Szerző: TELKES ANDRÁS
2025.05.24.
Megkérdeztem a ChatGPT-t, hogyan írná le a „belaruszizációt”. A következő választ adta: „A belaruszizáció (...) azt a folyamatot jelenti, amely során Aljakszandr Lukasenka rendszere jogi és hatósági eszközökkel szilárdította meg hatalmát a 2020-as elcsalt elnökválasztás után kibontakozó ellenzéki tiltakozásokkal szemben Belaruszban.
Jogi eszközök:
- Az ellenzék és a civil társadalom kriminalizálása (pl. szélsőséges szervezetnek minősítés).
- A gyülekezési és szólásszabadság korlátozása, új, represszív törvények bevezetése.
- Az állampolgárság megvonásának lehetősége politikai ellenfelektől.
- A választási rendszer további manipulálása, hogy a hatalomváltás lehetetlenné váljon.
Hatósági (rendészeti) eszközök:
- Brutális rendőri fellépés, tömeges letartóztatások, kínzások.
- A KGB és más titkosszolgálatok fokozott bevetése az ellenzék ellen.
- Kényszermigráció: az ellenzéki politikusokat és aktivistákat elűzik az országból.
- Megfélemlítés, retorzió az állami alkalmazottak és a magánszektor dolgozói ellen is.”
A miniszterelnök március 15-ei „ünnepi” beszédével kezdődött „nagytakarítási ámokfutás” nyomán joggal vetődik fel a kérdés: Magyarországot a rezsim a belaruszizáció útjára löki?
Orbánnak nem egy elcsalt választás után kell stabilizálnia helyzetét; személyes autokráciájának recsegése-ropogása, a rendszerrel szembeni társadalmi elégedetlenség váltja ki belőle a késztetést. Már régóta nem a nemzeti érdekek, hanem körének gazdagodása, a valóságtól teljesen elrugaszkodott messianizmusa, ezek feltételeként pedig önkényuralmának megőrzése vezérli. Ha szemügyre vesszük a Lukasenka alkalmazta módszereket, akkor nyilvánvaló, hogy ez a folyamat már jócskán el is indult Magyarországon.
A választási rendszer manipulálása már a korábbiakban is szinte hagyománnyá vált. A Fidesz rendszeresen módosította azt, biztosítandó, hogy szavazatvesztése minimális, győzelme maximális legyen. Az autokratikus illetve demokratikus rendszerekben a választási törvények stabilitásának egymáshoz való viszonya a következőképpen írható le: autokráciákban a kormányzatok stabilak és a választási törvények gyakran változnak; demokráciákban a választási törvények stabilak, ám a kormányzatok gyakran változnak... Bár a kormányzati nyilatkozatok szerint nem tervezik a választási törvény módosítását 2026 előtt, mégis erős lehet az érdek a választókerületek átszabására vagy a szavazatkompenzációs szabályok átalakítására. Tekintve a rendszer félelmét saját bukásától, az sem idegen tőle, hogy esetleg módot keressen Magyar Péter és a Tisza Párt kizárására. A politikus esetében pl. kreált büntetőeljárással, a Tisza esetében a finanszírozás jogellenességét megalapozó koncepciós eljárással...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.