2019. június 16., vasárnap

NYILVÁNOSSÁGRA HOZTÁK A HÍRHEDT MOLOTOV–RIBBENTROP-PAKTUM TITKOS JEGYZŐKÖNYVÉNEK EREDETI PÉLDÁNYAIT

QUBIT
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2019.06.15.


A Molotov–Ribbentrop-paktum szövegét és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat – köztük azt a titkos kiegészítő jegyzőkönyvet, amelyben a hitleri Németország és a sztálini Szovjetunió felosztotta egymás közt Kelet-Európát – 1939. augusztus 23-án írta alá Moszkvában a két ország külügyminisztere, Vjacseszlav Molotov és Joachim von Ribbentrop, két-két orosz és német nyelvű példányban. A szerződésből és a titkos kiegészítő jegyzőkönyvből mindkét fél kapott egy-egy eredeti orosz és német nyelvű példányt. 

A Berlinben és Moszkvában őrzött dokumentumok sorsa különbözőképpen alakult. Korai utóéletükben azonban az közös és egyben felettébb árulkodó, hogy a titkos kiegészítő jegyzőkönyvet azok után sem hozták nyilvánosságra sem Moszkvában, sem Berlinben, hogy Németország 1941 júniusában megtámadta a Szovjetuniót. Úgy látszik, hogy az abban foglaltakat nemcsak szovjet részről érezhették kompromittálónak, de német oldalról is. A Szovjetunió brit és amerikai szövetségesei – noha röviddel a titkos jegyzőkönyv aláírása után különböző csatornákon át tudomást szereztek annak tartalmáról – azt a háború idején nem hozták nyilvánosságra. Az oroszok május végén közzétették a dokumentumok, köztük a titkos jegyzőkönyv szovjet oldalon megőrzött orosz nyelvű változatának eredeti példányait. Ezek fakszimile kiadására korábban soha nem került sor.

A titkos jegyzőkönyv létezéséről a világ először 1946-ban a nürnbergi per során értesülhetett. Rudolf Hess védőügyvédje, Alfred Seidl volt az, aki védence érdekében megpróbált előhozakodni a háború előtt megkötött német-szovjet megállapodások ügyével. Seidl a német birodalmi külügyminisztérium jogi részlegét vezető Friedrich Gaus feljegyzéseire hivatkozva próbálta ezt megtenni. Gaus ugyanis Ribbentrop jogi tanácsadójaként részt vett a megnemtámadási szerződésről és az ahhoz tartozó titkos kiegészítő jegyzőkönyvről folytatott moszkvai tárgyalásokon, és részletes feljegyzést készített róluk. Ezekben szó esik a titkos jegyzőkönyv tartalmáról is. Ribbentrop erre hivatkozva próbálta menteni magát, azt állítva, hogy amennyiben Lengyelország szeptember 1-jei német megtámadása agresszió volt, úgy éppoly agresszió volt a Szovjetunió szeptember 17-én megindított támadása is.

A nürnbergi bíróság azonban figyelmen kívül hagyta mindezt. És ezt azért tehette meg, mert a Szovjetunió javaslatára a szövetséges hatalmak még a per előtt megegyeztek abban, hogy bizonyos, Moszkva számára kényes témákat a tárgyalás során semmilyen formában sem fognak érinteni, és minden olyan kísérletet, amely megpróbálná azok valamelyikét szóba hozni, azonnal megakadályozzák majd. Ilyen témának számított a Szovjetunió társadalmi és politikai berendezkedése, az 1939-es német-szovjet megállapodások, Molotov 1940. novemberi berlini tárgyalásai, a Balkán ügye, a szovjet-lengyel kapcsolatok, valamint a három balti ország szovjet bekebelezése. Tehát amikor Ribbentrop meghallgatásakor felmerült az 1939-es megállapodás és az ahhoz tartozó titkos kiegészítő jegyzőkönyv, a tárgyalást vezető bíró azok taglalását a fentiekre hivatkozva rövid úton lezárta. Így aztán a nürnbergi per ítéletében semmilyen módon nem kerülnek említésre az 1939-ben megkötött szovjet-német titkos megállapodások...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.