2020. október 27., kedd

TÖBBEN ÉLNEK ROSSZABBUL A JÁRVÁNY MIATT, MINT AZT AZ ADATOKBÓL ELSŐRE GONDOLNÁNK

G7.HU
Szerző: KASNYIK MÁRTON
2020.10.25.


(A héten cikksorozatban foglalkozunk az idei Társadalmi riporttal. Az alábbi cikkünk a kötet Pandémia: egészségi, társadalmi és gazdasági hatások című fejezetét dolgozza fel, a fejezet már elérhető a Tárki honlapján.)


Látszólag nincs nagy baj a magyar munkaerőpiacon, annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány 13,6 százalékkal ütötte le a magyar GDP-t a második negyedévben. Ha megnézzük a KSH heti monitorjelentésében a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számát, úgy tűnik, hogy már jobban is áll a gazdaság, mint az év elején. Augusztusban újra több mint 4,5 millióan dolgoztak, ami jobb, mint a januári vagy a februári adat. A munkanélküliek száma pedig a januári 184 ezer főről augusztusra éppen 185 ezerre nőtt. Mintha össze sem zuhant volna közben a gazdaság, és folytatódnának a járvány előtti idők.

Ez jól hangzik, de egy tanulmány, ami a Tárki Társadalmi Riport 2020-ban jelent meg, közérthető módon mutatja be, hogy ennyire nem rózsaszín a helyzet. Palócz Éva és Matheika Zoltán a koronavírus-járvány itthoni gazdasági hatásait térképezték fel.* (Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója idén kétszer is megfordult a G7 podcastban).

Magyarország azok közé a szerencsés országok közé tartozik, ahol nem csak egy hivatalos adatforrásból tájékozódhatunk a munkaerőpiac alakulásával kapcsolatban. A munkaerő-felmérés (Labor Force Survey, LFS) a háztartások nagyobb, reprezentatív mintáján követi folyamatosan a főbb munkaerőpiaci folyamatokat, de a cégek járulékbevallásaiból (és az állami szervek nyilvántartásaiból) van egy másik mutató is, az intézményi statisztika. A munkanélküliség alakulásának követésére is van egy alternatív mutató a munkaerő-felmérés mellett: a magyar munkaügyi hivatal (NFSZ) vezeti a nyilvántartott álláskeresők listáját...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.