Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2025.03.04.
Trump régi háklija, hogy az európai NATO-tagok „nem fizetnek eleget” az amerikai védelemért, kereskedelmi és katonai szempontból is „lehúzzák” az Egyesült Államokat, a szövetség fenntartása pedig a jelenlegi formájában nem éri meg Washingtonnak. Ez már első elnöksége alatt is folyamatos súrlódásokat okozott, második megválasztása óta pedig változó intenzitású pánikreakciókat szült Európában.
- A Pentagonban Pete Hegseth védelmi miniszter által elrendelt, évi 8 százalékos költségcsökkentés elérte az európai főparancsnokságot is, és egyes európai tagállamok jelentős csapatkivonásoktól tartanak a washingtoni magatartás fényében.
- Hegseth a napokban aztán az orosz célpontok elleni kiberhadviselés felfüggesztését is elrendelte.
- JD Vance alelnök a Müncheni Biztonsági Konferencián előadott beszéde jelezte, hogy a nyilvános diplomáciában a közös értékek helyett a belpolitikai fogyasztásra szánt szélsőjobboldali kultúrharc került előtérbe.
- Mindez pedig az utóbbi hetekben kiegészült azon félelmekkel, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való kiegyezés és az ukrajnai konfliktus befagyasztásának vágya erősebb, mint az európai érdekek iránti elkötelezettség.
Az ovális irodában előadott tiráda az utolsó utáni ébresztőként hatott Európa fajsúlyosabb államai számára: vasárnap Londonban az Egyesült Királyság és Franciaország vezetésével – Friedrich Merz következő német kancellár eszmei támogatása mellett – új fokozatba kapcsolt az Ukrajna európai támogatásával és általában véve egy új, erősebb, és az Egyesült Államoktól kevésbé függő európai védelmi rendszer felállításával kapcsolatos tanakodás.
Mindez együtt jár a védelmi költségvetés jelentős növelésének vágyával, miután az európai hadseregek elhanyagolt állapota és az európai képességek hiányosságai fényében az orosz fenyegetés kezelése és Moszkva elrettentése az amerikai védőernyő nélkül jóval nehezebbé és drágábbá válhat.
Emmanuel Macron francia elnök 3–3,5 százalékos GDP-arányos védelmi kritériumot vetett fel, Merz 200 milliárd eurós hadseregfejlesztési alapot akar létrehozni, a közös európai nukleáris védőernyőről is megindult a diskurzus Párizs és Berlin között, míg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – az elmúlt évek védelmi ipari és beszerzési stratégiái után – kedden egy európai fegyverkezési programra vonatkozó tervet fog bejelenteni.
Ez rövid távon több százmilliárd eurós többletköltségeket jelenthet Európába számára, azonban a probléma nem is elsősorban a pénz mennyiségével van, hanem azzal, hogy
egyelőre a finanszírozás pontos konstrukciója, egyes amerikai képességek kiváltása, az európai szintű koordináció, valamint a komolyan vehető elrettentéshez szükséges politikai akarat megteremtése is képlékeny.
A következő hetek fő kérdése, hogy ezeket a kihívásokat meg tudják-e oldani Európa azon országai, amelyek közös védelmi struktúra alatt képzelik el jövőjüket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.