Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2025.05.28.
A 2022-es budapesti találkozó után
most másodszor gyűltek össze ismét Európában – ezúttal a lengyelországi Rzeszowban - az amerikai kőkonzervatívok, CPAC elnevezésű konferenciájukra, amelyen – mint azt a Reuters tudósítása kiemeli - Karol Nawrocki, a nacionalista Jog és Igazságosság párt államfőjelöltje azt hangoztatta: Európa válságban van, és Lengyelországnak kell ébresztőt fújnia.
Vasárnap tartják a lengyel elnökválasztás második fordulóját, amelyen Nawrocki az első forduló második helyezettjeként, de egyáltalán nem reménytelen helyzetből mérkőzik meg Rafal Trzaskowskival, Varsó kormánypárti polgármesterével. A londoni székhelyű hírügynökség beszámolójából az is kiderül: Nawrocki nem kevesebbet állított, mint azt, hogy az Európai Uniónak a vezetője lesz, legalábbis ami a transzatlanti viszony alakítását illeti. Egyúttal szót emelt a gyűlöletbeszéd tilalmának a szexuális orientációra, a nemi hovatartozásra, az életkorra és a fogyatékosságra, mint védett kategóriákra történő lengyelországi kiterjesztése ellen, mondván, nem fogják hagyni, hogy elvegyék tőlük a szólásszabadságot.
Nawrocki szerint tehát Európa van válságban, de több más hír arról szól,
hogy ha valami válságosra fordult az utóbbi időben, akkor az sokkal inkább Magyarországnak az EU-hoz való viszonya. Szintén a Reuters számol be arról, hogy 17 uniós tagország – tehát a tagállamok többsége - vádolta meg a magyar kormányt azzal, hogy az LMBT-embereket célkeresztbe helyező, a Pride betiltását is lehetővé tevő jogszabállyal szembe megy az alapvető európai értékekkel. A 17-ek közös nyilatkozatának aláírói az elfogadott törvény felülvizsgálatára szólítják fel Budapestet, és arra kérik az Európai Bizottságot, hogy vessen latba minden, rendelkezésére álló eszközt abban az esetben, ha a magyar kormány ennek nem tenne eleget. Felhívja ugyanakkor a tudósítás a figyelmet Bóka Jánosnak, az EU-ügyek magyar miniszterének arra a kijelentésére, hogy Magyarország nem tiltotta be a Pride-ot. Idézi a hírügynökség Michael McGrath uniós biztost is, aki demokrácia, az igazságszolgáltatás és a jogállamiság kérdéseiért felel az EU javaslattevő-végrehajtó intézményében, és aki szerint a magyarországi helyzetet illetően súlyos aggodalmak vannak, hiszen a gyülekezési jog az alapvető jogok egyike.
Most pedig jogászkodjunk egy kicsit hasonló témakörben,
de nem magyar, hanem a német ajkú szomszédság vonatkozásában. Hans Rauscher, a bécsi Der Standardban minap megjelent cikkében az Alternatíva Németországnak (AfD) elnevezésű pártot és az Osztrák Szabadságpártot, a FPÖ-t veti össze, és nagyon leegyszerűsítve azt állítja, hogy e két szélsőjobboldali párt nem egyforma ugyan, de nagyon hasonlít egymásra.
Jogi megítélésük azonban nem is elsősorban a köztük levő tényleges különbségeknek tudható be, hanem inkább annak, hogy a német alaptörvény az emberi méltóságot érinthetetlen alapértéknek tekinti, és a német alkotmányvédelmi hivatal szerint az AfD magatartása kifejezetten sérti az emberi méltóságot, ennél fogva tehát közvetlenül alkotmányellenes. Mármost az AfD-hez hasonlóan az FPÖ is etnikai-származási alapon értelmezi a valamely néphez való tartozás fogalmát, és ehhez kapcsolódóan használ olyan fogalmakat, mint a népességcsere, illetve remigráció – értsd: deportálás -, amiből kimutatható az emberi méltóság sérelme, csakhogy az osztrák alkotmány közvetlenül nem hivatkozik az emberi méltóság sérthetetlenségére, csupán közvetett módon oltalmazza ezt a értéket. Az osztrák alkotmányjog a nemzetiszocialista tevékenység felélesztését, illetve az arra való előkészületet, az ilyen jellegűnek minősíthető szélsőjobboldali magatartást tekinti szankcionálandó jelenségnek. Ráadásul – teszi hozzá Rauscher – Ausztriában már évtizedek óta sokkal lazábban és cinikusabban viszonyulnak ehhez, és mind a néppártiak, mind a szociáldemokraták együttműködtek már az FPÖ-vel szövetségi, illetve tartományi szinten. Az AfD betiltása Németországban sem lenne tanácsos, de az AfD-vel, illetve az FPÖ-vel való politikai együttműködés következetes elvetése igen – vélekedik a liberális Der Standard szemleírója.
Végül, ha már Reuters-tudósításból is kettőt szemléztünk,
nézzünk a Der Standardból is még egy minapi írást, mintegy a nemrégiben lezajlott pápaválasztáshoz kapcsolódóan. Az igen terjedelmes cikk azt részletezi, miként szorul vissza a katolikusok száma, illetve elkötelezettsége szerte Európában. Magyarországról ebben az olvasható, hogy a 2023-as népszámláláson 2,9 millióan vallották magukat katolikusnak, ami 985 ezerrel kevesebb, mint a 2011-es adat. Ez – írja a bécsi lap – azért is különösen kínos, mert Orbán Viktor gyakran a kereszténységet oltalmazó lovagként igyekszik megmutatkozni. Templomok ezreit renoválták, erre további jelentős összegeket irányoztak elő, sok faluban mégis üresen áll a templom, és – utal a Der Standard a HVG egyik cikkére -egyetlen papnak gyakran több települést kell kiszolgálnia.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.