogy bőséges pénzinjekcióikkal legalább a recessziót megállították. Még nem lehet tudni, hogy nulla közelébe vagy a negatív tartományba levitt kamataikkal sikerül‑e tartósan elkerülni a deflációt és erősíteni a gazdasági növekedést. Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján sokan jutottak arra a következtetésre, hogy a monetáris politika valójában nem is alkalmas a gazdaság élénkítésére: ez inkább a költségvetési politika feladata. Vajon kivétel‑e a Magyar Nemzeti Bank, amely sikerpropagandájával azt a látszatot kelti, mintha megtalálta volna az üdvözítő megoldást?

Nézzük meg először, milyen kihívásokat jelent a világ vezető jegybankjai számára a 2008‑as válság után megjelent „új normalitás”. Ezt követően lehet megválaszolni a kérdést, hogy vajon a magyar gazdaság fejlődését is hasonló problémák nehezítik‑e meg, mint amelyek a gazdag országokra jellemzőek, vagy nálunk mégiscsak érvényesülnek a régi rend összefüggései...

ITT OLVASHATÓ

ÉLETÉS IRODALOM 2019/51-52. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLETÉS IRODALOM 2019/51-52. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)