MAGYARORSZÁG – 1956 (II. RÉSZ) - A FELKELÉS TÖRTÉNETE, MUNKÁSTANÁCSOK, A HADI SZEREPVÁLLALÁS KÉRDÉSE, A „PROLETARIÁTUS VIHARVERTE MENNYORSZÁGA”

TETT / MÉRCE
Szerző: MOUVEMENT COMMUNISTE
2021.10.22.

A repedések

1953.

Március 5.: meghal Sztálin;
Június 13-16.: a Magyar Kommunista Párt vezetése ülésezik Moszkvában. Rákosi Mátyás Nagy Imrét nevezi ki a kormány elnökének, de megmarad első párttitkárnak;
Június 17-18.: munkások felkelése Kelet-Berlinben;
Július 4.: elkezdődnek a viták Nagy Imre menesztéséről: az „új irány”, amivel Nagy Imre a parasztok haragját próbálja csillapítani, jogot ad nekik arra, hogy elhagyják a kollektívákat; átcsoportosítja az erőforrásokat a nehéziparról a fogyasztói iparra, részleges amnesztiát hirdet a bebörtönzötteknek, bezáratja az internáló táborokat és munkatáborokat, a vidékre száműzöttek visszatérhetnek a lakóhelyeikre, megtűri a vallásgyakorlást.

1954.

Július 5.: a magyar válogatott veszít a berni világbajnokságon, zavargások törnek ki Budapesten. A nyár folyamán néhány helyen sztrájkok zajlanak.

1955.

Március 25.: megalakul a Petőfi Kör Budapesten;
Április 14.: Nagy Imrét eltávolítják a kormány éléről és Hegedűs Andrást, Rákosi emberét állítják a helyére.

1956.

Február 14-25.: az SZKP huszadik kongresszusa és Hruscsov beszéde;
Április folyamán: sztrájkhullám tör ki a csepeli gyárakban, a Petőfi Kör lesz az ellenzéki erők gócpontja;
Június 18.: a Petőfi Kör egyik tüntetésén Rajk Júlia a férje rehabilitálásáról mond beszédet, aki a párt egy korábbi vezetője volt és 1949-ben megölték;
Június 27.: a Petőfi Kör egy újabb tanácskozásán ötezren követelnek politikai változást. A tanácskozás este hétkor kezdődik és még reggel négykor is tart, majd folytatódik az utcákon;
Június 28.: a lengyel biztonsági erők leverik a munkásfelkelést a Zispo gyárakban Poznanban (Lengyelország). A hír Magyarországon is visszhangra talál;
Július 18.: Szuszlov lecseréli Rákosit Gerő Ernőre, Rákosi pedig a Szovjetunióba távozik. Megújul a párt tagsága, újra belép például Kádár és Marosán;
Július folyamán: folytatódnak a sztrájkok Csepelen;
Október 6.: Rajk László temetése a Farkasréti temetőben, amelyen Gerő és Nagy Imre is részt vesznek. A temetés hatalomellenes tüntetéssé vált, amelyen 100 ezren vettek részt;
Október 16.: a szegedi diákok létrehoznak egy független szervezetet;
Október 19.: Hruscsov Varsóba utazik, hogy a lengyel kommunista párt főtitkárát köszöntse;
Október 20-21.: sok városban és településen szervezkednek a diákok, akik mellett megjelennek a munkások is;
Október 22.: a szegedi diákoknak sikerül a budapesti egyetemeken is toborozniuk. „A szél Lengyelországból fúj!” – vallották a diákok a Műegyetem nagygyűlésén.

A  gyűlésen elfogadott 14 pontos határozatban az alábbi követelések szerepeltek:

1. Az MDP kongresszus azonnali összehívása, alulról választott vezetőség, az új Központi Vezetőség megalakítása.
2. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével.
3. Gazdaságilag és politikailag teljesen egyenrangú alapon és egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvén álló magyar–szovjet és magyar–jugoszláv barátság megalakítása.
4. Az összes szovjet csapatok kivonását Magyarországról a magyar békeszerződés értelmében.
5. Általános, egyenlő, titkos választásokat több párt részvételével, új nemzetgyűlési képviselők választásával.
6. A magyar gazdasági élet átszervezését szakemberek bevonásával[1] és ennek keretében a magyar uránérc magyar felhasználásával, hozzák nyilvánosságra a külkereskedelmi szerződéseket és vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló magyar gazdasági életet.
7. Teljes ipari munkásság azonnali normarendezését a létminimum megállapítása alapján, és a munkás autonómia bevezetését az üzemekben.
8. A beszolgáltatási rendszer felülvizsgálását és az egyénileg dolgozó parasztság támogatását.
9. Az összes politikai és gazdasági perek felülvizsgálását, az ártatlanul elítélt politikai foglyok részére a teljes amnesztiát, illetve a hátránybakerültek rehabilitálását.
10. Legyen nyilvános tárgyalás Farkas Mihály ügyében[2] és Rákosi szerepének kivizsgálását, valamint az Oroszországban igazságtalanul elítélt és ott tartott magyarok hazahozatalát.
11. A néptől idegen címer helyett a régi Kossuth-címer visszaállítását, a március 15-ét és október 6-át nyilvánítsak nemzeti ünneppé és munkaszünetté. Új egyenruhát honvédségünknek.
12. Teljes vélemény és sajtószabadság megvalósítását, rádión is, és ennek keretében külön napilapok az új MEFESZ szervezetnek. A régi káderanyag nyilvánosságra hozatalát és eltörlését.
13. A zsarnokság és az önkény jelképét, a Sztálin-szobrot azonnal távolítsák el.
14. Egymásért teljes szolidaritást vállalunk.

A nagygyűlést sok más követte a budapesti, szegedi és debreceni egyetemeken. A Műegyetemen négyezer résztvevő volt jelen, másnapra demonstrációt jelentettek be...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ELSŐ RÉSZ ITT OLVASHATÓ