2019. november 8., péntek

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN SIMÁN SZEMBEFORDUL AZ EU-VAL, HA DIKTÁTOR HAVERJAIRÓL VAN SZÓ - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.11.08.


Spiegel 

Orbán remekül kijön a török elnökkel, akit Budapesten fogadott, látványosan szembefordulva ily módon az EU-val. A tekintélyelvű államférfiak látogatásának sorát a múlt héten Putyin nyitotta meg, majd érkezett Erdogan, immár harmadszor 2013 óta. Az orosz államfőhöz partneri pragmatizmus fűzi a magyar vezetőt, a török politikus esetében viszont nyugodtan lehet beszélni szoros, szinte már haveri kapcsolatról. A házigazda őszintén nagyra becsüli a vendég politikai stílusát. Ám a mostani út időzítése kényes, mivel éppen újabb mélypontra jutott az unió és Törökország viszonya. Brüsszel el akarta ítélni a Szíria elleni inváziót, de Orbán vétózott. A kormányfő azzal védi ezt az „egy mindenki ellen” hozzáállást, hogy segíteni kell a törököknek, mert azok stratégiai szövetségesek a földrész számára a menekültválságban. És ha nem így jár el az EU, akkor lehet, hogy Erdogan tényleg ráereszti a migránsokat a kontinensre. Azon kívül – hangsúlyozza - a magyar politika a Berlin-Moszkva-Isztambul-háromszögben mozog, ezért nagyon oda kell figyelni az együttműködésre mind a három állammal. Ám miközben egyre fagyosabb lett a kapcsolat az utóbbi években Berlinnel, Orbán megerősíti Erdogan feltétel nélküli támogatását. Csakhogy ez jóval túlmegy a magyar érdekeken és a reálpolitikán, hiszen Ankara nem jelentős gazdasági partner Magyarország számára. A nagy vonzódás mögött személyes okok is meghúzódnak: a török üzletember, Adnan Polat boltolt Orbán vejével és rendbe hozatta Gül baba türbéjét. Azon kívül több százmillió eurót kíván befektetni a megújuló magyar energiaszektorba. És ő csak még jobban összehozta a két politikust, miután Erdogan már eddig is mindenki másnál közelebb állt magyar kollégájához a külföldi államférfiak közül. Ebben szerepe lehet annak is, hogy mindkettejüknek van egy-egy ősellensége: Soros, illetve Gülen. A most megnyíló budapesti török iskola kapcsán a magyar miniszterelnököt az sem zavarja, hogy az intézmény feltételezhetően iszlám radikálisokkal áll kapcsolatban. Pedig Orbán egyébként gyakran figyelmeztet arra, hogy a migrációval iszlám terrorizmus hatolhat be Európába.

Erdogan szövetségesre talált Orbánban a tervéhez, hogy ún. biztonsági zónát hoz létre Észak-Szíriában. A török elnök, akit az EU megrótt a hadműveletért, megismételte, hogy felnyitja a sorompókat a menekültek előtt Európa felé, ha az unió nem folyósítja neki a megígért anyagi segítség másik részét is. A magyar kormányfő ezzel együtt biztonsági partnerként fogadta és támogatásáról biztosította. Ankara legalább egymillió szír migránst akar telepíteni a kérdéses övezetbe. A vendég számára Orbán Viktor kulcsfontosságú az integrációban, annál is inkább mert a többi tagállammal ellentétben ő dicsérte a kurdok elleni inváziót. A jelek arra utalnak, hogy igen szoros a személyes viszony a két erős ember között. De azt nem tudni, hogy mit kap ezért cserében Magyarország. A két állam még messze van a 6 éve elhatározott, évi 5 milliárd dolláros éves kétoldalú kereskedelmi forgalomtól, jelenleg 3 milliárdnál járnak. A nacionalista magyar fél a törökökön kívül szoros együttműködést alakított ki az utóbbi időben Oroszországgal, Kínával és a több volt szovjet közép-ázsiai köztársasággal is.


Az amerikai elnök ügyében zajló kongresszusi meghallgatások során a washingtoni Külügyminisztérium egyik magas rangú munkatársa megerősítette, hogy igenis negatív irányban befolyásolta Trumpot Kijev ügyében az Orbánnal és Putyinnal lezajlott találkozó. A nyilvánosságra hozott vallomás szerint George Kent, aki az ukrán terület egyik felelőse a State Departmentben, azt mondta, hogy ő Fiona Hillnek, a Fehér Ház akkori tanácsadójának összefoglalójából ismeri a fejleményeket, és ez alapján azt tudja mondani, hogy mindkét vendég igencsak leszólta Ukrajnát, hangsúlyozva, hogy az korrupt, Zelenszkij államfő pedig az oligarchák zsebében van. Épp ezért a diplomata úgy látja, május elején mind a magyar, mind az orosz vezető nagy szerepet játszott abban, hogy az elnök onnantól kezdve roppant kedvezőtlenül vélekedett az új ukrán kormányról. De hasonló irányban hatott rá ügyvédje, Guiliani is. A lap megjegyzi eltérő mértékben ugyan, de Magyarország és Oroszország is Ukrajna ellenségének számít, Fiona Hill pedig eleve attól tartott, hogy Orbán és Putyin is Kijev ellen fordítja az elnököt. 

FAZ 

A volt osztrák kancellárt nagyon zavarja, hogy a fejekben ismét falak képződnek a kontinens két felén, úgy gondolja, hogy sürgősen véget kell vetni ennek az ártalmas folyamatnak. Kurz, akinek jó esélyei vannak, hogy a folyamatban lévő pártközi tárgyalások eredményeként ismét beköltözzön a Ballhausplatzra, úgy ítéli meg, hogy a dolgok alapvetően a migránsválság miatt csúsztak félre, de van felelőssége a történtekben a nyugati nagyképűségnek is, noha nem jó az, ha valaki felemelt mutatóujjal kioktatja a másikat. A legrosszabb azonban az, amikor egész régiókról megfeledkeznek, amint az nemrégiben a Nyugat-Balkánnal is megesett. Ezért igen fontos, hogy betemessük az árkokat. Hozzátesz azonban, hogy világosan el kell választani egymástól a bevándorlással kapcsolatos gondokat, illetve a jogállami eltévelyedéseket. Az alapértékekről, mint demokrácia, jogállam, nem lehet vita. De az bizonyosan mélyítette az ellentéteket, hogy bizonyos kormányok 4 éve rá akarták kényszeríteni másokra a nyitott határok politikáját. Ugyanakkor az Osztrák Néppárt elnöke egyáltalán nem tartja helyénvalónak az EU-ellenes gondolkodásmódot. Ám azzal sem ért egyet, hogy ha keletről jön valamilyen javaslat, akkor az biztosan csak Európa-ellenes lehet, mint ahogy az sem egyértelmű, hogy előreviszi az unió ügyét, ha a kezdeményezés valamelyik régi tagállamtól indul ki. Mintha itt kétféle mércével mérnének. Kurz fontosnak nevezte, hogy minden állammal egyenlő félként tárgyaljanak, de hangosan szóvá kell tenni, ha valahol félremennek a dolgok. Viszont nem szabad megfeledkezni a pozitív fejleményekről sem. Ugyanakkor egyes kelet-európai államokra nyomást kell kifejteni a demokrácia, a sajtószabadság érdekében. De arra is kell térni, hogy Magyarország és Lengyelország az utóbbi időben 5 százalékos növekedést tud felmutatni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.