A PILLANATNYI SIKEREK HOSSZÚ ÁRNYÉKA

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2023.11.16.

Magyarországon megszűnt a recesszió, a gazdaság a háborús és a szankciós válság ellenére is növekedési pályára állt, az unió gyöngélkedésével szemben is erősödni tudott – adta közre Varga Mihály a harmadik negyedévi GDP adat megjelenését követően. Néhány nappal korábban Nagy Márton minisztériuma afölött triumfált, hogy a kormány korábban teljesítette a vállalását, és már októberre egy számjegyűvé tette az inflációt – többek közt a multik nyerészkedő politikája ellenére is.

Az idézett kormányzati megnyilvánulások a tények alapján erősen megkérdőjelezhetők, mert a téves állítások mellett legfeljebb féligazságok. De a kommunikációban, a választópolgárok megnyerése céljából, a kormányzati munka sikerességének bizonyítékaként tálalhatók. Összességében ugyanis arra utalnak, hogy a rossz külső körülmények (háború, szankciók, gyenge uniós teljesítmény, a multik nyerészkedése) ellenére, minden rendben megy a magyar gazdaságban, és ez a kabinetnek köszönhető.

Jelen írás arra vállalkozik, hogy a fellengzős kormányzati kijelentéseket (szédelgő feldicsérést) szembesítse a tényekkel.

Véget ért a recesszió?

A KSH adatai szerint a magyar gazdaságban csak a technikai értelemben vett recesszió számolódott fel, azaz az előző negyedévhez képest már nem esett vissza a bruttó hazai termék. A hivatal most, utólag módosított adatai alapján, ez már az előző negyedévben megtörtént, ugyanis felülvizsgálták a második negyedév számait, és úgy találták, hogy akkor nem zsugorodott már 0,3 százalékkal a GDP, mint korábban közölték, hanem stagnált. Két egymást követő negyedév vonatkozásában ez elég nagy változás, és feltűnő, hogy a feljavított adat más szám korrekciójában nem köszön vissza. Nem mellesleg a Statisztikai Hivatal GDP számításainak hitelességét nem erősítette (sőt!), hogy az új elnök ténykedése alatt nemrég két régi, GDP-számításokkal foglalkozó szakember munkaviszonya megszűnt.

A harmadik negyedévben a bruttó hazai termék továbbra is visszaesést jelzett – bár a korábbiaknál kisebb mértékűt. 2023 első háromnegyed évében a GDP 1,3 százalékkal zsugorodott, ami korántsem utalt a tényleges recesszió kiiktatódására, szemben azzal, hogy az a „gyenge” unióban 0,6 százalékkal nőtt. Ugyanezen idő alatt – a rendelkezésre álló adatok szerint – még kilenc uniós országban csökkent az előző évhez mérten a teljesítmény. A visszaesés mértékét tekintve, ráadásul a magyar volt hátulról a harmadik legnagyobb Észtország és Írország recesszióját követően. Romániában és Bulgáriában ugyanakkor két százalékos növekedés mutatkozott, több mediterrán országban pedig ennél is nagyobb. De az utóbbi években oly sokszor lemaradt Szlovákia is képes volt egy százalékkal növekedni. Történt ez annak ellenére, hogy a GDP gyarapodását felmutató országok, akárcsak az unió egésze, rendre mind érintettek voltak a háború és szankciók által.

A kormány legutóbbi programja szerint ahhoz, hogy az unió átlagához (vagy annak kilencven százalékához?) 2030-ra felzárkózzunk, a magyar gazdaságnak legalább két százalékponttal gyorsabban kell fejlődnie, mint a közösség egészének. 2023 első háromnegyed évének adatai szerint ez a két százalékpont majdnem megvan (1,9), a szépséghibája csak az, hogy nem a mi javunkra, így felzárkózás helyett momentán a leszakadás tendenciája jelent meg...

ITT OLVASHATÓ