Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2022.05.17.
A hétfőn miniszterelnöknek ötödször beiktatott Orbán Viktor új kormánya nemcsak a személyi összetételében, hanem a szerkezetében is komoly változásokat mutat. A már bejelentett átalakítások, hatáskör-átszervezések, párhuzamos struktúrák kialakítása jelentős mértékű, úgy tűnik, ennél csak a kormányzati struktúra 2010-es, nagyon radikális átalakítása volt alapvetőbb. Akkor az Orbán-kormány az addig is folyton változtatott, de a lényegét tekintve mégis viszonylag folytonosnak látszó történelmi miniszteriális struktúrát szinte teljesen átszervezte, óriási csúcsminisztériumokat (mint az öt kistárcát integráló Nemzeti Erőforrás Minisztérium) hozott létre. Ez akkor nagyrészt hatalompolitikai elveket szolgált, azóta pedig lassan, de biztosan növekszik a miniszterek száma.
2008-ban mindössze nyolc minisztérium állt fel és (Orbánnal és a miniszterelnök-helyettes Semjénnel együtt) tíztagú kormány alakult, ehhez képest most Orbánnak már 14 minisztere lesz – közülük ketten (a gazdaságfejlesztésért felelős Nagy Márton és a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős Navracsics Tibor) tárca nélküliek. Lázár János, a másik nagy visszatérő egy új tárcát, az építési és beruházási minisztériumot kapja. További jelentős strukturális átalakítások is lesznek az ötödik Orbán-kormányban: a Csák János által vezetett kulturális és innovációs minisztérium az eddig részben az EMMI, részben pedig a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium egyes feladatköreit kapja meg, miközben elveszti a két legproblémásabbnak tartott területet, az egészségügyet és a közoktatást. Ezek Pintér Sándor és a Belügyminisztérium alá kerülnek. Pintér cserébe elveszti a nemzetbiztonság felügyeletét, amely a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához megy át.
A dolgok úgyis a pártban dőltek el
Ez ahhoz képes elég hektikus mozgásokat mutat, hogy a kormányzati struktúra sokáig alig változott Magyarországon. A dualizmus időszakában, az I. világháború előtt a közjogi hagyományok tisztelete és a „nem engedünk a negyvennyolcból” elve miatt sem variáltak sokat, és próbáltak nagyjából megmaradni az 1848. évi III. törvénycikkel megalkotott struktúránál, vagyis nyolc-tíz miniszternél. Ennek a Nagy Háború kataklizmája vetett véget, ekkor neveztek ki először nagyobb számban tárca nélküli minisztereket, és lett például „átmenetgazdasági”, közélelemezésügyi, valamint választójogügyi minisztere Magyarországnak. A két világháború között megindult a miniszterinfláció, amit sokat kritizáltak is a korszakban.
„… Lehetetlenség az, hogy ha annak a nagyobb Magyarországnak, melynek húszmillió lakosa volt, elegendő volt tíz minister, akkor ennek a megcsonkított Magyarországnak most szüksége legyen 13 ministerre vagy mint korábban volt 17 ministerre”
– mondta 1920-ban egy ellenzéki képviselő, de a közigazgatás túlburjánzása és annak kívánatos racionalizálása egyébként is visszatérő téma volt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.