HIÁNYZIK A PÉNZ A KUTATÁS-FEJLESZTÉSBŐL MAGYARORSZÁGON – INFOGRAFIKÁK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: TREMMEL MÁRK
2019.04.15.

Palkovics László azzal az indokkal szántja be a Magyar Tudományos Akadémia gazdálkodását, hogy újragondolt rendszerrel elősegítse az innovációt Magyarországon. A számokból viszont nem derül ki, hogy pontosan milyen innovációra számít a miniszter, ugyanis hazánk az OECD-átlagnál sokkal kevesebbet költ kutatás-fejlesztésre. Infografikák.

A kutatás-fejlesztés lényege, hogy a meglévő ismereteket fejlessze, és azok felhasználásával új kutatásokat végezzenek, hogy gyarapítsák az ismereteket. A K+F feladata továbbá, hogy a jelenben és a jövőben esedékes problémákra megoldást találjon. A definíció elég tág, de a lényeg, hogy az elvégzett kutatás-fejlesztés teszi lehetővé azt, hogy új, innovatív dolgok szülessenek.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter céljaként tűzte ki, hogy növelje az ország innovációs képességét, ezért egységes innovációs és tudománypolitikai stratégiát hozna létre. Ezzel is indokolta a miniszter, hogy átvette a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) költségvetési támogatását, és mostantól az ő minisztériuma dönt az eddig MTA-hoz tartozó 28 milliárd forint felhasználásáról. Palkovics elképzelése szerint a kis- és középvállalkozások innovációs képességét kell javítani, illetve szeretné, hogy hazánk 2020-ra a GDP-nek legalább 1,8 százalékát költse kutatás-fejlesztésre (K+F).

Jelenleg Magyarország a GDP 1,35 százalékát költi kutatás-fejlesztésre, miközben az OECD országok átlaga 2,36 százaléknál jár.

Eszerint a Palkovics által kitűzött 1,8%-os cél még mindig az átlag alatt járna. Bár a régió bizonyos országai, mint például Románia vagy Szlovákia nálunk kevesebbet költ a kutatás-fejlesztésre, addig Csehország a GDP 1,79%-át költi K+F-re, Szlovénia pedig 1,85%-ot. A régióban Észtország költ hozzánk hasonló arányban...

ITT OLVASHATÓ