Szerző: HÍRKLIKK
2023.08.12.
Az Európai Unió tagországai az infláció csúcspontjáról indulva, számos országban ledolgozták annak a felét, Magyarország pedig mindössze az egyharmadát dolgozta le, az unió tagállamai közül a legkisebb arányban – mondta Róna Péter az infláció alakulásáról és arról, hogy az esetleges nyolc százalékos év végi mértéket győzelemnek tartja az Orbán-kormány. A közgazdász professzor szerint ez nem győzelem, hanem kudarc. „Az egy dolog, hogy az infláció egy számjegyű lesz vagy sem, az a fontosabb kérdés, mekkora marad a különbözet a magyar és az uniós átlaginfláció között. Ha az EU-ban négy százalék alá megy, akkor a magyar infláció semmiképpen sem lehetne hét százalék fölött. Most 17 százalék fölött van.”
Róna Péter elmondta, ebben az esetben a forint továbbra is piaci nyomás alatt marad, mert a forint beárazza az inflációból fakadó leértékelődését, amelyet a magas magyar infláció okoz. „Ennek kivédésére az MNB orbitálisan nagy kamatszintet követ, 15 százalékot azért, hogy idecsalja a külföldi spekulánsokat, hogy vegyenek forintot, mert kapnak rá 15 százalékos kamatot. „Senki sem kap a világ bármely rendezettebb országában ennyit. Ezzel az MNB keresletet csinál a forint irányába és ezzel védi a forintot a leértékelődéssel szemben. De ez nagyon sok pénzbe kerül.”
Csak azok nem lesznek szegényebbek, mint 2022-ben voltak, akik több, mint 15 százalékos emelést kaptak az év folyamán – mondta Róna Péter a fizetések értékéről. „Egy nyolc százalékos infláció annyira beépül a gazdasági folyamatokba és szerkezetekbe, hogy azt onnan kigyomlálni elképesztően nehéz. Akkor azzal a helyzettel kell szembenézni, hogy világszinten az infláció visszavonul két-három százalékos szintre, a magyar infláció pedig ottragad egy magasabb szinten.”
Azért van ez az inflációs különbözet az unió többi tagállamával, mert árpákával, kamatstoppal próbáltunk az inflációs helyzeteken csökkenteni, ők pedig megtették a szükséges lépéseket, vigyáztak, hogy fegyelmezett maradjon a költségvetés, ne fűtse az inflációt. Az Orbán-kormány ezt nem tette és olyan monetáris politikát folytatott, amelyben vígan, nyakló nélkül szórta a pénzt a szavazatokért.”...
Az MNB kétezer milliárdos veszteségét nem kell a költségvetésnek azonnal teljes mértékben pótolnia, mert decemberben megszavazták, hogy öt év alatt egyenlő mértékű kifizetéssel tehessék meg, de mielőtt meghozták ezt a törvényt, kikérték az EKB véleményét, amely szerint ezt nem lehet megtenni – mondta Róna Péter arról, hogy a jegybanki veszteséggel sem tud mit kezdeni a kormány, és ebben sem tesz olyan lépéseket, amelyeket előír az Európai Központi Bank.
A professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar liberális közgazdászok állandóan azt hangoztatták, hogy nem érdekes, van-e vesztesége a jegybanknak, de ez tévedés. „Most a Fidesz-kormány felhasználja ezt az elméletet, és ezzel az indokkal fordul az EKB-hoz.”
Az EKB szerint azonban egy jegybank nem működhet huzamosabb ideig úgy, hogy a saját tőkéje kevesebb, mint a jegyzett tőkéje, tehát minden körülmények között a Pénzügyminisztériumnak biztosítani kell a jegyzett tőkét a jegybank számra – tette hozzá. „Fenntartható az az állapot, hogy veszteséges és negatív az MNB tőkeállománya mindaddig, amíg nincs kérdés a függetlenségéről, márpedig itt ebben az esetben van, és mindaddig, amíg a rendelkezésre álló monetáris eszközök alkalmazása nem csorbul, márpedig csorbul.”
Rámutatott, a világ pénzpiacai az EKB állásfoglalásának adnak hitelt, az ő álláspontjukat követik és nem a magyar kormányét, ennek pedig erős hatása lesz a forintra, a hozamokra, a részvényekre, Magyarország finanszírozására. „További kérdés, hogyha nem sikerül megállapodni a központi bankkal és a magyar kormány nem képes az EKB elvárásainak megfelelően pótolni az MNB tőkéjét, az EKB feljelentheti Magyarországot az Európai Bizottságnál és akkor további eljárások indulnak.”
A Klikk TV Mélyvíz című műsora ide kattintva nézhető meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.