Szerző: HALÁSZ NIKOLETT
2023.11.10.
– mondta Lannert Judit oktatáskutató, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ senior kutatója a Telex Közbeszéd második eseményén, amelynek témája az oktatás volt.
A Telex rendszeres támogatóinak megrendezett beszélgetés másik két vendége Nádori Gergely, tanár, és Galambos Attila, az Újpedagógia ügyvezetője és a PTE BTK Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktori hallgatója volt, a beszélgetést Joób Sándor, a Telex szerkesztője vezette.
A Közbeszéd második eseményén a résztvevők arra keresték a választ, hogy képes lenne-e a mai oktatási rendszer újabb Nobel-díjasokat adni az országnak? Galambos Attila és Lannert Judit szerint a rövid válasz az, hogy igen, de Galambos Attila szerint Karikó Katalin Nobel-díja nem az akkori oktatási rendszer sikere. Nádori Gergely szerint a címben feltett kérdés rettentően káros szemléletet tükröz.
A szakértők öt fő kérdéskört jártak körül, amelyek mentén bővebben is kifejthették álláspontjukat. A témakörök a következők voltak:
- Milyen az iskola ma, és milyennek kellene lennie?
- Milyenek a diákok?
- Milyen a tudás, amit tanulnia kéne a diákoknak?
- Milyenek a tanárok?
- Milyen legyen a tanítás ahhoz, hogy az iskola korszerű tudást tudjon átadni?
- Milyenek a diákok?
- Milyen a tudás, amit tanulnia kéne a diákoknak?
- Milyenek a tanárok?
- Milyen legyen a tanítás ahhoz, hogy az iskola korszerű tudást tudjon átadni?
Az iskolák közötti és az iskolán belüli szelekció is erősödött
Az első blokkban szóba került az elit és a tömegoktatás kérdése. Lannert Judit szerint ma „elit cicaharc zajlik” az oktatásban, abszolút nincs szó valódi problémákról.
Galambos Attila szerint az elit képzés gátja tud lenni a pedagógiai innovációnak, mert sokszor a tehetséggondozó iskolákban tanító tanárok azt mondják: az oda járó gyerekek képesek a frontális oktatással jól teljesíteni. Miközben az Újpedagógia ügyvezetője szerint az elitképzést nyújtó iskoláknak lenne lehetősége arra, hogy innovációt hajtsanak végre az oktatásban.
Lannert Judit tapasztalatai szerint az iskolák közötti és az iskolán belüli szelekció is erősödött az utóbbi időben. Galambos Attila erre elmondott egy példát: gyakran előfordul, hogy ha egy szegregátumban lévő iskolába sok a cigány diák, akkor a szülők elviszik onnan a gyerekeiket, így organikusan alakulnak ki cigány iskolák.
És hova lesz a kezdeti lelkesedés, érdeklődés a tehetséges gyerekekből? Lannert Judit szerint az a probléma, hogy a zsúfolt tanterv és a szűk időkeret miatt nincs idő velük külön foglalkozni.
Nádori Gergely szerint az oktatási rendszer újrateremti a meglévő társadalmi különbségeket. Alsó tagozaton a lányok még jelentősen jobbak matematikából, mint a fiúk, viszont a lányok közül alig mennek néhányan matematikusnak. Nádori szerint ennek az az oka, hogy a lányok megtanulják: anomália, ha ők értik/szeretik a matekot. Erre elmesélt egy személyes történetet: volt egy diákja, aki emelt matematika érettségin 99 százalékot ért el, a bizonyítványt átadó pedagógus erre az mondta neki:
Az első blokkban szóba került az elit és a tömegoktatás kérdése. Lannert Judit szerint ma „elit cicaharc zajlik” az oktatásban, abszolút nincs szó valódi problémákról.
Galambos Attila szerint az elit képzés gátja tud lenni a pedagógiai innovációnak, mert sokszor a tehetséggondozó iskolákban tanító tanárok azt mondják: az oda járó gyerekek képesek a frontális oktatással jól teljesíteni. Miközben az Újpedagógia ügyvezetője szerint az elitképzést nyújtó iskoláknak lenne lehetősége arra, hogy innovációt hajtsanak végre az oktatásban.
Lannert Judit tapasztalatai szerint az iskolák közötti és az iskolán belüli szelekció is erősödött az utóbbi időben. Galambos Attila erre elmondott egy példát: gyakran előfordul, hogy ha egy szegregátumban lévő iskolába sok a cigány diák, akkor a szülők elviszik onnan a gyerekeiket, így organikusan alakulnak ki cigány iskolák.
És hova lesz a kezdeti lelkesedés, érdeklődés a tehetséges gyerekekből? Lannert Judit szerint az a probléma, hogy a zsúfolt tanterv és a szűk időkeret miatt nincs idő velük külön foglalkozni.
Nádori Gergely szerint az oktatási rendszer újrateremti a meglévő társadalmi különbségeket. Alsó tagozaton a lányok még jelentősen jobbak matematikából, mint a fiúk, viszont a lányok közül alig mennek néhányan matematikusnak. Nádori szerint ennek az az oka, hogy a lányok megtanulják: anomália, ha ők értik/szeretik a matekot. Erre elmesélt egy személyes történetet: volt egy diákja, aki emelt matematika érettségin 99 százalékot ért el, a bizonyítványt átadó pedagógus erre az mondta neki:
ez kiemelkedő eredmény, főleg, hogy lány.
A beszélgetés több pontján is szóba került, hogy a lányok természettudományi oktatása hol csúszhat el. A PISA- eredmények alapján 15 éves korban a fiúknak már jobbak az eredményeik matematikából, mint a lányoknak. De ha a puszta számok mögé nézünk, és az elemzésbe beemeljük a motivációs szintet, akkor ez megfordul.
Lannert Judit oktatáskutató szerint ebből az látszik, hogy a matematika oktatással motivációs szinten van a probléma. Lehet, hogy egyes lányok kicsit lassabban gondolkoznak, több időre lenne szükségük egy-egy példa megoldásához, de az iskolákban lévő versenyszemlélettel a fiúk leuralják őket – mondta a szakértő.
Az iskolarendszer megtöri a szabad akaratot
A második blokkban előkerült az a kérdés, hogy az iskola mennyire tud alkalmazkodni a diákok felgyorsult világához. Nádori Gergely szerint ez az egész téma túl van misztifikálva. „Szerintem a gyerekek érdekes dolgokkal képesek sokat foglalkozni, a kudarcunkat fedi el, ha azt mondjuk, ezek már másfajta gyerekek” – mondta.
Nádori Gergely inkább azt javasolja, töltsön el mindenki negyedikes diákként egy napot az iskolában, ő ezt megtette nemrég. Szerinte „aki kijön a közoktatásból, annak súlyos poszttraumás stressz szindrómája (PTSD-je) lesz”. Ezt azzal magyarázta, hogy a diákoknak engedélyt kell kérniük, ha WC-re akarnak menni, az udvaron is megszabják nekik, mivel játszhatnak.
„A bent töltött tíz órából egy pillanat sem a sajátjuké, az iskolarendszer a szabad akarat megtörésének nagyon hatékony eszköze” – mondta a tanár.
Galambos Attila szerint fel kell tenni a kérdést, hogy az iskola valaha megfelelt-e a gyerekek igényeinek. Szerinte a diákok mindig is unatkoztak az iskolában, és a megoldás inkább az lenne, ha nem a középosztály által meghatározott tudáshalmazt jelölnék ki általános műveltségnek. Szerinte például az is lehet releváns tudás, amit a diákok kortársaiktól tanulnak a Youtube-on.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.