Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2025.05 28.
Meglehet, vasárnap este sokan úgy kiáltanak fel: egy sörözés döntött el mindent.
Rögtön elmondjuk, miért, ám előtte a kontextus.
Lengyelországban május 18-án tartották az elnökválasztás első fordulóját. A lengyel államfői poszt nemcsak azért fontosabb, mint a magyar, mert közvetlenül választott, hanem azért is, mert
- az elnök kezdeményezhet törvényalkotást;
- vétózhat jogszabályokat, ennek felülírásához 3/5-ös parlamenti egység kell (azaz hatásosan akadályozhatja az olyan, szűk többséggel rendelkező kormányok munkáját, amilyen a mostani);
- ő írja alá a nemzetközi szerződéseket (vagy léptetheti ki azokból az országát);
- a lengyel alkotmánynak az elnök jogköreit rögzítő egyik cikkelye, a 133-as szerint „kívánatos a köztársasági elnök, illetve a miniszterelnök és az illetékes miniszter együttműködése a külpolitika terén”;
- ez márpedig akár fel is jogosíthat a kormányétól eltérő külpolitikai agendára egy megfelelően ambiciózus elnököt;
- munkájának biztonságpolitikai dimenziója is van a hivatalán belül működő Nemzetbiztonsági Irodán (BBN) keresztül.
Mivel a jelenlegi elnök, Andrzej Duda kitöltötte a lehetséges kétszer ötéves ciklust, a mögötte álló, jelenleg ellenzéki Jog és Igazságosságnak (PiS) új jelöltet kellett keresnie. Tavaly novemberben jelentették be, hogy ez a pártonkívüli Karol Nawrocki, a Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) 42 éves elnöke lesz. (Az IPN itthon leginkább a PiS-kritikus Lech Wałęsa elleni ügynökvádak idején szerepelt a hírekben.) Nawrocki ellen Donald Tusk miniszterelnök négypárti kormánykoalíciójának három pártja is ringbe szállt:
- a Polgári Platform (PO) vezette szövetség Rafał Trzaskowski varsói főpolgármesterrel,
- a Harmadik Út Szymon Hołownia Szejm-elnökkel,
- a Baloldal pedig Magdalena Biejat szenátusi alelnökkel.
Mindhárman várakozáson alul teljesítettek: a Nawrocki bejelentésekor a felmérésekben még 10-15 százalékkal vezető Trzaskowski végül szűk 2 százalékkal (31,7 vs. 29,5) húzta be az első fordulót, a 2020-ban még majd’ 14 százalékot szerző Hołownia most szűk 5 százalékot szerzett, Biejat pedig 4,2-t.
„Nawrockit alábecsülték a felmérések. Sokan ugyanis nem válaszoltak a szociológusok kérdésére, zömében olyanok, akik nagyon erősen kötődnek a PiS-hez.
Ilyen hirtelen pedig, főleg a 2015 és 2023 közötti kormányzásuk idején zajló agymosás után, nem lehet oldalt váltani. Nawrocki Jarosław Kaczyński PiS-elnök jelöltje, a szavazók pedig azt teszik, amit Kaczyński mond nekik. Trzaskowski problémája, hogy túl közel áll – a PiS-szavazók szemében vörös posztó – Tuskhoz, és nem határolta el magát markánsan a kormány vitatható döntéseitől. Nem mondta ki, hogy »én másképp fogom csinálni a dolgokat« – ami nem csoda, hiszen kampánycsapata a Tusk-kormány tisztviselőiből áll” – magyarázza lapunknak Renata Mieńkowska politológus, a Varsói Egyetem oktatója.
20 százalék mindenki ellen
Az igazi meglepetés azonban nem Nawrocki, hanem a szélsőjobbos Konföderáció jelöltje, a 14,8 százalékkal végző Sławomir Mentzen Szejm-képviselő (és vállalkozó – utóbbi még fontos lesz), illetve a tőle is jobbra álló, a Konföderációból januárban kirúgott Grzegorz Braun EP-képviselő (6,3 százalék) volt. Az első forduló után tehát világos volt a képlet:
Lengyelország következő elnöke az lesz, aki a 21 százaléknyi szélsőjobbos szavazatból többet képes becsatornázni az eddigi mintázatok alapján 2-5 százalékkal nagyobb részvétel mellett zajló második fordulóra.
(A május 18-i első kör 67,3 százaléka eleve részvételi rekord a harmadik köztársaság történetében.) Olyanokat kellene tehát meggyőzni, akik szavazatukkal a rendszernek mutattak be, és elegük van a 2005 óta nézett Tusk–Kaczyński-meccsből...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.