2023. február 5., vasárnap

„AKI CSAK ÉRETTSÉGIT SZEREZ, DE NINCS MÖGÖTTE NYELVTUDÁS, AZ MEGNÉZHETI, HOGYAN TUD MAJD ELHELYEZKEDNI”

TELEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2023.02.05.


Karácsony Gergely budapesti főpolgármestert amiatt kritizálták a tavalyi országgyűlési választás előtt, hogy nem beszél angolul. A másik oldalról a kormánysajtó azzal fényezte Orbán Viktort, hogy angolul tart sajttájékoztatót. Ez is azt mutatja, hogy cikinek tartjuk, ha valaki politikusként, állami vezetőként nem tud megszólalni egy idegen nyelven.

Ehhez képest a magyarok alig beszélnek nyelveket, az uniós összevetésekben rendre a sereghajtók között találjuk Magyarországot. Az Eurostat 2016-os felmérése szerint a magyarok 57 százaléka egyetlen idegen nyelvet sem beszélt, amivel csak az Egyesült Királyságot és Romániát előztük meg. Azóta némileg javult a helyzet, főleg a 30 évesnél fiatalabb korosztálynál, de még így is a rangsorok végén kullogunk. Egy 2018-as EU-s felmérés pedig azt mutatta, hogy az egész unióban a magyar fiatalok akarnak legkevésbé nyelveket tanulni, ami szintén nem túl szívderítő adat.

Lehet, hogy sok diák lélegzett fel tavaly nyáron, amikor Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter bejelentette, hogy 2024-től eltörlik a nyelvvizsga-kötelezettséget az egyetemi felvételinél, és a diploma megszerzésének sem lesz feltétele az elvileg a nyelvtudás szintjét igazoló bizonyítvány. Az egyetemek ezentúl maguk határozhatják meg, milyen szintű nyelvtudást várnak el a hallgatóiktól, vagyis ez akár intézményenként eltérő is lehet.

Ezzel együtt a felvételi pontszámok számítása is változik, nagyobb lesz az egyetemek beleszólása: eltörlik az eddig központi többletpontokat, a felvételin maximálisan szerezhető 500 pontból százról az egyetemek dönthetnek, ők határozhatják meg, hogy mire adnak pontokat. Ez lehet akár a nyelvvizsga is, tehát a módosítás nem azt jelenti, hogy ezután egyáltalán nem számít majd a nyelvvizsga a felvételinél, hiszen pluszpontokkal honorálhatják az egyetemek, ha valakinek egy vagy több nyelvből nyelvvizsgája van. (A maradék 400 pont a középiskolai tanulmányi eredményekből és az érettségin elért eredményekből adódik össze.)

A módosítás több tízezer fiatalt érint: az Oktatási Hivatal adatai szerint 2022-ben több mint 80 ezren nyelvvizsgáztak, igaz, ez a szám 2013-ban még bőven 120 ezer felett volt. Továbbra is az angol a népszerűbb idegen nyelv, tavaly 68 ezren vizsgáztak belőle.

De el lehet helyezkedni használható nyelvtudás nélkül frissen végzett diplomásként, miközben már a netezés, az okostelefonok használata is megkövetel minimális angoltudást? Egyáltalán, mennyiben feleltethető meg egymásnak a nyelvvizsga és a nyelvtudás?
...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.