TELEXSzerző: HALÁSZ NIKOLETT2024.12.09.
Határozott összefüggés van a roma származás, a társadalmi helyzet és aközött, hogy egy gyerek milyen diagnózist kap, derül ki a Rosa Parks Alapítvány legfrissebb kutatási jelentéséből, ami a szegregáció helyzetét vizsgálta a speciális oktatásban Magyarországon. A kutatók arra keresték a választ, hogy az elmúlt húsz évben változott-e a roma és a szegény, sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek helyzete, és igazságosabbá vált-e a speciális szükségleteket megállapító vizsgálat.
A kutatás készítői arra jutottak, hogy a roma gyerekeket indokolatlanul nagy arányban diagnosztizálják enyhe fokban értelmi fogyatékosként. Ez azonban nem kizárólag a képességeik miatt van, nagy szerepet játszik benne a diszkriminatív diagnosztikai eljárás is. A vizsgálatban részt vevők előítéletei és szubjektív megítélése akár téves diagnózist is eredményezhet.
Ahol az iskola szinte teljesen szegregált, ott a roma gyerekeket gyakran nem küldik vizsgálatra
A kutatás készítői megnézték, mennyire indokolt, hogy a roma gyerekek között magasabb arányban vannak az értelmileg enyhén fogyatékosok. A kutatásban azt is megnézték, hogy mennyire különítik el a roma gyerekeket speciális gyógypedagógiai iskolákban, osztályokban.
A helyzetet nehezíti, hogy erről Heves vármegyét kivéve nincsenek megbízható, friss adatok. A kutatás készítői ezért a meglévő adatokból igyekeztek felvázolni a trendeket. Ehhez például a hátrányos, halmozottan hátrányos és SNI-gyerekek adatait nézték meg, illetve 229 kérdőívet töltettek ki olyan roma szülőkkel, akiknek a gyerekeit SNI-vel diagnosztizálták. A kérdőíves felmérést 2024. január–februárban végezték. A kutatók tíz szakértői interjút is készítettek.
Mielőtt az eredmények részleteibe belemennénk, érdemes tisztázni néhány fogalmat. A sajátos nevelési igényű gyerekek azok, akik egy szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékossággal küzdenek, több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékosak, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral élnek. A tanköteles gyerekek közel 8 százaléka sajátos nevelési igényű. A Központi Statisztikai Hivatal szerint az SNI-tanulók aránya folyamatosan nőtt az elmúlt tíz évben.
Az SNI-gyerekek jogosultak pedagógiai, gyógypedagógiai, és konduktív pedagógiai ellátásra. Az SNI-gyerekeket két formában oktatják Magyarországon: speciális intézményekben és integráltan, többségi iskolákban. A speciális intézményekben a gyerekeket az egyedi szükségleteikre szabott módszerekkel oktatják. Az integrált oktatás lényege, hogy az SNI-gyerekek többségi iskolákba járnak, és ott együtt tanulnak a nem SNI-társaikkal. Az SNI-tanulók 73 százaléka oktatható integráltan...
