ÚTON AZ ERŐSZAK FELÉ

AMNESTY BLOG
Szerző: SZALAI BARNA
2025.05.29.

A május 13-án benyújtott törvényjavaslat – amely el akarja lehetetleníteni a civil társadalom és a szabad sajtó működését – sokak szerint egyre inkább az oroszországi, a szabad nyilvánosságot elnyomó törvények mintázatát követi. A két folyamat között a párhuzamok mellett fontos különbségek is vannak.

Közös alapok a Budapest-Moszkva tengelyen

Oroszországban és Magyarországon egyaránt hosszú ideje zajlik a jogállam intézményrendszerének a leépítése, olyan vezetők irányítása alatt, akik görcsösen ragaszkodnak hatalmukhoz. Egy olyan társadalomban, ahol létezik szabad nyilvánosság, a hatalomnak szembe kell néznie az ellenvéleményekkel. Márpedig egy, a hatalomhoz ragaszkodó, önreflexióval nem rendelkező vezetésnek a kritika nem kívánatos, így azt megpróbálja idővel elnémítani.

A modern politikai rendszerek ritkán alkalmaznak nyílt fizikai erőszakot – ehelyett előbb elszigetelik, dehumanizálják azokat a csoportokat, akiket célba kívánnak venni. Címkéket aggatnak rájuk, távolságot teremtenek köztük és a társadalom többi része között, és csak ezután következik az elnyomásuk. Azért kell címkézni őket először, mert az elidegenítés nélkül az ellenük alkalmazott erőszak nehezen elfogadható a társadalom szélesebb rétegeiben. Ez a mintázat megfigyelhető itthon és Oroszországban is.

Magyarországon rendszerszintű erőszakkal még nem kell a civileknek szembenézniük, de már láttunk példát arra, hogy a menekültek dehumanizálása 2015-ben és az azt követő időszakban miként nyitott utat az erőszakos fellépésnek. Ez megnyilvánult a határkerítés felhúzásában és a határvédelmet övező rendőri erőszakban, ami 2016-ban egy 22 éves szír fiatal halálához vezetett...

ITT OLVASHATÓ