VÉGEL LÁSZLÓ: VIHARFELHŐK SZERBIA ÉGBOLTJÁN

NÉPSZAVA / KENTAURBESZÉD
Szerző: VÉGEL LÁSZLÓ
2025.05.17.

A hat hónapja tüntető szerbiai egyetemisták nem hátrálnak meg, továbbra is blokád alatt tartják az egyetemeket, illetve a karok nagy részét. A rendőrség és a csendőrség Újvidéken erőszakkal lépett fel, a „limáni csatának” mintegy harminc sérültje volt.

A rendőrség közbelépésének hírére az egyetemisták védelmére összecsődültek a környékbeli polgárok, úgyhogy a karhatalmi erők távozni kényszerültek.

A belgrádi egyetemisták blokád alá vették a köztelevízió épületét, aminek következtében a tévé ismeretlen helyről sugározta nehezen összetákolt műsorát. Őket is a környező polgárok védelmezték. Csatlakoztak hozzájuk a motorosok és a háborús veteránok. Azokról a katonaköteles férfiakról van szó, akik részt vettek a boszniai és a horvátországi háborúban. Egyikük felszólalt és elmondta, azok a politikusok ülnek ma a hatalomban, akik a kilencvenes években „téves csatatérre” küldték őket, ezért arra törekednek, hogy az egyetemisták ne legyenek politika áldozatok. A mozgolódás vidékre is kiterjedt. Szerbia kisebb-nagyobb településein kitartóan tiltakoznak a helyi vezetők ellen; az akciók füttykoncerttel kezdődnek és tojásdobálással végződnek. A vidéki települések önkormányzati közgyűléseit gyakran a tömegtüntetéseket szétoszlató rohamsisakos csendőrség és rendőrség védi.

Mindeközben az egyetemisták szövetségre léptek a szakszervezetekkel és május elsején hatalmas tüntetésre került sor Belgrádban. Nem emlékszem, hogy ezen a napon valaha is történt volna ilyesmi a szerb fővárosban. Beletörődtünk, hogy május elsején kiürül a varos, a gazdagok külföldi nyaralóhelyeken szórakoznak vagy wellnesseznek, a szegények pedig a kormány által hirdetett jobb jövőről álmodoznak.

Szólásmondás lett, hogy a kizsákmányolt munkásosztály ezen a napon lelkesen bográcsozik. A hatalom ugyanis sikeresen idegenítette el a polgárokat a közélettől. Még azt a kevéske jogot is elvették a munkavállalóktól, amit Tito idejében a munkás-önigazgatás biztosított. Dickens Nehéz idők című regényének világára emlékeztet a mai szerbiai „tőkés világ” állapota. Sőt, időnként a valóság még Dickens képzeletvilágát is felülmúlja. A Jura nevű dél-koreai cég szerbiai munkásainak a munkahelyükön pelenkát kell hordaniuk, mert munkaidő alatt tilos a toalettbe menniük. A kormány nem védte meg őket. A sztrájkok de facto be vannak fagyasztva. Ezek után mi mást tehet a melós? Vigasztalásul május elsején kirándul és grillezett csevapcsicsát fogyaszt. Este pedig a tévéből arról értesül, hogy Szerbia belépett az aranykorba...

ITT OLVASHATÓ