2020. április 21., kedd

EGY HÉT UTÁN MÁRIS BARKÁCSOLNI KELL A MUNKAHELYVÉDŐ PROGRAMOT, DE MIÉRT LETT ENNYIRE SZŰKMARKÚ?

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.04.21.


A hosszas várakozás után bejelentett magyar kurzarbeit az eddigi reakciók alapján nem nyerte el a cégek tetszését: a munkaadói képviseletek és a vállalatvezetők szerint a bértámogatás lassú, nem elegendő, és túl sok vele a bürokrácia. A legfrissebb hírek szerint a támogatás feltételeit újra is tervezték, az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján 50 százalék helyett akár 75 százalékos forgalomkiesés esetén is igényelhető lesz a támogatás, emellett pedig az igénylés folyamata is egyszerűsödik, és bővül a kedvezményezettek köre (bár ezek részleteit új rendelet hiányában még nem ismerjük).

De mi lehetett az eredeti szabályok és a mostani lazítás mögötti megfontolás? A német rendszer – amiről a magyart mintázták – már azelőtt is jóval lazább és nagyvonalúbb volt, hogy a koronavírus miatt még lazítottak is rajta, de ez még nem jelenti azt, hogy egy az egyben le kellett volna másolni. Másrészt a témával foglalkozó kutatások alapján azt is érdemes áttekinteni, hogy mit lehet tudni a kurzarbeit makrogazdasági hatásairól, és arról, hogy milyen szempontok lehettek a magyar gazdaságpolitikai döntéshozók fejében, amikor kidolgozták a magyar verziót.

A magyar kurzarbeitot is kidolgozó gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport tagjai és a velük egyeztető iparági szervezetek képviselői nem rejtették véka alá, hogy az akciócsomag kidolgozásakor fontos szempont volt, hogy a támogatás ne jelentsen túl nagy kiadást az állami költségvetés számára. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az álláskeresési járadék megemelésére vonatkozó felvetést helytelenítve azt hozta fel, hogy pénzt nem lehet a végtelenségig nyomtatni, mert elszalad az infláció, a költségvetési hiány és az államadósság, és „a következő három, négy, öt évünket tesszük tönkre”...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése