2024. április 5., péntek

NYOMA SEM LÁTSZIK A PÉNZNEK A MILLIÁRDOS LÉLEGEZTETŐGÉP-BIZNISSZEL ELHÍRESÜLT OTT-ONE-NÁL

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2024.04.05.


Évek óta nincs mérlege, egy ideje vezetése sem, sőt a Magyar Nemzeti Bank már a tőzsdei kibocsátólistáról is törölte azt az OTT-One Nyrt.-t, ami pár éve még sok milliárd forintért vehetett részt a lélegeztetőgép-beszerzésekben. A történetben az a legfurcsább, hogy a többféle MNB-bírság ellenére a mai napig nem tudjuk igazán, hogy pontosan mi okozta a társaság döbbenetes lejtmenetét, amin rengeteg kisbefektető bukott nagyot.


Sokszor és sokféle üzlettel kecsegtette a befektetőket a korábban a tőzsdén jegyzett OTT-One Nyrt. informatikai vállalkozás. Ha egészen a kezdetekig visszanyúlunk, a cég jogelődje, a Hybridbox Nyrt. 2010-ben lépett színre, és egy Netflix-jellegű streamingszolgáltatást tervezett kínálni a magyar piacon. Ez nem jött be, a cég nevet változtatott (Fuso Nyrt. néven reinkarnálódott), de az újabb próbálkozás sem volt sikeres.

Majd megint jött egy névváltoztatás, ekkor már OTT-One Nyrt. néven egy modern, sikeresebbnek tűnő cég jelei tűntek fel. A társaság leginkább mobiloperátoroknak, tévétársaságoknak szállított megoldásokat, a TV2-nek például a Spíler-csatornák videostreamingjét, de dolgozott a Columbia Picturesnek is. Egy horvát partnernek a Google Drive-hoz hasonló szolgáltatást fejlesztett, a régebben Telenor (ma Yettel) néven futó mobilcégnek pedig a MyTelenor szolgáltatásán dolgozott évekig. De a sajtóban megjelent információk szerint olyan izgalmas projektekben is részt vett, mint például egy mesterségesintelligencia-alapú növényfelismerő (kokacserje-azonosító) rendszer szállítása a kolumbiai hadseregnek.

A nagy buli


A cég Kínával is kapcsolatba került, egy egészségügyi oktatási rendszeren dolgozott állandó szakmai partnerével, a lengyel tőzsdén jegyzett Polaris hazai, iSRV nevű leányvállalatával. Májer Bálint, az OTT-One vezérigazgatója elő is adott Kínában, aminek azért volt jelentősége, mert 2020-ban a társaság meglepő, milliárdos egészségügyi üzleteket kötött: részt vehetett a kínai lélegeztetőgép-beszerzésekben.

De hogy jött képbe ez az üzlet? Májer Bálint, a cég akkori vezetője akkoriban arról beszélt a Telexnek, hogy amikor 2020 márciusában beütött a Covid, és az államok maszkért és lélegeztetőgépekért szaladgáltak, mindenki ilyen gépeket szeretett volna venni, bármi áron. A beszerzési feladatot itthon a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kapta meg, a külügyi, vagyis a diplomáciai világ úgyis eléggé leállt, senki nem repült, így a külgazdasági feladatokkal is ellátott minisztérium tényleg ráállhatott a beszerzésekre.

A 444 írt arról, mely cégek szereztek be ekkoriban lélegeztetőgépeket. A listán voltak külföldi (kínai, maláj, szlovák, izraeli, szlovén) vállalkozások, de magyarok is, köztük egyetlen tőzsdei társaságként az OTT-One Nyrt. Mint hallottuk, a korábbi külföldi üzletek miatt már volt a cégnek kapcsolata a KKM-mel, és az említett iSRV partnercég talált nekik kínai beszerzési forrást.

„Az állam segítséget várt, nem feszült rá a szigorú kötbérezésre, vagy egy közbeszerzés kiírására, arra egyszerűen nem volt idő”

– hallottuk akkoriban. Mivel a cég tőzsdén jegyzett volt, a különböző kötelezően közzétett dokumentációiból kiderültek az üzleteinek a pontos feltételei is. Először a KKM megbízásából vett 500 lélegeztetőgépet 4,7 milliárd forint értékben, vagyis 9,4 millió forintos átlagáron. Majd a Duna Aszfaltnak vásárolt 100 ezer maszkot 120 millió forintért. Végül az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) vásárolt maszkot, lélegeztetőgépet és kiegészítő berendezéseket 7,7 milliárd forintos összesített áron. (A feleslegesen nagy mennyiségben bevásárolt gépektől azóta már árverésen próbált megszabadulni a magyar állam, legutóbb 13 ezer forintos darabáron, de nem kellettek senkinek.)....


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.