KOMOLY JÁRVÁNYÜGYI, LOGISZTIKAI ÉS ETIKAI DILEMMÁKAT VET FEL A KÉRDÉS, HOGY KI KAPJA AZ ELSŐ OLTÁSOKAT A KORONAVÍRUS ELLEN

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2020.11.27.

November eleje óta sorra jönnek a biztató hírek a vakcinafejlesztésekről. Az amerikai Pfizer és a német BioNTech klinikai vizsgálatainak előzetes eredményei szerint az amerikai-német együttműködésben fejlesztett koronavírus-vakcina 90 százalékos hatékonyságú (gyógyszerészeknek egészen precízen: hatásosságú); a múlt héten az amerikai Moderna egy 94,5 százalékos előzetes adattal rukkolt elő, az Oxfordi Egyetem és a brit-svéd AstraZeneca együttműködésével fejlesztett potenciális védőoltás tesztelése harmadik fázisából származó adatok szerint pedig vakcinájuk 70 százalékos hatékonyságot mutatott két különböző adagolási stratégia kombinált eredményeként, amelyek közül az egyik 90 százalékban, míg a másik 62 százalékban mutatkozott eredményesnek (ebből aztán lett is kavarodás és vádaskodás). Sőt, időközben már az orosz Szputnyik V oltás fejlesztői is belengettek egy 92 százalékos hatékonyságról szóló információt – igaz, az előzőeknél kevésbé ellenőrizhető módon.

Közben a Pfizer néhány napja már azt is kijelentette, hogy amint az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) engedélyezi a vakcinájukat, „órákon belül” meg is kezdik a védőoltások kiosztását. A gyógyszercég szerint az első adagokat a legnagyobb valószínűséggel orvosok, nővérek és más, frontvonalban küzdő egészségügyi dolgozók kapják majd, és mindez már karácsony előtt megtörténhet. A jelenlegi helyzetben pedig már nemcsak az foglalkoztatja a szakértőket és a közvéleményt, melyik vakcina mennyire hatékony, hanem az is, hogyan zajlik majd a védőoltások optimális kiosztása...

ITT OLVASHATÓ