2023. július 26., szerda

A FIDESZ OKTATÁSPOLITIKÁJA BEZÁRJA A MOBILITÁS KAPUIT (2. RÉSZ)

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.07.26.


A Fidesz oktatáspolitikájának köszönhetően, a magyar oktatás már nem csak a nyugati országokétól, nem csak az „ázsiai kistigrisekétől”, hanem még a vietnámitól is lemaradt – írtuk cikkünk első részében. Most feltárjuk azokat az okokat, hogy miért is nem elég a tíz év után „leváltott” magyar pedagógus életpálya a jobbításhoz, és milyen kedvezőtlen változások történtek 2010 óta, vagyis mióta a Fidesz irányítja az oktatást.


Nem minden a jogállás. Vagy mégis?

Az Orbán-kormány kommunikációja szerint a pedagógusok jogállásának megváltoztatása – státusztörvény – a tanárok érdekeit szolgálja, a „tanári hivatás megérdemel egy önálló jogállást”. Pitti Zoltán közgazdász, gazdasági elemző szerint a státusztörvénnyel egyrészt a közalkalmazotti kiadásokat akarják lefaragni, másrészt egyúttal fegyelmezni akarják a renitens pedagógus társadalmat. Ha kikerülnek a közigazgatási besorolásból, akkor lényegesen gyengülnek a jogaik is.

Pintér Sándor oktatásért is felelős belügyminiszter kijelentette, a státusztörvény azt a célt szolgálja, hogy segítsenek a pedagógusok tekintélyének visszaállításában. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár abban bízik: „mindenki tapasztalni és látni fogja majd, hogy igenis működőképes struktúrát hoztunk létre, amiben benne van az, hogy középtávon jelentősen javuljon a pedagógusok foglalkoztatási környezete, ezáltal pedig javuljon a köznevelés minősége.”

Ám a Fidesz nem először hoz létre új pedagógus életpálya-szabályozást. Egy pillanatra tekintsünk vissza az első (2013) ilyen „kormány-akcióra”, ami akkor „csodafegyvernek” nevezte a pedagógusok életpályájának akkori szabályozását, amit most, tíz év után le is váltottak.

Az akkor még létező edupress.hu azt írta 2014. június 12-én: „az elmúlt év szeptemberében vezették be a pedagógusok előmeneteli rendszerét, amelynek kidolgozása során az Oktatási Hivatal (OH) szakemberei a külföldön évek óta működő oktatási minőségbiztosítási rendszereket is figyelembe vették. (…)

A pedagógusok minősítési rendszeréhez kiadott útmutató szerint a minősítési rendszer az életpályamodell központi eleme, működtetésének előnyeit pedig már évekkel ezelőtt felismerte a fejlett és a fejlődő országok nagy része. Éppen ezért a hazai rendszer kidolgozását a szakemberek részéről sokoldalú, sokéves kutatómunka és alapos vizsgálat előzte meg, melynek során többek között tizenegy ország (Anglia, Ausztria, Finnország, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország és az Amerikai Egyesült Államok) minősítési rendszereit vették górcső alá. Az a példa, amelyből a legtöbbet merítettek a hazai koncepció megalkotói, az angliai. Innen ered a folyamatos szakmai fejlődés, az élethosszig tartó tanulás elve, amely az értékelési rendszerrel és az életpályamodellel is összefügg. (…) Az előmenetel ebben a rendszerben olyan tényezőktől függ, mint a pedagógiai attitűdök (olyan értékek, elkötelezettség amelyek a pedagógustól elvárhatóak), a pedagógiai ismeretek és a tudatosság, illetve a szakmai képességek. (…) Hazánkban a különböző fokozatok elérése nemcsak a magasabb presztízsű szakmai feladatok ellátását, hanem a fizetésemelést is maga után vonja – ez utóbbiban különbözik a rendszer a külföldi példáktól.”...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.