2019. augusztus 11., vasárnap

EGY KICSIT SEM ÉRDEKLI A KORMÁNYT, MI LESZ A BEFOGADOTT MENEKÜLTEKKEL

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2019.08.09.


A magyar kormány ez elmúlt években teljesen kivéreztette a menekültek integrációs szolgáltatásait. Nemhogy állami pénzt nem költenek rá, de még az uniós források lehívását is akadályozzák. A lengyel és a szlovák kormány sem törődik sokat az üggyel, de ott legalább önkormányzati szinten vannak próbálkozások. Csehország egyenesen éltanulónak számít Közép-Európában, más kérdés, hogy éppen náluk utasítják el leginkább a migránsokat. Egy nemzetközi kutatás felmérte, mit tesz a menekültek befogadásáért a négy visegrádi ország. 

Magyarországon kívül nincs még egy olyan hely az Európai Unióban, ahol az államot ennyire nem érdekli a menekültek és oltalmazottak társadalmi beilleszkedése. Ez nálunk sem volt mindig így, 2014-ig iskoláztatási, létfenntartási, lakáscélú és nyelvtanulási támogatást igényelhettek, majd bevezették az integrációs szerződést, amiben a menekülteknek vállalniuk kellett, hogy kezdetben hetente, majd havonta felkeresnek egy szociális munkást a helyi családsegítő szolgálatnál, állást keresnek, és elkezdenek magyarul tanulni.

Cserébe az állam maximum havi 90 ezer forinttal támogatta őket, maximum két éven át. A családok ennél nagyobb összeget kaptak, ami nem haladhatta meg a 235 ezer forintot. Ezt a rendszert 2016-ban szüntették meg, mondván, hogy “a gazdasági migránsok ne terjesszenek elő menedékjog iránti kérelmet kizárólag a jobb élet reményében”. Két évvel ezelőtt a Belügyminisztérium azt írta az Abcúgnak, hogy uniós források odaítélésével viszont továbbra is támogatják a menekültek integrációját.

Ez valóban így volt. A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból (MMIA) állami, civil és egyházi szervezetek (például az evangélikusok) segítettek a menekülteknek nyelvet tanulni, lakást találni és munkába állni. 2018 elején azonban a kormány egyszer csak visszavonta az MMIA-pályázatokat, és azóta sem írt ki újakat, márpedig enélkül lehetetlen lehívni ezeket a pénzeket.

Vagyis az elmúlt másfél évben az állam egyetlen forintot sem költött azokra az emberekre, akikről maga mondta ki, hogy nemzetközi védelemre jogosultak.

Nem mintha tömegével fogadnák be a menekülteket: 2018-ban 670 menedékkérőből 349-en kaptak státuszt, 2017-ben a 3397-ből 1216-an, 2016-ban pedig a 30 ezerből alig ötszázan. Ennek ellenére a visegrádi országok közül népességarányosan még mindig nálunk él a legtöbb menekült és oltalmazott (0,04 százalék).

Néhány egyházi és civil szervezet persze továbbra is működtet integrációs programokat. A Menedék Egyesület például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának támogatásával nyújt ingyenes nyelvtanfolyamot, de a korábbinál sokkal inkább rászorulnak az önkénteseik munkájára is...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése