2023. október 5., csütörtök

BOD PÉTER ÁKOS: A HÁBORÚS INFLÁCIÓ ÓCSKA, TÉNYELLENES SZÖVEG

ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: SZABÓ KRISZTIÁN, PETE LUCA
2023.10.04.


A hazai fogyasztói árak augusztusban 16 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, a magyar kormány továbbra is háborús inflációt emleget. 

Valóban beszélhetünk Magyarországon háborús inflációról? 

Mi okozta azt, hogy világviszonylatban is ennyire elszálltak nálunk a fogyasztói árak? 

Mik az inflációs várakozások a jövő évre nézve? 

Ezekben a kérdésekben volt segítségünkre Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptemberben közzétett tájékoztatása szerint a fogyasztói árak inflációja az előző év azonos időszakához képest 16,4 százalék volt augusztusban. A legutóbbi összefoglalónk után az uniós összehasonlítás mellett most az ukrán inflációval foglalkoztunk, azt vizsgálva, hogy lehet-e Magyarországon „háborús inflációról” beszélni?

Kezdünk felzárkózni

Augusztusban folytatódott az év eleje óta mérhető inflációs enyhülés. Ugyan továbbra is nálunk a legmagasabb az infláció az Európai Unión belül, azonban elkezdtünk egyre inkább felzárkózni a régióhoz. Az Eurostat adatbázisában 2023 augusztusa az utolsó olyan hónap, amikor minden EU-tagállam inflációs értékét ismerjük, így ez alapján tudunk átfogó összehasonlítást végezni.

Módszertani különbségek miatt az Eurostat által mért hazai infláció minimálisan eltér a KSH számaitól. Augusztusban az előző év azonos időszakához képest Magyarországon 14,2 százalékos inflációt mértek, míg az EU-n belüli átlagos infláció csak 5,9 százalék volt. Magyarországot Csehország követte 10,1 százalékos áremelkedéssel, majd Szlovákia (9,6 százalék) és Lengyelország (9,5 százalék). Az EU-s átlagot alig haladta meg Szlovénia, ahol a fogyasztói árak emelkedése 6,1 százalék volt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.