Szerző: HEGEDŰS JÓZSEF
2018.10.31.
A kormány, parlamenti kétharmados többségét felhasználva, két nap alatt felszámolta a több mint 20 éve működő lakástakarékpénztári konstrukciót. Én magam soha nem voltam lelkes híve ennek a támogatási formának, mert azt gondoltam, hogy alapvetően azokat segíti, akiknek vannak megtakarításaik (háztartásfelvételek szerint ez nem több, mint a háztartásoknak 40%-a, és nem feltétlenül járul hozzá a lakáshelyzet javításához (nem vezet lakásberuházáshoz, avagy „luxus”, azaz egy normális lakáspolitika által nem támogatandó lakásfogyasztást támogat.) Egy 20 évvel ezelőtt írt rövid írásban azt is veszélynek láttam, hogy a lakástakarékpénztári konstrukció bebetonozódik, azaz ehhez a támogatási formához erős intézményi és lakossági érdekek fognak kötődni. Ez utóbbiban mélyen tévedtem! A kormány minden habozás nélkül megszüntette a lakástakarékok támogatását, de miért?
Erre a kérdésre nem fogom tudni megadni a választ, az azonban biztos, hogy a kormányzatot nem lakáspolitikai megfontolások vezették (ha igen, akkor ezt nagyon sikeresen titkolják). Pedig szép számban fel lehet sorolni azokat a lakáspolitikai okokat, amelyek már régóta indokolták volna az LTP-k szabályozásának felülvizsgálatát. Talán a legfontosabb a megtakarítások LTP-n keresztüli túlzott (30%-os) támogatása, amely torzította a szereplők (mind a háztartások, mind a pénzintézetek) viselkedését.
Nem lett volna túl bonyolult csökkenteni ezeket a támogatásokat, ahogyan azt szinte minden ezzel foglalkozó független szakértői anyag javasolta.
Én magam Balázs Ágnessel és Farkas Jánossal 2002-ben, még az első FIDESZ kormányzat megrendelésére írt lakáspolitikai koncepcióban, majd a Városkutatás Kft. szakértői anyagaiban 2006-ban, 2008-ban stb. (Balázs et al 2002, Hegedüs 2006, Hegedüs et al 2008). De talán a legátfogóbb, szintén figyelmen kívül hagyott elemzés a Versenyhivatal tanulmánya (Versenyhivatal, 2011), amely többek között szintén javasolta a támogatás mértékének csökkentését.
Ha csak egy pillantást vetünk a hasonló konstrukciókat alkalmazó országok gyakorlatára, látszik a különbség. (Lásd 1. tábla) Érthetetlen, hogy az eddigi kormányok miért nem módosították a lakástakarékpénztáron keresztüli megtakarítás támogatásának feltételeit, miközben az európai takarékpénztár-konstrukciók több embert értek el, és kevesebbe kerültek. Feltűnő, hogy a magyar rendszer mennyire nagyvonalú maradt, összehasonlítva a hasonló rendszerekkel:...
Én magam Balázs Ágnessel és Farkas Jánossal 2002-ben, még az első FIDESZ kormányzat megrendelésére írt lakáspolitikai koncepcióban, majd a Városkutatás Kft. szakértői anyagaiban 2006-ban, 2008-ban stb. (Balázs et al 2002, Hegedüs 2006, Hegedüs et al 2008). De talán a legátfogóbb, szintén figyelmen kívül hagyott elemzés a Versenyhivatal tanulmánya (Versenyhivatal, 2011), amely többek között szintén javasolta a támogatás mértékének csökkentését.
Ha csak egy pillantást vetünk a hasonló konstrukciókat alkalmazó országok gyakorlatára, látszik a különbség. (Lásd 1. tábla) Érthetetlen, hogy az eddigi kormányok miért nem módosították a lakástakarékpénztáron keresztüli megtakarítás támogatásának feltételeit, miközben az európai takarékpénztár-konstrukciók több embert értek el, és kevesebbe kerültek. Feltűnő, hogy a magyar rendszer mennyire nagyvonalú maradt, összehasonlítva a hasonló rendszerekkel:...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.