2019. december 3., kedd

SZABAD SZEMMEL – KLÍMAVÁLTOZÁS: ÚJ TÖRÉSVONAL ALAKULT KI EURÓPÁBAN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.12.03.


FAZ 

Magyarország és Lengyelország úgy reagált Brüsszelben a német belügyminiszter indítványára, amelynek célja a dublini rendszer megújítása, hogy ők a jövőben sem kívánnak egyetlen menedékkérőt sem befogadni, amire válaszul Horst Seehofer azt mondta: az nem járja, hogy valaki egyfelől igényt tart Európa segítségére, másfelől viszont nem hajlandó semmiféle szolidaritásra a menekültek kapcsán. Egyben felhívta a figyelmet, hogy nincs idő totojázni, mert végre történnie kell valaminek, akkora a migrációs nyomás. Úgy értékelte, hogy ha nem találnak ki sürgősen ésszerű rendszert, akkor megint hatalmas tömegek kerekednek fel a válságövezetekből. Szerinte a kezdeményezést ideiglenes megoldásként átvehetnék az arra kapható kormányok, mert nem várhatnak időtlen időkig, amíg mind a 27 állam közös nevezőre jut.

FAZ 

A német belügyminiszter személyesen ismertette uniós kollégáival a menedékjog megreformálására kidolgozott javaslatát, mert újra nekifut, hogy enyhítsen a déli államok migrációs terhein. Seehofer abból indul ki, hogy a jelenlegi, dublini rendszer kudarcot vallott. Ezért most azt kezdeményezi, hogy a kérelmeket a jövőben első körben a külső határokon bírálják el és csak azt engedjék be, akinek van esélye, hogy a későbbiekben elfogadják folyamodványát. E célra létrehoznák a széleskörű jogokkal felruházott Európai Menedék Ügynökséget. Akik tovább mehetnek, azokat elosztanák a tagállamok között, és utána azok felelnének a további, részletes vizsgálatért. De a migránsok nem válogathatnák meg, hogy hol akarnak élni. Ám ez a rendszer csak akkor működne, ha a tagállamok elég helyet kínálnak fel. A visegrádiak ellenállása miatt nem lehet szó kötelező kvótákról. A német indítvány azzal igyekszik őket jobb belátásra bírni, hogy felveti: aki befogad migránsokat, az kap utánuk pénzt Brüsszeltől, aki nem, annak viszont be kellene fizetnie a közös kasszába. Ez ugyan így nincs benne a dokumentumban, de diplomaták egy ideje már erről az elgondolásról vitáznak. Azon kívül a menekülteknek járó támogatást az adott ország árszínvonalától tennék függővé, aminek révén mérséklődnének a jelenlegi nagy különbségek az egyes államok között, ily módon nem akarnának a legtöbben Németországba menni.

A magyar külügyminiszter bírálta Finnországot, mert az szerinte az unió soros elnökeként nem szorgalmazta a további bővítést. Szijjártó a V4-es szakminiszterek prágai tanácskozása után hozzátette, hogy itt alapvetően a Bizottság a ludas, mert a múlt hónapban meg kellett volna kezdeni a felvételi tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, de a történtekért felelősség terheli a finneket is. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy az Ursula von der Leyen vezette új testület ráfekszik majd a kérdésre.

A konzervatív újság szerint Szijjártó Péter egészen pontosan azt állította, hogy Finnország az első olyan soros elnök az EU-ban, amely képtelennek bizonyult akárcsak egyetlen új fejezetet is megnyitni a felvételre váró országok közül bármelyikkel. Márpedig ez hatalmas kudarc, fűzte hozzá. Majd az európai politikával szögesen ellentétesnek nevezte, hogy Franciaország a közelmúltban megakadályozta a csatlakozási párbeszéd megindítását Albániával és Észak-Macedóniával. Ugyanakkor megismételte, hogy a bővítési tárca jó kezekben van Várhelyi Olivérnél az új Bizottságon belül. Hozzátette, hogy Magyarország a közvetlen szomszédság folytán a többi tagnál jobban meg tudja ítélni, mennyire fontos a nyitás, politikai, gazdasági, stratégiai és biztonsági okokból egyaránt.

Az uniót azért hozták létre, hogy segítse a demokráciát, tekintélyelvű politikusok mégis virágoznak benne – mutat rá vendégkommentárjában R. Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem professzora, aki apai ágon magyar származású. Mint írja, az EU az utóbbi években megengedi, hogy egyes tagállamok visszalépjenek a demokrácia területén, a tekintélyelvűség irányába. Az idén Magyarország volt a szervezet egyetlen olyan tagja, amely a korábbinál rosszabb, csak részben szabad minősítést kapott a Freedom House-tól. A cikk szerint az Orbán-kormány előszeretettel hívja rendszerét illiberális demokráciának, ám az összehasonlító politika vezető szakértői egyetértenek abban, hogy a magyar rezsim már egyáltalán nem demokratikus, valójában versengő autoriter rendszer, vagy áldemokrácia. Ez azt jelenti, hogy formálisan fennmaradnak a demokratikus intézmények, ám nem érvényesülnek a jogállam minimális normái sem. 

Az effajta autokratáknak a saját pártszövetségük, a nagyarányú közösségi támogatás és a jelentős kivándorlás segít hatalmon maradni az EU-n belül. A pártcsaládok azért védik a maguk zsarnokait, mert azok hozzák nekik a helyeket és a voksokat Strasbourgban, ugyanakkor senki sem vonja felelősségre a szövetségeket ezért. 

Azt írja, itt van pl. Angela Merkel, aki a liberális demokrata rend védelmezőjének számít, illetve Orbán Viktor, aki szét akarja robbantani ezt a rendet, és akit széles körben populista diktátornak tekintenek. Nos, a CDU megakadályozta, hogy az unió megbüntesse a magyar politikust, mert más konzervatív pártokkal együtt haszna van a Fidesz tagságából. Ugyanakkor hírnevének nemigen árt, hogy összeáll egy ilyen szerveződéssel. 

A rengeteg brüsszeli pénz is jól jön az autokratáknak, akik szorgalmasan számolják fel a demokráciát. A mostani időszakban egy főre vetítve Magyarország kapja a legtöbb forrást, abszolút értékben pedig a lengyelek. A retrográd rendszerek felhasználhatják a nagyvonalú segítséget, hogy megtámogassák vele a saját rezsimjüket. A magyaroknál ezeknek az összegeknek jelentős része megtalálta az utat a vazallusok zsebébe. Budapest és Varsó nem is csatlakozik az új Európai Ügyészséghez, nehogy az a körmükre nézzen a pénzügyi családok ügyében. 

Végül pedig az is kezükre játszik, hogy bárki elmehet nyugatra, akinek nem tetszik a rendszer. Ám ez gyengíti az ellenállás bázisát. A magyar kivándorlók száma 186 %-kal ugrott meg, amióta csak Orbán uralomra került. Az ütem jó kétszer akkora, mint bármelyik más tagállam esetében. Ha valaki elmegy, akkor a tekintélyelvű vezetés általában gondoskodik, hogy ezek az emberek csak nagyon nehezen voksolhassanak eredeti országuk választásain. Gyakorlatilag megfosztja őket a szavazati joguktól. 

Mindent egybevéve, az unió meglepően barátságos környezetet tud kínálni a tekintélyelvűség puhább formáinak. És nemigen van ok feltételezni, hogy ez ügyben egyhamar változás áll be. Sőt, úgy tűnik, a jelenség csak terjed. Minden arra utal, hogy feltörekvő önkényurak észrevették: az unió eltűri demokrácia leépítését. Ennek megfelelően járnak el Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában és Máltán...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése