2020. március 23., hétfő

TGM: NEM A FÖLHATALMAZÁSI TÖRVÉNYRE

HVG ONLINE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2020.03.23.


Mennyire bízhatunk annak a kormánynak a válságkezelésében, amely mellesleg nyílt diktatúrát vezet be?

Ritka szerencse, hogy Gomperz Tamás kiváló vasárnapi cikkéhez (Karantén mindörökké) alig van mit hozzátenni: kérem a kedves olvasót, ha még nem látta, haladéktalanul olvassa el. Minden betűjével csak egyetérteni lehet.

A koronavírus-járvány többek között azért is a szabad nyilvánosságon alapuló modern államberendezkedés próbája, mert itt párhuzamosan két tekintélyt kell tekintetbe vennie az észszerűen és erkölcsösen eljárni óhajtó honpolgárnak.

Az egyik az állami tekintély, a másik a tudomány tekintélye. Mindkettőnek a nyilvánosság előtt kell igazolnia magát. Egyiküknek, az állami tekintélynek való engedelmességet a törvény parancsolja – s ebben a rendkívüli, tragikus helyzetben elvárható az aggályos, szigorúan meghatározott törvénytisztelet –, s éppen ezért fölnőtt, nagykorú emberek számára a törvények, rendeletek, utasítások szabad vitatása elengedhetetlen. Mivel a honpolgárokat a végrehajtó hatalommal szemben a törvényhozás képviseli, a kormánynak a törvényhozás előtt kell igazolnia a hirtelen megnövekedett hatalmából (föladatköréből) következő eljárásait, intézkedéseit, iránymutatásait. A „felelős kormány” kifejezés „a parlamentnek felelős kormány” kifejezés rövidítése: a képviselők kötelessége a kormányt felelősségre vonni, s ha a kormány ténykedése igazolható, annál jobb mindenkinek. Nyilvánvaló, hogy a kormányrendeleteket a parlamentnek minél sűrűbben fölül kell vizsgálnia – nehogy hiba történjék –, s ezért a most benyújtott törvényjavaslat föltétlenül elvetendő.

Különösen amiatt, hogy a rendeleti kormányzás gyakorlásának határidejét maga a kormány szabná meg, ami csakugyan a szó formális értelmében is diktatúrát jelent. A diktatúra formális kinyilvánítása nem azonos az eddig is sűrűn megesett alkotmánysértésekkel – a visszaélések önmagukban nem teremtenek rendszert, ahogyan a lopások se kérdőjelezik meg a tulajdon intézményét jogi értelemben – , nemcsak a rendszer szabályait tapossa lábbal, hanem új (jogi, formális értelemben is új) rendszert teremt. Ahogyan az is rendszerteremtő gesztus volt, amellyel Orbán Viktor országgyűlési többsége megvonta az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezési jogát és az ún. átmeneti rendelkezéseket beemelte az alkotmányszövegbe, hogy az Alkotmánybíróság ne szólhasson bele a szabálytalan alkotmányreformba – az puccs volt! (A mostaninál is súlyosabb.) Ha a rendkívüli jogi helyzet (ex-lex) időtartamát a kormány szabja meg, akkor evvel egyszer s mindenkorra az alkotmány („alaptörvény”) fölé helyezi magát, és ez nem megengedhető...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése