ELRETTENTÉS, MEGALÁZTATÁS VAGY KOMPROMISSZUM: NÉPSZERŰ, DE VITATOTT PÁRHUZAM UKRAJNÁVAL A KUBAI RAKÉTAVÁLSÁG

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.04.18.

Az ukrajnai válság a hidegháború számos más elfeledett(nek hitt) jelensége mellett az atomfegyverekkel való fenyegetést is visszahozta a nemzetközi politikába. Moszkva a háború kitörése óta felfüggesztette az utolsó amerikai–orosz atomfegyver-korlátozási egyezményt, a START nevű szerződést*; bejelentette, hogy atomfegyvereket telepít Belarusz területére; a rezsim különböző figurái pedig időről-időre belengetik, hogy a tűzzel játszik, aki az atomhatalom Oroszországgal húz ujjat.

Ezen jelzések, valamint az orosz offenzíva kifulladása és az Ukrajnának nyújtott nyugati segítség miatt nyugati fővárosokban, Orbán Viktor miniszterelnök jósdájában és elemzői körökben is visszatérő kérdés, hogy mennyire valós veszély az orosz atomfenyegetés, Vlagyimir Putyin orosz elnök egy végleg szorult helyzetben hajlandó lenne-e atomcsapást mérni Ukrajnára vagy az Ukrajnát támogató országokra.

Ennek esélyét jelenleg a téma nagyjából minden komoly szakértője teljesen elhanyagolhatónak tartja. Ugyanakkor a nukleáris eszkaláció előrejelzését erősen nehezíti, hogy a kérdés nagyrészt csak elméleti síkon ismert. Az emberiség szerencséjére két atomhatalom még sosem vetett be egymás ellen nukleáris fegyvert, és a nukleáris fenyegetés eddigi egyetlen melegebb epizódja, a kubai rakétaválság sem jelent egyenes történelmi párhuzamot a jelenlegi helyzetre – bár egyes szerzők szerint bőven vannak hasonlóságok...