Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.11.05.
Ez az adás a magyar politika talán legnagyobb rejtélyéről, azaz Orbán Viktor oroszországi kapcsolatainak kialakulásáról szól.
2024. november 5., kedd
UNGVÁRY KRISZTIÁN: ORBÁN VIKTOR ÉS AZ OROSZ KAPCSOLAT
UNGVÁRY KRISZTIÁN VIDEÓ
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.11.05.
Ez az adás a magyar politika talán legnagyobb rejtélyéről, azaz Orbán Viktor oroszországi kapcsolatainak kialakulásáról szól.
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2024.11.05.
Ez az adás a magyar politika talán legnagyobb rejtélyéről, azaz Orbán Viktor oroszországi kapcsolatainak kialakulásáról szól.
TELEX: MINDKÉT ELNÖKJELÖLT LEADTA A SZAVAZATÁT, MINIMÁLIS FENNAKADÁSOKKAL ZAJLIK AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS
TELEX
Szerző: TELEX
2024.11.05.
- Kedden elérkezett az amerikai elnökválasztás napja, eldől, hogy Kamala Harris vagy Donald Trump lesz a következő elnök.
Szerző: TELEX
2024.11.05.
- Több mint 77 millió amerikai már előzetesen leadta a szavazatát.
- A két jelölt az utolsó napokban sorra járta a mindent eldöntő hét csatatérállamot.
- Trump hétfőn Észak-Karolinában, Pennsylvaniában és Michiganben kampányolt, Harris több kampányrendezvényt is tartott Pennsylvaniában, ahol Oprah Winfrey, Lady Gaga és Katy Perry is megjelent.
- Donald Trump és JD Vance már leadta a szavazatát, Kamala Harris pár napja levélben, Tim Walz pedig a korai szavazás lehetőségével élve, két hete személyesen szavazott
- Kövesse velünk élőben a szavazás napját és éjszaka az eredmények alakulását! Szerdán reggel élő Elektor műsorunkban is elemezzük az eredményeket...
TRUMP VAGY HARRIS GYŐZELMÉBŐL JÖHET KI JOBBAN A MAGYAR GAZDASÁG?
PORTFOLIO CHECKLIST
Szerző: PORTFOLIO
2024.11.05.
Kedd éjszaka zárul a 2024-es amerikai elnökválasztás, a potenciális eredményekről és a Biden-kormány négy évéről beszéltünk a Portfolio Checklist választási különkiadásában Virovácz Péterrel (https://www.portfolio.hu/szerzo/virov...) , az ING Bank vezető makrogazdasági elemzőjével, valamint Szabó Ákossal, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével.
Főbb részek:
- Intro (00:00)
Szerző: PORTFOLIO
2024.11.05.
Kedd éjszaka zárul a 2024-es amerikai elnökválasztás, a potenciális eredményekről és a Biden-kormány négy évéről beszéltünk a Portfolio Checklist választási különkiadásában Virovácz Péterrel (https://www.portfolio.hu/szerzo/virov...) , az ING Bank vezető makrogazdasági elemzőjével, valamint Szabó Ákossal, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével.
Főbb részek:
- Intro (00:00)
- A Biden-kormány big picture-e - (1:51)
- Megosztottabb az amerikai gazdaság - (14:14)
- Az árral úszik a gazdaságpolitika? - (19:04)
- Megremegett Amerika keze? - (27:09)
- Izraelre sem tudnak már rendesen hatni? - (30:31)
- Mi lehet Biden elnöki öröksége? - (36:48)
- Mi Trump és mi Harris gazdasági víziója? - (39:21)
- Jó lenne Magyarországnak egy Trump-kormány? - (46:31)
- Akkor mi jöhet most? - (53:43)
STEX: MI VÁRHATÓ EGY HARRIS / TRUMP ELNÖKSÉGTŐL GAZDASÁGILAG?
STEX
Műsorvezető: POGÁCSA ZOLTÁN
2024.11.05.
Mit várhat az USA illetve Magyarország egy Trump illetve egy Harris elnökségtől? Merre megy a forint? Ezeket elemzi Büttl és Pogátsa, akik még tippelnek is a végén.
Műsorvezető: POGÁCSA ZOLTÁN
2024.11.05.
Mit várhat az USA illetve Magyarország egy Trump illetve egy Harris elnökségtől? Merre megy a forint? Ezeket elemzi Büttl és Pogátsa, akik még tippelnek is a végén.
ÖSSZEMEHET A GELLÉRT-HEGYI CAMPUS
VÁLASZONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2024.11.05.
Gyuricza Csaba rektor határozott vállalást tett, hogy nem szűnik meg a MATE Budai campusa, sőt fejleszteni fogják, és nem csökken az arborétum területe sem, mivel „szent és sérthetetlen”. Ugyanakkor elismerte: külső tanácsadók bevonásával készül egy fejlesztési koncepció, amiben megvizsgálják, lehet-e az oktatási infrastruktúrát csökkenteni, mivel azt túlméretezettnek tartják. Felhívnánk a figyelmet, hogy az arborétum területének megőrzése a campus adottságai miatt igen nehezen egyeztethető össze bármilyen épület esetleges értékesítésével.
Zsúfolásig megtelt ma kora délután a K épület díszterme a MATE Gellért-hegyi campusán, ahol arra ígért választ az egyetem vezetése, mi lesz a hazai kertész- és tájépítészképzés fellegvárával és a legendás arborétummal, Buda egyik legértékesebb zöldterületével.
Gyuricza Csaba rektor beszédét azzal vezette fel, hogy a szokatlan műfajú rendezvényt, a sajtónyilvános állománygyűlést azért hívták össze, mert a megjelent álhíreket szeretnék szétoszlatni. A rektor utána külön is válaszolt az újságírók kérdéseire. A kuratóriumot vezető Csányi Sándor nem mutatkozott.
Néhány határozott vállalás elhangzott a rektor részéről, amit érdemes rögzíteni, és az is kiderült, milyen irányban gondolkodnak a jövőről. Ennek ellenére messze nem lett kristálytiszta a helyzet, sőt legalább annyi kérdés maradt nyitva, mint amennyire választ kaptunk. A 444 a múlt héten írta meg, hogy a hozzájuk eljutott információk szerint a campus felső részét, vagyis a Ménesi úttól északra eső területet a tulajdonos egyetem átadná a fenntartó kuratóriumnak, amelyik értékesítené azt. Orosz Anna, Újbuda parlamenti képviselője korábban egy videót tett közzé, amin arról beszélt, hogy értesülései szerint az egyetem dolgozói több épület kiürítésére utasítást kaptak. Hozzánk is eljutottak több forrásból az elmúlt hetekben hasonló pletykák, amelyek döntően arról szóltak, hogy az egyetem a Felső kert értékesítéséből finanszírozná az Alsó kertben álló, megmaradó oktatási épületek felújítását. Az információk hitelességét azonban nem tudtuk ellenőrizni...
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2024.11.05.
Zsúfolásig megtelt ma kora délután a K épület díszterme a MATE Gellért-hegyi campusán, ahol arra ígért választ az egyetem vezetése, mi lesz a hazai kertész- és tájépítészképzés fellegvárával és a legendás arborétummal, Buda egyik legértékesebb zöldterületével.
Gyuricza Csaba rektor beszédét azzal vezette fel, hogy a szokatlan műfajú rendezvényt, a sajtónyilvános állománygyűlést azért hívták össze, mert a megjelent álhíreket szeretnék szétoszlatni. A rektor utána külön is válaszolt az újságírók kérdéseire. A kuratóriumot vezető Csányi Sándor nem mutatkozott.
Néhány határozott vállalás elhangzott a rektor részéről, amit érdemes rögzíteni, és az is kiderült, milyen irányban gondolkodnak a jövőről. Ennek ellenére messze nem lett kristálytiszta a helyzet, sőt legalább annyi kérdés maradt nyitva, mint amennyire választ kaptunk. A 444 a múlt héten írta meg, hogy a hozzájuk eljutott információk szerint a campus felső részét, vagyis a Ménesi úttól északra eső területet a tulajdonos egyetem átadná a fenntartó kuratóriumnak, amelyik értékesítené azt. Orosz Anna, Újbuda parlamenti képviselője korábban egy videót tett közzé, amin arról beszélt, hogy értesülései szerint az egyetem dolgozói több épület kiürítésére utasítást kaptak. Hozzánk is eljutottak több forrásból az elmúlt hetekben hasonló pletykák, amelyek döntően arról szóltak, hogy az egyetem a Felső kert értékesítéséből finanszírozná az Alsó kertben álló, megmaradó oktatási épületek felújítását. Az információk hitelességét azonban nem tudtuk ellenőrizni...
KEZDŐDIK: MA MEGVÁLASZTJÁK A VILÁG LEGNAGYOBB HATALMÚ EMBERÉT – PERCRŐL PERCRE
NÉPSZAVA
Szerző: P. L., Á. Z., Sz. Zs., M.A.
2024.11.05.
Az Egyesült Államokban keleti parti idő szerint hajnali 5-kor nyíltak az első szavazóhelyiségek, de nemcsak Kamala Harris és Donald Trump sorsa dől el, az elnökválasztás mellett ugyanis teljes képviselőházi és részleges szenátusi választást is tartanak. Az előbbin 435 képviselő, az utóbbin a 100-ból 34 szenátor sorsa dől el. A fő kérdés az, hogy Kamala Harris lehet-e az első nő, akit az Egyesült Államok történetében először elnökké választanak
13:05
Itt a celeblista, ki szavaz Donald Trumpra és ki Kamala Harrisre
Donald Trump szavazói a teljeség igénye nélkül:
Phil Mc Graw, aki a demokrata szavazóként ismert talkshow-műsorvezető, Oprah Winfrey mellől indult, Jake Paul youtuber és profi ökölvívó, Elon Musk, a világ leggazdagabb embere, a kétszeres Oscar-díjas színész Mel Gibson, a Mel Gibsonnál eggyel kevesebb Oscar-díjjal büszkélkedő, de finoman szólva sokkal jobb színész, Jon Voight, a kétszeres Oscar-jelölt James Woods, az egyetlen Oscar-díjjal sem rendelkező Dennis Quaid, a remélhetőleg semmilyen díjjal nem rendelkező Kevin Sorbo, a rapper Kanye West, a rocker Kid Rock, a rapper 50 Cent, a rapper Lil Wayne, akit Donald Trump az utolsó hivatalban töltött napján, 2021. január 19-én részesített elnöki kegyelemben, az UFC-vezér Dana White, a visszalépő elnökjelölt, Robert F. Kennedy Jr. az 1963-ban meggyilkolt demokrata elnök, John F. Kennedy unokaöccse, az 1968-ban meggyilkolt igazságügyi miniszter, Robert F. Kennedy fia, a Fox Newstól kirúgott műsorvezető, az Orbán Viktorral többször is interjút készítő Tucker Carlson.
Eközben Kamala Harrisre szavaz vagy szavazott szinte az egész amerikai szórakoztatóipar. Itt egy hevenyészett névsor:
Cher, Taylor Swift, George Clooney, Oprah Winfrey, Bruce Springsteen, Harrison Ford, Eminem, Ben Stiller, Jennifer Lopez, Julia Roberts, Madonna, Billie Eilish, Ricky Martin, Bad Bunny, Robert Downey Jr. és az Avengers-franchise több másik szereplője, az egykor republikánus kormányzó és akciófilmsztár Arnold Schwarzenegger, rajtuk kívül pedig az NBA csillaga, Le Bron James, két demokrata exelnöki házaspár, Bill és Hillary Clinton, illetve Barack és Michelle Obama, nem beszélve minden idők legjobb amerikai exelnökéről, az idén százéves Jimmy Carterről és Liz Cheneyről, a volt republikánus alelnök, Dick Cheney lányáról.
Mindkét listát, Donald Trump híveiéit és Kamala Harris szavazóiét is a Deadline állította össze...
Szerző: P. L., Á. Z., Sz. Zs., M.A.
2024.11.05.
13:05
Itt a celeblista, ki szavaz Donald Trumpra és ki Kamala Harrisre
Donald Trump szavazói a teljeség igénye nélkül:
Phil Mc Graw, aki a demokrata szavazóként ismert talkshow-műsorvezető, Oprah Winfrey mellől indult, Jake Paul youtuber és profi ökölvívó, Elon Musk, a világ leggazdagabb embere, a kétszeres Oscar-díjas színész Mel Gibson, a Mel Gibsonnál eggyel kevesebb Oscar-díjjal büszkélkedő, de finoman szólva sokkal jobb színész, Jon Voight, a kétszeres Oscar-jelölt James Woods, az egyetlen Oscar-díjjal sem rendelkező Dennis Quaid, a remélhetőleg semmilyen díjjal nem rendelkező Kevin Sorbo, a rapper Kanye West, a rocker Kid Rock, a rapper 50 Cent, a rapper Lil Wayne, akit Donald Trump az utolsó hivatalban töltött napján, 2021. január 19-én részesített elnöki kegyelemben, az UFC-vezér Dana White, a visszalépő elnökjelölt, Robert F. Kennedy Jr. az 1963-ban meggyilkolt demokrata elnök, John F. Kennedy unokaöccse, az 1968-ban meggyilkolt igazságügyi miniszter, Robert F. Kennedy fia, a Fox Newstól kirúgott műsorvezető, az Orbán Viktorral többször is interjút készítő Tucker Carlson.
Eközben Kamala Harrisre szavaz vagy szavazott szinte az egész amerikai szórakoztatóipar. Itt egy hevenyészett névsor:
Cher, Taylor Swift, George Clooney, Oprah Winfrey, Bruce Springsteen, Harrison Ford, Eminem, Ben Stiller, Jennifer Lopez, Julia Roberts, Madonna, Billie Eilish, Ricky Martin, Bad Bunny, Robert Downey Jr. és az Avengers-franchise több másik szereplője, az egykor republikánus kormányzó és akciófilmsztár Arnold Schwarzenegger, rajtuk kívül pedig az NBA csillaga, Le Bron James, két demokrata exelnöki házaspár, Bill és Hillary Clinton, illetve Barack és Michelle Obama, nem beszélve minden idők legjobb amerikai exelnökéről, az idén százéves Jimmy Carterről és Liz Cheneyről, a volt republikánus alelnök, Dick Cheney lányáról.
Mindkét listát, Donald Trump híveiéit és Kamala Harris szavazóiét is a Deadline állította össze...
DEÁK DÁNIEL: FOLYTATÓDIK A LEMARADÁS A HAZAI OKTATÁSBAN ÉS KUTATÁSBAN
KLIKKT / TÍZ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.11.05.
Nem látszik remény arra, hogy lezárulhat a kormány és az Európai Unió vitája a magyar felsőoktatás alapítványokba való kiszervezéséről. Az állampárt csak akkor hajlandó az igényelt, érdemi változtatásokat törvénybe foglalni, ha már megkapta az uniós pénzeket, amire Brüsszel persze nem hajlandó. Erről és a közoktatás további lezüllesztéséről beszélt a KlikkTV Tíz című műsorában Deák Dániellel, az MTA doktorával, Bolgár György.
A Corvinus Egyetem kutató jogászprofesszora elmondta: a kormány először 2 évig nem reagált a sajátos egyetemi reformokkal kapcsolatos uniós bírálatokra és javaslatokra – majd küldött ugyan a reformokat ígérő elgondolásokat, de azzal a feltétellel, hogy azokat csak akkor lépteti életbe, ha már folyósítják az uniós támogatásokat.
Így nem lehet mód arra, hogy a magyar diákok újra megkaphassák a külföldi tanulásukat szolgáló Erasmus-ösztöndíjakat, a kutatók pedig a Horizont-program támogatásait. Ezért további lemaradásra kell számítanunk a nemzetközi oktatási és kutatási színvonaltól.
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2024.11.05.
Nem látszik remény arra, hogy lezárulhat a kormány és az Európai Unió vitája a magyar felsőoktatás alapítványokba való kiszervezéséről. Az állampárt csak akkor hajlandó az igényelt, érdemi változtatásokat törvénybe foglalni, ha már megkapta az uniós pénzeket, amire Brüsszel persze nem hajlandó. Erről és a közoktatás további lezüllesztéséről beszélt a KlikkTV Tíz című műsorában Deák Dániellel, az MTA doktorával, Bolgár György.
A Corvinus Egyetem kutató jogászprofesszora elmondta: a kormány először 2 évig nem reagált a sajátos egyetemi reformokkal kapcsolatos uniós bírálatokra és javaslatokra – majd küldött ugyan a reformokat ígérő elgondolásokat, de azzal a feltétellel, hogy azokat csak akkor lépteti életbe, ha már folyósítják az uniós támogatásokat.
Így nem lehet mód arra, hogy a magyar diákok újra megkaphassák a külföldi tanulásukat szolgáló Erasmus-ösztöndíjakat, a kutatók pedig a Horizont-program támogatásait. Ezért további lemaradásra kell számítanunk a nemzetközi oktatási és kutatási színvonaltól.
SZERDA REGGEL ÉLŐ MŰSORBAN ELEMEZZÜK AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS EREDMÉNYEIT
TELEX
Szerző: LENGYEL-SZABÓ PÉTER
2024.11.05.
Könnyen lehet, hogy magyar idő szerint szerda reggel már tudni fogjuk, ki lett az Amerikai Egyesült Államok elnöke; és még ha a felméréseknek megfelelően szoros lesz, és meg kell várni a szavazatszámlálások végét, akkor is számos megállapítást tehetünk majd az esélyekről. De hogy nézett ki az utolsó 24 óra, kire szavaztak a csatatérállamok, milyen váratlan meglepetéseket lehet kiolvasni a választási eredményekből?
Szerda reggel az Elektor élő adásában összefoglaljuk, mi történt az éjjel és történik éppen Amerikában: ebben segítségünkre lesznek a Választási Földrajz szakértői, Bódi Mátyás és Kovalcsik Tamás, a Telex külpolitikai szerkesztője, Király András, valamint a műsorvezető, Csurgó Dénes.
Az Elektor korábbi részeit pedig ajánljuk visszanézésre, amivel betekintést nyújtunk, mi minden történt az elmúlt pár hónapban, és az amerikai közélet legfontosabb témáit, kérdéseit is elemeztük:
Szerző: LENGYEL-SZABÓ PÉTER
2024.11.05.
Könnyen lehet, hogy magyar idő szerint szerda reggel már tudni fogjuk, ki lett az Amerikai Egyesült Államok elnöke; és még ha a felméréseknek megfelelően szoros lesz, és meg kell várni a szavazatszámlálások végét, akkor is számos megállapítást tehetünk majd az esélyekről. De hogy nézett ki az utolsó 24 óra, kire szavaztak a csatatérállamok, milyen váratlan meglepetéseket lehet kiolvasni a választási eredményekből?
Szerda reggel az Elektor élő adásában összefoglaljuk, mi történt az éjjel és történik éppen Amerikában: ebben segítségünkre lesznek a Választási Földrajz szakértői, Bódi Mátyás és Kovalcsik Tamás, a Telex külpolitikai szerkesztője, Király András, valamint a műsorvezető, Csurgó Dénes.
Az Elektor korábbi részeit pedig ajánljuk visszanézésre, amivel betekintést nyújtunk, mi minden történt az elmúlt pár hónapban, és az amerikai közélet legfontosabb témáit, kérdéseit is elemeztük:
LAKMUSZ: MÁR A SZAVAZÁS NAPJA ELŐTT HAMIS INFORMÁCIÓK KEZDTEK TERJEDNI ÁLLÍTÓLAGOS CSALÁSOKRÓL AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSON
LAKMUSZ
Szerző: DEZSŐ ANNAMARI
2024.11.05.
2600 hamis szavazólapot találtak Pennsylvaniában? A szavazógépek nem engedik, hogy Trump mellé húzzák az X-et a választók? Cikkünkben ezeket a magyar nyelven is terjedő állításokat ellenőriztük.
November 5. az amerikai elnökválasztás hivatalos dátuma, azonban friss adatok szerint közel 75 millió amerikai a szavazás napját megelőzően voksolt levélszavazat vagy korai szavazás útján.
Szerző: DEZSŐ ANNAMARI
2024.11.05.
November 5. az amerikai elnökválasztás hivatalos dátuma, azonban friss adatok szerint közel 75 millió amerikai a szavazás napját megelőzően voksolt levélszavazat vagy korai szavazás útján.
Ennek köszönhetően már a szavazás napja előtt számos téves információ keringett az interneten állítólagos választási csalásokról.
A 2020-as választás utóélete és a Capitolium ostroma után sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy milyen hatása lesz a választások tisztaságát megkérdőjelező dezinformációnak az amerikai társadalomra, különösen abban az esetben, ha Donald Trump veszít.
Idén már november 5. előtt elterjedt az USA-ban egy hamisított videó arról, hogy haiti lakosok személyi igazolványaik másolatával Kamala Harrisre szavaztak több georgiai megyében, egy másik pedig arról, hogy egy választási alkalmazott megsemmisítette a Donald Trumpra leadott voksokat tartalmazó levélszavazatokat a pennsylvaniai Bucks megyében.
A hatóságok mindkét videót egyértelmű hamisítványnak nevezték, az állítólagos haiti szavazókról kiderült, hogy nem szerepelnek a választói nyilvántartásban, az állítólag megsemmisített Trump-szavazatok pedig nem úgy néznek ki, mint a hivatalos szavazólapok.
A 2020-as választás utóélete és a Capitolium ostroma után sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy milyen hatása lesz a választások tisztaságát megkérdőjelező dezinformációnak az amerikai társadalomra, különösen abban az esetben, ha Donald Trump veszít.
Idén már november 5. előtt elterjedt az USA-ban egy hamisított videó arról, hogy haiti lakosok személyi igazolványaik másolatával Kamala Harrisre szavaztak több georgiai megyében, egy másik pedig arról, hogy egy választási alkalmazott megsemmisítette a Donald Trumpra leadott voksokat tartalmazó levélszavazatokat a pennsylvaniai Bucks megyében.
A hatóságok mindkét videót egyértelmű hamisítványnak nevezték, az állítólagos haiti szavazókról kiderült, hogy nem szerepelnek a választói nyilvántartásban, az állítólag megsemmisített Trump-szavazatok pedig nem úgy néznek ki, mint a hivatalos szavazólapok.
Két választási csalást feltételező állítás magyar nyelven is megjelent.
- Az egyik szerint a csatatér államnak számító Pennsylvaniában 2600 hamis szavazatot találtak.
- A másik szerint egy kentucky-i szavazógépen nem lehetett Donald Trumpra szavazni.
Ez a két állítás a fenti példákkal ellentétben olyan esetekről szól, amikben a választási szervek valóban folytattak vizsgálatokat.
Azonban az állítások tévesen mutatják be a történteket. Valójában sem Pennsylvaniában, sem Kentucky-ban nem volt szó hamis szavazatokról, ahogy arról sem, hogy valaki ne tudott volna az általa támogatott jelöltre szavazni...
HOLODA ATTILA: AMIT SZEMFÜLESSÉGNEK TARTUNK AZ OROSZ GÁZZAL KAPCSOLATBAN, AZ ALJASSÁG
OPCIÓ PODCAST / SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.11.05.
A KSH friss adatai szerint 2024 januárja és szeptembere között a magyarországi földgázfogyasztás 5,5 milliárd köbméter volt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évben mért, 20 százalékot meghaladó gázfogyasztás csökkenést újabb 5 százalékkal megtoltuk. Az újabb oroszországi látogatást tevő Szijjártó Péter külgazdasági miniszter az orosz állami médiának azonban azt nyilatkozta, hogy a hosszú távú szerződésben szereplő 4,5 milliárd köbméteren felül, további orosz fölgázmennyiségeket vásárolunk. Ellentmond-e egymásnak és a logikának ez a két hír? - Ezt kérdeztük Holoda Attila energetikai szakértőtől.
00:00 Van-e elég gáz a gáztárolókban?
Szerző: SZABAD EURÓPA
2024.11.05.
A KSH friss adatai szerint 2024 januárja és szeptembere között a magyarországi földgázfogyasztás 5,5 milliárd köbméter volt. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évben mért, 20 százalékot meghaladó gázfogyasztás csökkenést újabb 5 százalékkal megtoltuk. Az újabb oroszországi látogatást tevő Szijjártó Péter külgazdasági miniszter az orosz állami médiának azonban azt nyilatkozta, hogy a hosszú távú szerződésben szereplő 4,5 milliárd köbméteren felül, további orosz fölgázmennyiségeket vásárolunk. Ellentmond-e egymásnak és a logikának ez a két hír? - Ezt kérdeztük Holoda Attila energetikai szakértőtől.
00:00 Van-e elég gáz a gáztárolókban?
05:38 A magyar gázimport piac aranykorát kezdi élni
10:30 A politikai és-vagy üzleti haszon
15:27 “Most is háború van!”
21:17 Gázügyben a szó és a tettek elkezdtek különválni
30:47 Egzotikum, jövőkép vízió: gáz Közép-Ázsiából
37:29 Mit akar Európa a fölgázzal és meddig akarja?
POTTYONDY EDINA: A LAKATOS MÁRK-ÜGY; TIBORCZ ÚRFI DURCIZIK; DÜBÖRÖG A RECESSZIÓ
POTTYONDY EDINA PODCAST
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.11.05.
A Lakatos Márk-ügy; Tiborcz úrfi durcizik; Dübörög a recesszió...
Szerző: POTTYONDY EDINA
2024.11.05.
A Lakatos Márk-ügy; Tiborcz úrfi durcizik; Dübörög a recesszió...
ELEKTOROK, CSATATÉRÁLLAMOK, SZAVAZATSZÁMLÁLÁS: EZEKRE KELL FIGYELNI HARRIS ÉS TRUMP KÜZDELMÉBEN
TELEX
Szerző: IGNÁCZ PÉTER
2024.11.05.
Kedden tartják az amerikai elnökválasztást, amin a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump közül dönthetik el az amerikai választók, hogy ki legyen az Egyesült Államok új elnöke. Összegyűjtöttük, hogy mit kell tudni az amerikai választási rendszerről, kik azok az elektorok, hogyan dől el, hogy ki lesz a nyertes, és azt, hogy várhatóan mikorra lesz meg a végeredmény az egyes államokban.
Szerző: IGNÁCZ PÉTER
2024.11.05.
Mennyi elektori szavazata van egy államnak?
Az Egyesült Államokban nem az a jelölt nyeri az elnökválasztást, akire országosan a legtöbb amerikai szavazott, hanem egy egészen egyedi módszert, az úgynevezett elektori rendszert alkalmazzák. Ahogy azt a neve is mutatja, az Egyesült Államok több állam szövetsége, és arról, hogy ki legyen az elnök, valójában az államok döntenek. A szavazók pedig csak arról, hogy saját államuk melyik jelöltre szavazzon.
Minden államnak adott mennyiségű szavazata van, ez az úgynevezett elektori szavazat. Az ötven államnak (valamint az önálló közigazgatási körzetnek számító fővárosnak) összesen 538 elektori szavazata van, és az a jelölt nyer, aki ezeknek több mint a felét, azaz legalább 270-et megszerez.
Arról, hogy egy adott államnak mekkora beleszólása van az elnökválasztás végkimenetelébe, azaz, hogy mennyi elektori szavazata van, a népesség alapján döntenek: minél többen laknak egy államban, annál több szavazata van. Egészen pontosan annyi, amennyi képviselője és szenátora van a kongresszusban, az előbbi pedig a lakosok számán múlik, utóbbiból minden államban kettő van. A legtöbb Kaliforniának (54), és Texasnak (40) van, míg a legkisebb államoknak három elektori szavazat jut.
48 államban a „győztes mindent visz” elve működik: az a jelölt kapja meg az állam összes elektori szavazatát, akire ott a legtöbben voksoltak az elnökválasztáson. Így 2020-ban Kaliforniában hiába szavazott több mint hatmillió ember a republikánus jelöltre, Donald Trumpra, az állam összes elektori szavazatát a demokrata jelölt, Joe Biden kapta meg. Ugyanígy Texasban Biden hiába szerezte meg a voksok több mint 46 százalékát, az állam mindegyik elektorát Trump kapta.
Két államban, Nebraskában és Maine-ben más rendszert alkalmaznak. Az amerikai törvényhozási választásokon a szenátorokat állami szinten választják, az ezek után járó két elektori szavazatot az államban legtöbb szavazatot szerző jelölt kapja. A képviselőket választókerületekben választják. Maine-ben, ahol két ilyen kongresszusi körzet van, és Nebraskában, ahol három, az ezek után járó elektori szavazatokat a körzet eredménye alapján osztják ki. Vagyis ezekben az államokban elképzelhető, hogy mindkét jelölt szerezzen elektorokat, ahogy az most is valószínű a felmérések alapján...
Az Egyesült Államokban nem az a jelölt nyeri az elnökválasztást, akire országosan a legtöbb amerikai szavazott, hanem egy egészen egyedi módszert, az úgynevezett elektori rendszert alkalmazzák. Ahogy azt a neve is mutatja, az Egyesült Államok több állam szövetsége, és arról, hogy ki legyen az elnök, valójában az államok döntenek. A szavazók pedig csak arról, hogy saját államuk melyik jelöltre szavazzon.
Minden államnak adott mennyiségű szavazata van, ez az úgynevezett elektori szavazat. Az ötven államnak (valamint az önálló közigazgatási körzetnek számító fővárosnak) összesen 538 elektori szavazata van, és az a jelölt nyer, aki ezeknek több mint a felét, azaz legalább 270-et megszerez.
Arról, hogy egy adott államnak mekkora beleszólása van az elnökválasztás végkimenetelébe, azaz, hogy mennyi elektori szavazata van, a népesség alapján döntenek: minél többen laknak egy államban, annál több szavazata van. Egészen pontosan annyi, amennyi képviselője és szenátora van a kongresszusban, az előbbi pedig a lakosok számán múlik, utóbbiból minden államban kettő van. A legtöbb Kaliforniának (54), és Texasnak (40) van, míg a legkisebb államoknak három elektori szavazat jut.
48 államban a „győztes mindent visz” elve működik: az a jelölt kapja meg az állam összes elektori szavazatát, akire ott a legtöbben voksoltak az elnökválasztáson. Így 2020-ban Kaliforniában hiába szavazott több mint hatmillió ember a republikánus jelöltre, Donald Trumpra, az állam összes elektori szavazatát a demokrata jelölt, Joe Biden kapta meg. Ugyanígy Texasban Biden hiába szerezte meg a voksok több mint 46 százalékát, az állam mindegyik elektorát Trump kapta.
Két államban, Nebraskában és Maine-ben más rendszert alkalmaznak. Az amerikai törvényhozási választásokon a szenátorokat állami szinten választják, az ezek után járó két elektori szavazatot az államban legtöbb szavazatot szerző jelölt kapja. A képviselőket választókerületekben választják. Maine-ben, ahol két ilyen kongresszusi körzet van, és Nebraskában, ahol három, az ezek után járó elektori szavazatokat a körzet eredménye alapján osztják ki. Vagyis ezekben az államokban elképzelhető, hogy mindkét jelölt szerezzen elektorokat, ahogy az most is valószínű a felmérések alapján...
Lásd még:
TRUMP EURÓPA RÉMÁLMA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.11.05.
A Trump által vezetett Republikánus Párt egyértelműen autokratikus vonzalmak jelét mutatja, ami történelmileg párhuzamba állítható a fasiszta mozgalmakkal – nemzetközi lapszemle.
Trump, Európa rémálma – ez a címe a Politico egyik cikkének, de túlzás nélkül mondhatom, szinte az egész nemzetközi médiát áthatja ezekben a napokban a töprengés – nagyrészt gyötrődő töprengés -, hogy mi várhat nem csupán Amerikára, hanem az egész világra, ha a republikánus jelölt nyeri az elnökválasztást. Érdekes – vagy lehet, hogy nem is annyira érdekes – módon alig találni olyan írást, amely azt boncolgatja, mi lesz, ha Harris győz. Mi lenne – gondolom, mindenki úgy véli, hogy akkor az élet megy tovább a maga kerékvágásában.
Az említett amerikai portál brüsszeli kiadásának a jóslata Donald Trump győzelme esetére az, hogy a főromboló tovább destabilizálná a már így is meggyengült öreg kontinenst. De – emeli ki a Politico – Európa autoriter és keményen jobboldali vezetői, mint a magyar Orbán Viktor és az olasz Giorgia Meloni, saját álláspontjuk felülkerekedését látnák ebben a kifejletben. Orbán, aki a nyáron szakított az EU többi vezetőjével, amikor meglátogatta Putyint Moszkvában, az amerikai ultrakonzervatívok Trump által uralt összejövetelein is rendszeresen megjelenik. Meloni pedig – állítja a portál római forrásokra hivatkozva – tökéletesen alkalmas lehet arra, hogy Európa új Trump-suttogója legyen. Erről a suttogásról a rend kedvéért el kell, hogy mondjam: a kifejezés annak a filmnek a nyomán terjedt el, amely a lovak nyelvét értő, vagyis lósuttogó alakját rajzolja meg, és a politikában azokat jelöli, akik képesek szót érteni felettébb nehezen kezelhető emberekkel. Ilyen Trump-suttogóként emlegették korábban Mark Rutte volt holland kormányfőt, de őt a jó sorsa NATO-főtitkárrá tette, így most az EU-nak is szüksége lehet egy újabb Trump-suttogóra.
A Politico idézi Andrea Di Giuseppe olasz parlamenti képviselőt, aki az Észak-Amerikában élő olaszok nevében kapott helyet a római törvényhozásban, és Meloni Olasz fivérek nevű pártjának a politikusa. „Ha Trump elnöknek szüksége lesz egy európai közvetítőre, akkor ki lehetne erre alkalmasabb, mint Giorgia Meloni? – hangoztatja Di Giuseppe.
Lényegében ugyanezt a következtetést vonja le az EurActiv című hírportálnak adott nyilatkozatában Klaus Welle, aki 13 éven át – 2009 és 2022 között - volt az Európai Parlament főtitkára, és – ahogy mondani szokás - amit ő nem tud az Unióról, azt nem is érdemes tudni. Úgy véli, hogy ha Trump visszatérhet a Fehér Házba, akkor az új amerikai adminisztráció és Európa között csak olyan, közbizalmat élvező személy képezhet hidat, aki védelmezi az európai projektet. Meloninak Klaus Welle szerint ebben az értelemben lehet funkciója, ellentétben például Orbán Viktorral, aki nem lenne alkalmas a hídszerepre, hiszen ő idegesítően hatott Brüsszelre, a szóló diplomáciai erőfeszítéseivel.
A mostani amerikai elnökválasztási kampánynak a médiaszabadságra gyakorolt negatív hatásáról ír Lendvai Pál a bécsi Der Standardban. Felhívja a figyelmet arra, hogy a 200 milliárd dolláros vagyonnal bíró Jeff Bezos, az Amazon vállalkozás létrehozója és űrutazási befektető, egyébként pedig a Washington Post tulajdonosa, megtiltotta, hogy az Egyesült Államok második legfontosabb újságja szerkesztőségi állásfoglalásban álljon ki Kamala Harris jelöltsége mellett. Ugyanígy, Patrick Soon-Shiong, a Los Angeles Times tulajdonosa megtiltotta a szerkesztőségnek Harris támogatását. Ez szakítás az eddigi hagyományokkal – állapítja meg Lendvai, és hozzáteszi: a független újságírás immár Németországban, Franciaországban, Itáliában és Svájcban is határokon átnyúló támadásoknak van kitéve a populizmus és a bulvár térhódításának betudhatóan.
Ugyanebben az osztrák lapban jelent meg Hans Rauscher kommentárja „A konzervatív kengyeltartók” címmel, amelynek a fő állítása szerint akár az Egyesült Államokat, akár Európát nézzük, azt látjuk, hogy a fasisztoid jobboldali populisták csak akkor kerülnek hatalomra, ha ehhez hozzásegítik őket a hagyományos konzervatívok. Ausztriában a Herbert Kickl vezette FPÖ azáltal válhatott a legnagyobb párttá, hogy 440 ezer korábbi néppárti szavazó átállt hozzá – írja Rauscher, és hozzáteszi: hasonló történt Hollandiában, Olaszországban és korábban Magyarországon is. Amikor a hagyományos konzervatívok azt hiszik, hogy a szélsőségesen jobboldali populisták révén megtarthatják maguknak a tényleges hatalmat, az mindig rosszul sül el – jegyzi meg.
A londoni Guardian hasábjain Ben Makuch eszmefuttatása olvasható arról, hogy valóban fasiszta-e Donald Trump, miként az elhangzott az amerikai választási kampányban. A demokrata kampánystratégák ugyan vitatkozhatnak azon, hogy Trump lefasisztázása hatékony dolog volt-e, a fasizmus valójában folyamat – emeli ki a szerző, és tudományos kutatók megállapításait ismertetve azt írja, hogy a most Trump által vezetett Republikánus Párt egyértelműen autokratikus vonzalmak jelét mutatja, ami történelmileg párhuzamba állítható a fasiszta mozgalmakkal. Trump visszatérése világos fenyegetést jelentene az amerikai demokráciára nézve – összegzi Ben Makuch a szakértői véleményeket, köztük Jason Stanleynek, a Yale egyetem filozófia professzorának a nézetét. Külön kiemeli azt, hogy Trump és a mögötte állók kilátásba helyezték: minden szinten a lojalitás szempontja alapján fognak kinevezni tisztségviselőket.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.11.05.
Trump, Európa rémálma – ez a címe a Politico egyik cikkének, de túlzás nélkül mondhatom, szinte az egész nemzetközi médiát áthatja ezekben a napokban a töprengés – nagyrészt gyötrődő töprengés -, hogy mi várhat nem csupán Amerikára, hanem az egész világra, ha a republikánus jelölt nyeri az elnökválasztást. Érdekes – vagy lehet, hogy nem is annyira érdekes – módon alig találni olyan írást, amely azt boncolgatja, mi lesz, ha Harris győz. Mi lenne – gondolom, mindenki úgy véli, hogy akkor az élet megy tovább a maga kerékvágásában.
Az említett amerikai portál brüsszeli kiadásának a jóslata Donald Trump győzelme esetére az, hogy a főromboló tovább destabilizálná a már így is meggyengült öreg kontinenst. De – emeli ki a Politico – Európa autoriter és keményen jobboldali vezetői, mint a magyar Orbán Viktor és az olasz Giorgia Meloni, saját álláspontjuk felülkerekedését látnák ebben a kifejletben. Orbán, aki a nyáron szakított az EU többi vezetőjével, amikor meglátogatta Putyint Moszkvában, az amerikai ultrakonzervatívok Trump által uralt összejövetelein is rendszeresen megjelenik. Meloni pedig – állítja a portál római forrásokra hivatkozva – tökéletesen alkalmas lehet arra, hogy Európa új Trump-suttogója legyen. Erről a suttogásról a rend kedvéért el kell, hogy mondjam: a kifejezés annak a filmnek a nyomán terjedt el, amely a lovak nyelvét értő, vagyis lósuttogó alakját rajzolja meg, és a politikában azokat jelöli, akik képesek szót érteni felettébb nehezen kezelhető emberekkel. Ilyen Trump-suttogóként emlegették korábban Mark Rutte volt holland kormányfőt, de őt a jó sorsa NATO-főtitkárrá tette, így most az EU-nak is szüksége lehet egy újabb Trump-suttogóra.
A Politico idézi Andrea Di Giuseppe olasz parlamenti képviselőt, aki az Észak-Amerikában élő olaszok nevében kapott helyet a római törvényhozásban, és Meloni Olasz fivérek nevű pártjának a politikusa. „Ha Trump elnöknek szüksége lesz egy európai közvetítőre, akkor ki lehetne erre alkalmasabb, mint Giorgia Meloni? – hangoztatja Di Giuseppe.
Lényegében ugyanezt a következtetést vonja le az EurActiv című hírportálnak adott nyilatkozatában Klaus Welle, aki 13 éven át – 2009 és 2022 között - volt az Európai Parlament főtitkára, és – ahogy mondani szokás - amit ő nem tud az Unióról, azt nem is érdemes tudni. Úgy véli, hogy ha Trump visszatérhet a Fehér Házba, akkor az új amerikai adminisztráció és Európa között csak olyan, közbizalmat élvező személy képezhet hidat, aki védelmezi az európai projektet. Meloninak Klaus Welle szerint ebben az értelemben lehet funkciója, ellentétben például Orbán Viktorral, aki nem lenne alkalmas a hídszerepre, hiszen ő idegesítően hatott Brüsszelre, a szóló diplomáciai erőfeszítéseivel.
A mostani amerikai elnökválasztási kampánynak a médiaszabadságra gyakorolt negatív hatásáról ír Lendvai Pál a bécsi Der Standardban. Felhívja a figyelmet arra, hogy a 200 milliárd dolláros vagyonnal bíró Jeff Bezos, az Amazon vállalkozás létrehozója és űrutazási befektető, egyébként pedig a Washington Post tulajdonosa, megtiltotta, hogy az Egyesült Államok második legfontosabb újságja szerkesztőségi állásfoglalásban álljon ki Kamala Harris jelöltsége mellett. Ugyanígy, Patrick Soon-Shiong, a Los Angeles Times tulajdonosa megtiltotta a szerkesztőségnek Harris támogatását. Ez szakítás az eddigi hagyományokkal – állapítja meg Lendvai, és hozzáteszi: a független újságírás immár Németországban, Franciaországban, Itáliában és Svájcban is határokon átnyúló támadásoknak van kitéve a populizmus és a bulvár térhódításának betudhatóan.
Ugyanebben az osztrák lapban jelent meg Hans Rauscher kommentárja „A konzervatív kengyeltartók” címmel, amelynek a fő állítása szerint akár az Egyesült Államokat, akár Európát nézzük, azt látjuk, hogy a fasisztoid jobboldali populisták csak akkor kerülnek hatalomra, ha ehhez hozzásegítik őket a hagyományos konzervatívok. Ausztriában a Herbert Kickl vezette FPÖ azáltal válhatott a legnagyobb párttá, hogy 440 ezer korábbi néppárti szavazó átállt hozzá – írja Rauscher, és hozzáteszi: hasonló történt Hollandiában, Olaszországban és korábban Magyarországon is. Amikor a hagyományos konzervatívok azt hiszik, hogy a szélsőségesen jobboldali populisták révén megtarthatják maguknak a tényleges hatalmat, az mindig rosszul sül el – jegyzi meg.
A londoni Guardian hasábjain Ben Makuch eszmefuttatása olvasható arról, hogy valóban fasiszta-e Donald Trump, miként az elhangzott az amerikai választási kampányban. A demokrata kampánystratégák ugyan vitatkozhatnak azon, hogy Trump lefasisztázása hatékony dolog volt-e, a fasizmus valójában folyamat – emeli ki a szerző, és tudományos kutatók megállapításait ismertetve azt írja, hogy a most Trump által vezetett Republikánus Párt egyértelműen autokratikus vonzalmak jelét mutatja, ami történelmileg párhuzamba állítható a fasiszta mozgalmakkal. Trump visszatérése világos fenyegetést jelentene az amerikai demokráciára nézve – összegzi Ben Makuch a szakértői véleményeket, köztük Jason Stanleynek, a Yale egyetem filozófia professzorának a nézetét. Külön kiemeli azt, hogy Trump és a mögötte állók kilátásba helyezték: minden szinten a lojalitás szempontja alapján fognak kinevezni tisztségviselőket.
AMERIKAI NÉPSZAVA: VIHAR ELŐTTI CSEND AMERIKÁBAN, VÁGNI LEHET A FESZÜLTSÉGET
AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.11.04.
Szinte biztosra lehet venni, hogy valami történni fog, mert Trump elhitette a híveivel, hogy ha nincs csalás, akkor csak ő nyerhet, ha nem ő nyer, akkor csalás történt. Szervezkednek a MAGA-hívek, és Trump már elmondta nekik, hogy megválasztása esetén a katonaságot is beveti a politikai ellenfeleivel szemben, ezért ha nem nyer, minden megengedett számukra.
Washingtonban lezárták a Capitoliumot, a Fehér Ház környékét, és a környéken minden üzletet, éttermet, boltot bedeszkáznak, a kirakatokat befedik. Önmagában ez is mindent elmond arról, hogy Amerika Hitlere készül hatalomátvételre és az alkotmányos rend elleni támadásra, akár megnyeri a választást, akár nem.
Trump mindent egy lapra tett fel, neki nincs több esélye. Vagy most megszerzi a hatalmat, vagy soha. Négy évvel ezelőtt is tisztán vesztett, azt sem ismerte el. Ha nem nyer, ennek a választásnak az eredményét sem fogadja el, és miután kijelentette, hogy nem lett volna szabad távoznia négy éve a Fehér Házból, amikor veszített, most kész akár elfoglalni.
Washingtonban a legforróbb a helyzet, de szinte minden államban számítani lehet Trump híveinek akár fegyveres támadására és akcióira. Szó szerint polgárháborús veszély van, s Trump ezt nem bánja, hanem tüzeli. Még Floridában is tapintani lehet, vágni lehet az utcán a feszültséget, pontosan olyan a légkör, mint egy pusztító hurrikán előtt.
A Fehér Ház, az FBI és a biztonsági szolgálatok hallgatnak az erőszak lehetőségéről, nem akarják a hangulatot felkorbácsolni, remélhetően jobban készülnek a trumpista csőcselék fogadására, mint 2021 január 6-án. A washingtoni rendőrfőnök azzal nyugtatta a lakókat, hogy mind a 3000 rendőr hosszabbított szolgálatban lesz, senkinek nincs szabadnap.
Ez éppenséggel nem megnyugtató, mert 3000 rendőr semmi ahhoz képest, ha Trump megnyitja a száját és a pokol kapuját, s ha veszítene a választáson (vagy nem hirdetnek még eredményt, mert túlsokáig tart a szavazatok összeszámlálása egyes államokban), az biztosra vehető, hogy a legrosszabb forgatókönyvek valósulhatnak meg.
Ez persze nem minden, a Nemzeti Gárdát több államban készenlétbe helyezték, arról is lehet tudni, hogy az állami bűnüldöző szervek egy éve készülnek erre a lehetőségre. Az állami szervek teljesen úgy tesznek, mintha normálisak lennének, szemben az ellenfeleik retorikájával, ezért a polgárokat is a rend védelmére szólították fel.
Washingtonban látható, hogy komolyan veszik a fenyegetést. Egyes helyeken nyolc méter magas kordonokat és kerítéseket állítanak. A Fehér Házhoz vezető utcákat is lezárták, az utakat elkordonozták. Látható, hogy többlépcsős védekezést terveztek, ezúttal nem lehet olyan káosz, mint 2021. január 6-án.
A kormányzat nincs könnyű helyzetben, mert a fegyveres erőszaktól és a bűnözéstől meg kell védenie az országot és a polgárokat, ugyanakkor nem keltheti annak látszatát, hogy a demokrata kormányzat alkalmaz terrort és sérti az alkotmányos jogokat. Megengedő sem lehet, és arra is vigyáznia kell, hogy ne adjon alkalmat polgárháború kirobbantására...
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.11.04.
Washingtonban lezárták a Capitoliumot, a Fehér Ház környékét, és a környéken minden üzletet, éttermet, boltot bedeszkáznak, a kirakatokat befedik. Önmagában ez is mindent elmond arról, hogy Amerika Hitlere készül hatalomátvételre és az alkotmányos rend elleni támadásra, akár megnyeri a választást, akár nem.
Trump mindent egy lapra tett fel, neki nincs több esélye. Vagy most megszerzi a hatalmat, vagy soha. Négy évvel ezelőtt is tisztán vesztett, azt sem ismerte el. Ha nem nyer, ennek a választásnak az eredményét sem fogadja el, és miután kijelentette, hogy nem lett volna szabad távoznia négy éve a Fehér Házból, amikor veszített, most kész akár elfoglalni.
Washingtonban a legforróbb a helyzet, de szinte minden államban számítani lehet Trump híveinek akár fegyveres támadására és akcióira. Szó szerint polgárháborús veszély van, s Trump ezt nem bánja, hanem tüzeli. Még Floridában is tapintani lehet, vágni lehet az utcán a feszültséget, pontosan olyan a légkör, mint egy pusztító hurrikán előtt.
A Fehér Ház, az FBI és a biztonsági szolgálatok hallgatnak az erőszak lehetőségéről, nem akarják a hangulatot felkorbácsolni, remélhetően jobban készülnek a trumpista csőcselék fogadására, mint 2021 január 6-án. A washingtoni rendőrfőnök azzal nyugtatta a lakókat, hogy mind a 3000 rendőr hosszabbított szolgálatban lesz, senkinek nincs szabadnap.
Ez éppenséggel nem megnyugtató, mert 3000 rendőr semmi ahhoz képest, ha Trump megnyitja a száját és a pokol kapuját, s ha veszítene a választáson (vagy nem hirdetnek még eredményt, mert túlsokáig tart a szavazatok összeszámlálása egyes államokban), az biztosra vehető, hogy a legrosszabb forgatókönyvek valósulhatnak meg.
Ez persze nem minden, a Nemzeti Gárdát több államban készenlétbe helyezték, arról is lehet tudni, hogy az állami bűnüldöző szervek egy éve készülnek erre a lehetőségre. Az állami szervek teljesen úgy tesznek, mintha normálisak lennének, szemben az ellenfeleik retorikájával, ezért a polgárokat is a rend védelmére szólították fel.
Washingtonban látható, hogy komolyan veszik a fenyegetést. Egyes helyeken nyolc méter magas kordonokat és kerítéseket állítanak. A Fehér Házhoz vezető utcákat is lezárták, az utakat elkordonozták. Látható, hogy többlépcsős védekezést terveztek, ezúttal nem lehet olyan káosz, mint 2021. január 6-án.
A kormányzat nincs könnyű helyzetben, mert a fegyveres erőszaktól és a bűnözéstől meg kell védenie az országot és a polgárokat, ugyanakkor nem keltheti annak látszatát, hogy a demokrata kormányzat alkalmaz terrort és sérti az alkotmányos jogokat. Megengedő sem lehet, és arra is vigyáznia kell, hogy ne adjon alkalmat polgárháború kirobbantására...
CSATATEREK, NŐK, LATINÓK – EZEKRE A JELEKRE ÉRDEMES FIGYELNI AZ AMERIKAI VÁLASZTÁS ÉJJELÉN
VÁLASZONLINE / NAGYTOTÁL
Elvileg kedd az amerikai elnökválasztás napja, bár a szavazók tekintélyes része nem most szavaz, és lehet, hogy az eredmény sem derül ki szerda reggelre. Aki úgy dönt, hogy fennmarad, annak a sokat emlegetett hét csatatérállam mellett főleg két demográfiai csoport mozgását érdemes figyelnie. Az egyik a latinóké, akik elkezdtek jobbra tolódni, a másik pedig a fehér nőké, akik az előző két választáson Donald Trumpot támogatták, de most Kamala Harris felé tendálnak. Megismétlődik-e a 2020-as csalási mizéria? Lehet-e döntetlen az eredmény? Mit mondanak az utolsó kutatások? Választási kalauz...
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2024.11.05.
KISOKOS A 2024-ES AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSRÓL
24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2024.11.05.
Mikor nyitnak és zárnak a szavazóhelyiségek?
November 5-én a keleti parti Vermont egyes településein már helyi idő szerint hajnali 5-kor (magyar idő szerint délelőtt 11 órakor) kinyitnak a szavazóhelyiségek, de a legtöbb államban inkább reggel 7-kor, bezárni pedig este 7–8 körül fognak – ez egy keleti parti állam esetében, magyar idő szerint, hajnali 4–5 órát jelent.
Fontos megjegyezni azonban, hogy számos államban – például épp Vermontban, illetve Utah-ban, Kaliforniában és Nevadában – az emberek többsége már levélben szavaz a személyes jelenlét helyett, sőt Észak-Karolinában már szeptember eleje óta be lehet küldeni a szavazólapokat. Ezek beérkezési határideje változó, vannak olyan államok, ahol november 5-ig vissza kell juttatni azokat, míg másutt akár két hét héttel később is elég – a lényeg az, hogy a borítékon lévő postabélyegző nem lehet a szavazás napjánál későbbi dátumozású...
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2024.11.05.
Minden fontos dolgot összegyűjtöttünk, amit tudni kell a szavazás menetéről és az eredmények értelmezéséről.
Mikor nyitnak és zárnak a szavazóhelyiségek?
November 5-én a keleti parti Vermont egyes településein már helyi idő szerint hajnali 5-kor (magyar idő szerint délelőtt 11 órakor) kinyitnak a szavazóhelyiségek, de a legtöbb államban inkább reggel 7-kor, bezárni pedig este 7–8 körül fognak – ez egy keleti parti állam esetében, magyar idő szerint, hajnali 4–5 órát jelent.
Fontos megjegyezni azonban, hogy számos államban – például épp Vermontban, illetve Utah-ban, Kaliforniában és Nevadában – az emberek többsége már levélben szavaz a személyes jelenlét helyett, sőt Észak-Karolinában már szeptember eleje óta be lehet küldeni a szavazólapokat. Ezek beérkezési határideje változó, vannak olyan államok, ahol november 5-ig vissza kell juttatni azokat, míg másutt akár két hét héttel később is elég – a lényeg az, hogy a borítékon lévő postabélyegző nem lehet a szavazás napjánál későbbi dátumozású...
TRAGIKUS BOLONDOK ÉS A VÁLASZTÁS NAPJA - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.11.05.
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreivel. Budapesten jelentős lezárásokra érdemes számítani mától, miközben az Egyesült Államokban eljött a választás napja. Többféle hírlevelünk akad, itt lehet közöttük körbenézni, feliratkozni, stb.
Szerző: HORVÁTH BENCE
2024.11.05.
KÉT VILÁGREND CSAP ÖSSZE, VÁLASZÚT ELÉ KERÜLHET AMERIKA
NÉPSZAVA
Szerző: MOSOLYGÓ MIKLÓS
2024.11.05.
A közvélemény-kutatások szerint fej-fej mellett álló Kamala Harris és Donald Trump gyökeresen eltérő jövőképet vázol fel Amerika számára.
Nem az idő halad, mi változunk” – fogalmazott Madách Imre Az ember tragédiájában. Lehetséges, hogy a szerző nemzeti sorstragédiánk papírra vetésekor még nem szerzett mélyebb ismereteket az Egyesült Államokról, ugyanis az idei elnökválasztás jelöltjeire ennek épp a fordítottja igaz.
A CNN hírcsatorna vasárnapi politikai kibeszélő műsorában egy republikánus közvélemény-kutató következőképpen értékelte a várható adminisztrációk arculatát: a demokrata jelölt újrajátszást, míg a volt elnök visszarendeződést hozna a Fehér Házban.
A kampány és szakpolitikák nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy Harris az Obama elnök által 2008-ban már felépített városi, diplomás, liberális, középosztálybeli választói bázisra építkezik, kiegészítve a Roe kontra Wade ítélet 2022-es elbukása után a reprodukciós jogok védelmének ígéretével megszólított 18-35 év közötti, valamint 60 év feletti nők (fekete, fehér és latino) nők táborával.
Trump a 2016-2020 közötti megosztó és ellentmondásos elnökségéhez képest ezúttal még messzebb mehet. Második ciklusában már nem kellene tartania a radikális és egyoldalú ad hoc döntéseit követő politikai földindulástól. A másik mozgásterét segítő körülmény, hogy a Republikánus Párt korábbi establishmentjéhez tartozó szakpolitikusok már nem fogják akadályozni vagy eltéríteni az akaratát: korábban a Heritage Foundation végzett átfogó toborzást egy lehetséges második Trump-adminisztráció személyi állományának összeállításához, mára pedig a mérsékelt-konzervatív America First Policy Institute felelős a transition team (kormányváltást előkészítő akciócsoport) összeállításáért és vezetéséért Trump győzelme esetén. Egy dolog biztos: az állásinterjúkon az egyik legfőbb követelmény a jelentkezők felé a a Trump iránti feltétlen lojalitás lesz.
Harris az országos abortusztilalom értelemszerű megvétózásán kívül helyreállítaná az 1973-as Roe kontra Wade ítélet szövetségi hatályát, valamint a meddőségi klinikákon végzett lombikprogramokhoz való hozzáférés korlátozását is eltörölné...
Szerző: MOSOLYGÓ MIKLÓS
2024.11.05.
Nem az idő halad, mi változunk” – fogalmazott Madách Imre Az ember tragédiájában. Lehetséges, hogy a szerző nemzeti sorstragédiánk papírra vetésekor még nem szerzett mélyebb ismereteket az Egyesült Államokról, ugyanis az idei elnökválasztás jelöltjeire ennek épp a fordítottja igaz.
A CNN hírcsatorna vasárnapi politikai kibeszélő műsorában egy republikánus közvélemény-kutató következőképpen értékelte a várható adminisztrációk arculatát: a demokrata jelölt újrajátszást, míg a volt elnök visszarendeződést hozna a Fehér Házban.
A kampány és szakpolitikák nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy Harris az Obama elnök által 2008-ban már felépített városi, diplomás, liberális, középosztálybeli választói bázisra építkezik, kiegészítve a Roe kontra Wade ítélet 2022-es elbukása után a reprodukciós jogok védelmének ígéretével megszólított 18-35 év közötti, valamint 60 év feletti nők (fekete, fehér és latino) nők táborával.
Trump a 2016-2020 közötti megosztó és ellentmondásos elnökségéhez képest ezúttal még messzebb mehet. Második ciklusában már nem kellene tartania a radikális és egyoldalú ad hoc döntéseit követő politikai földindulástól. A másik mozgásterét segítő körülmény, hogy a Republikánus Párt korábbi establishmentjéhez tartozó szakpolitikusok már nem fogják akadályozni vagy eltéríteni az akaratát: korábban a Heritage Foundation végzett átfogó toborzást egy lehetséges második Trump-adminisztráció személyi állományának összeállításához, mára pedig a mérsékelt-konzervatív America First Policy Institute felelős a transition team (kormányváltást előkészítő akciócsoport) összeállításáért és vezetéséért Trump győzelme esetén. Egy dolog biztos: az állásinterjúkon az egyik legfőbb követelmény a jelentkezők felé a a Trump iránti feltétlen lojalitás lesz.
Harris az országos abortusztilalom értelemszerű megvétózásán kívül helyreállítaná az 1973-as Roe kontra Wade ítélet szövetségi hatályát, valamint a meddőségi klinikákon végzett lombikprogramokhoz való hozzáférés korlátozását is eltörölné...
2024. november 4., hétfő
OROSZORSZÁG, KÍNA ÉS IRÁN: ÍGY PRÓBÁLJÁK BEFOLYÁSOLNI AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁST
LAKMUSZ
Szerző: B ARCZIKAI FANNI
2024.11.04.
A kibertámadások célja, hogy növeljék a lakosság bizonytalanságát és gyengítsék a választási rendszert, de volt, hogy a külföldi hatalmak valamelyik konkrét jelölt ellen indítottak lejárató kampányt az online térben.
Az amerikai hatóságok már nyáron figyelmeztettek, hogy a november 5-én esedékes elnökválasztás a külföldről érkező dezinformáció és egyéb befolyásolási kísérletek fő célpontja lehet. A választás közeledtével valóban egyre több hír jelenik meg külföldi beavatkozási kísérletekről: Kínához köthető hackerek állítólag megpróbálták feltörni Donald Trump és alelnöke, JD Vance telefonját, és elterjedt egy iráni manipulált videó, melyen felgyújtott szavazólapokat mutattak be Pennsylvania államban. Az amerikai hírszerzés pedig arra is figyelmeztetett október végén, hogy Oroszország és Irán erőszakos tiltakozásokat szíthatnak a választások után.
Mindez nem újdonság: egy amerikai titkosszolgálati jelentés szerint Oroszország és Irán is titkosszolgálati akciókkal próbálta manipulálni az előző, 2020-as amerikai választást is. Korábban pedig a Lakmuszon is beszámoltunk az egyik legnagyobb orosz dezinformációs művelet leleplezéséről, aminek céljai között a 2024-es elnökválasztás befolyásolása is szerepelt.
Az AP cikke alapján összefoglaljuk, idén melyek a legfontosabb dezinformációs trendek és milyen külföldi beavatkozási kísérletek azonosítottak az amerikai hatóságok...
Szerző: B ARCZIKAI FANNI
2024.11.04.
Az amerikai hatóságok már nyáron figyelmeztettek, hogy a november 5-én esedékes elnökválasztás a külföldről érkező dezinformáció és egyéb befolyásolási kísérletek fő célpontja lehet. A választás közeledtével valóban egyre több hír jelenik meg külföldi beavatkozási kísérletekről: Kínához köthető hackerek állítólag megpróbálták feltörni Donald Trump és alelnöke, JD Vance telefonját, és elterjedt egy iráni manipulált videó, melyen felgyújtott szavazólapokat mutattak be Pennsylvania államban. Az amerikai hírszerzés pedig arra is figyelmeztetett október végén, hogy Oroszország és Irán erőszakos tiltakozásokat szíthatnak a választások után.
Mindez nem újdonság: egy amerikai titkosszolgálati jelentés szerint Oroszország és Irán is titkosszolgálati akciókkal próbálta manipulálni az előző, 2020-as amerikai választást is. Korábban pedig a Lakmuszon is beszámoltunk az egyik legnagyobb orosz dezinformációs művelet leleplezéséről, aminek céljai között a 2024-es elnökválasztás befolyásolása is szerepelt.
Az AP cikke alapján összefoglaljuk, idén melyek a legfontosabb dezinformációs trendek és milyen külföldi beavatkozási kísérletek azonosítottak az amerikai hatóságok...
AMERIKAI NÉPSZAVA: KAMALA HARRISNEK NAGYOBB ESÉLYE VAN A GYŐZELEMRE
AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.11.04.
Egy nappal az amerikai elnökválasztás előtt a felmérések alapján nem lehet megjósolni, de még csak biztosan következtetni sem arra, hogy a szoros versenyben ki lesz a győztes. Ám vannak számítások az elektorok számát illetően, illetve valamiképpen a hangulatból is lehet olvasni, s ezek alapján Kamala Harris győzelme valószínűsíthető.
Ami a száraz tényeket illeti, ha nem lesznek meglepetések a biztos demokrata és biztos republikánus államok eredményei között, jelenleg Kamala Harris 226 elektori szavazatra, Donald Trump 219 elektori szavazatra számíthat. Mivel 270 elektori szavazatra van szükség a győzelemhez, Harrisnek 44, Trumpnak 51 elektorra van szüksége a csatatér államokból, ahol még nem dőlt el a győzelem.
Azt említsük meg, hogy az amerikai választási rendszerben nem az nyeri a választást, aki abszolút értelemben a legtöbb szavazatot kapja összesen az egész országban, hanem az egyes államok győztesei nyerik el az adott államok lakossági arányának megfelelő elektori számokat (szavazatszámot), amelyeket az elektori kollégium összesít. Az államok az ottani győztesnek adják az elektori számaikat, és aki eléri a 270 elektori számot, az nyer.
Ezen a választáson hét billegő állam van, ahol nem lehet tudni, hogy a demokrata vagy a republikánus jelölt szerez több szavazatot. Ezek az államok Michigan (15 elektor), Nevada (6 elektor), Arizona (11 elektor), Wisconsin (10 elektor), Pennsylvania (19 elektor), North Carolina (16 elektor), Georgia (16 szavazat). Ez 88 függőben levő elektori szavazat, amely az egyes államokban győztes jelöltekhez kerül. Ebből kell Harrisnak 44, Trumpnak 51.
Önmagában az, hogy Harrisnak 7 elektorral kevesebbre van szüksége, jelent némi előnyt, de nem jelent biztos győzelmet, ha Trump megszerez olyan államokat, mint Pennsylvania, North Carolina és Georgia, amelyeknek sok elektori szavazatuk van. Kombinációk sokasága lehetséges. Ha Harris megnyeri Pennsylvaniát, Michigant és Wisconsint, akkor ő az elnök. Ha ezt a hármat elveszíti, akkor az összes többit meg kell nyernie a győzelemhez.
Ha Kamala Harris elveszíti Pennsylvániát, meg kell nyernie North Carolinát (vagy Georgiát), Michigant, Wisconsint és Arizonát. Ha Trump megnyeri Pennsylvániát, North Carolinát és Georgiát, akkor ő nyert. Ha a fentiek valamelyike nem jön össze Harrisnek, akkor is. De az is előfordulhat, hogy egyenlő lesz a végeredmény, akkor soha nem látott eljárások jönnek, amelyekbe egyelőre nem megyünk bele, az NBC alábbi elemzése bemutat mindent.
Az talán szntén fontos megállapítás, hogy az amerikai elemzők szerint Kamala Harrisnek négy lehetséges kombinációja van a győzelemre, míg Trumpnak ennél kevesebb...
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.11.04.
Ami a száraz tényeket illeti, ha nem lesznek meglepetések a biztos demokrata és biztos republikánus államok eredményei között, jelenleg Kamala Harris 226 elektori szavazatra, Donald Trump 219 elektori szavazatra számíthat. Mivel 270 elektori szavazatra van szükség a győzelemhez, Harrisnek 44, Trumpnak 51 elektorra van szüksége a csatatér államokból, ahol még nem dőlt el a győzelem.
Azt említsük meg, hogy az amerikai választási rendszerben nem az nyeri a választást, aki abszolút értelemben a legtöbb szavazatot kapja összesen az egész országban, hanem az egyes államok győztesei nyerik el az adott államok lakossági arányának megfelelő elektori számokat (szavazatszámot), amelyeket az elektori kollégium összesít. Az államok az ottani győztesnek adják az elektori számaikat, és aki eléri a 270 elektori számot, az nyer.
Ezen a választáson hét billegő állam van, ahol nem lehet tudni, hogy a demokrata vagy a republikánus jelölt szerez több szavazatot. Ezek az államok Michigan (15 elektor), Nevada (6 elektor), Arizona (11 elektor), Wisconsin (10 elektor), Pennsylvania (19 elektor), North Carolina (16 elektor), Georgia (16 szavazat). Ez 88 függőben levő elektori szavazat, amely az egyes államokban győztes jelöltekhez kerül. Ebből kell Harrisnak 44, Trumpnak 51.
Önmagában az, hogy Harrisnak 7 elektorral kevesebbre van szüksége, jelent némi előnyt, de nem jelent biztos győzelmet, ha Trump megszerez olyan államokat, mint Pennsylvania, North Carolina és Georgia, amelyeknek sok elektori szavazatuk van. Kombinációk sokasága lehetséges. Ha Harris megnyeri Pennsylvaniát, Michigant és Wisconsint, akkor ő az elnök. Ha ezt a hármat elveszíti, akkor az összes többit meg kell nyernie a győzelemhez.
Ha Kamala Harris elveszíti Pennsylvániát, meg kell nyernie North Carolinát (vagy Georgiát), Michigant, Wisconsint és Arizonát. Ha Trump megnyeri Pennsylvániát, North Carolinát és Georgiát, akkor ő nyert. Ha a fentiek valamelyike nem jön össze Harrisnek, akkor is. De az is előfordulhat, hogy egyenlő lesz a végeredmény, akkor soha nem látott eljárások jönnek, amelyekbe egyelőre nem megyünk bele, az NBC alábbi elemzése bemutat mindent.
Az talán szntén fontos megállapítás, hogy az amerikai elemzők szerint Kamala Harrisnek négy lehetséges kombinációja van a győzelemre, míg Trumpnak ennél kevesebb...
ELNÖKI ÜGY #4 – AMERIKAI ÁLOM ÉS RÉMÁLOM A KAMPÁNYHAJRÁBAN
ELNÖKI ÜGY PODCAST / MAGYAR HANG
Szerző: MAGYAR HANG
2024.11.04.
A választás előtti utolsó Elnöki ügyben Tóth Csaba Tiborral, a Mérce újságírójával és Kiss Istvánnal, a Danube Institute ügyvezető igazgatójával beszélgetünk a kampányt meghatározó társadalmi és politikai törésvonalakról. A kulcsfontosságú gazdasági kérdések után a pártokon belüli platformokat, végül pedig a női jogok kérdésének kiemelt szerepét vizsgáljuk. Utóbbi témába meghívott szakértőnk, Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke nyújt mélyebb betekintést.
Szerző: MAGYAR HANG
2024.11.04.
A választás előtti utolsó Elnöki ügyben Tóth Csaba Tiborral, a Mérce újságírójával és Kiss Istvánnal, a Danube Institute ügyvezető igazgatójával beszélgetünk a kampányt meghatározó társadalmi és politikai törésvonalakról. A kulcsfontosságú gazdasági kérdések után a pártokon belüli platformokat, végül pedig a női jogok kérdésének kiemelt szerepét vizsgáljuk. Utóbbi témába meghívott szakértőnk, Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke nyújt mélyebb betekintést.
Az Elnöki ügy a Prizma Alapítvány és Magyar Hang podcastje. Köszönjük a vendéglátást a MANYI Kulturális Műhelynek!
ITT NÉZHETŐ MEG
Lásd még:
ITT NÉZHETŐ MEG
Lásd még:
ORBÁN VIKTOR: MEGFORDUL A SZÉL, DONALD TRUMP ISMÉT AMERIKAI ELNÖK LESZ
ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2024.11.03.
Ahogy a Patrióták megjelenésével Európában létrejött egy új erő, úgy Amerikában is megfordul a szél: a demokraták mennek, a republikánusok jönnek és Donald Trump ismét amerikai elnök lesz - ezt mondta Orbán Viktor az állami rádióban vasárnap reggel.
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2024.11.03.
Ahogy a Patrióták megjelenésével Európában létrejött egy új erő, úgy Amerikában is megfordul a szél: a demokraták mennek, a republikánusok jönnek és Donald Trump ismét amerikai elnök lesz - ezt mondta Orbán Viktor az állami rádióban vasárnap reggel.
USA: KAMPÁNY-VÉGHAJRÁ A BILLEGŐ ÁLLAMOKBAN
EURONEWS (MAGYARUL)
Szerző: EURONEWS
2024.11.04.
Kevesebb mint 24 óra van hátra a választások napjáig, Harris és Trump a vasárnapot az ingadozó államokra összpontosítva töltötte: Harris Michiganben kampányolt, Trump pedig Pennsylvaniában, Észak-Karolinában és Georgiában tartott gyűléseket.
Szerző: EURONEWS
2024.11.04.
Kevesebb mint 24 óra van hátra a választások napjáig, Harris és Trump a vasárnapot az ingadozó államokra összpontosítva töltötte: Harris Michiganben kampányolt, Trump pedig Pennsylvaniában, Észak-Karolinában és Georgiában tartott gyűléseket.
BŐVEBBEN : https://hu.euronews.com/2024/11/04/us...
BOD PÉTER ÁKOS: „ ORBÁN VIKTOR VARÁZSA VÉGET ÉRT”
FRISSHÍREK PODCAST
Műsorvezető: ZIMON ANDRÁS
2024.11.04.
Az orbáni-gazdaságpolitika zsákutcába került. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter miért bólogat a miniszterelnök vízióira? A politika felfalja a józan gazdasági-ítélőképességet? A régiónkban miért lettünk sereghajtók? Jön az 500 forintos Euró? Nem létezik olyan, hogy gazdasági semlegesség? Mit mutat meg és mire utal a magyar GDP csökkenése? Orbán miért csak a híveinek kedvez, ha pénzosztásról van szó? A német gazdaság állapota miatt élünk rosszabbul? A Magyar Közöny podcastban a kérdéseinkre Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár válaszol.
ITT NÉZHETŐ MEG
Műsorvezető: ZIMON ANDRÁS
2024.11.04.
Az orbáni-gazdaságpolitika zsákutcába került. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter miért bólogat a miniszterelnök vízióira? A politika felfalja a józan gazdasági-ítélőképességet? A régiónkban miért lettünk sereghajtók? Jön az 500 forintos Euró? Nem létezik olyan, hogy gazdasági semlegesség? Mit mutat meg és mire utal a magyar GDP csökkenése? Orbán miért csak a híveinek kedvez, ha pénzosztásról van szó? A német gazdaság állapota miatt élünk rosszabbul? A Magyar Közöny podcastban a kérdéseinkre Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár válaszol.
ITT NÉZHETŐ MEG
AZ IGAZGATÓ SEM TUDTA, HOGY KIRÚGNAK MINKET / PALYA TAMÁS & VEISZER ALINDA / MOZINET NAGYLÁTÓSZÖG
MOZINET NAGYLÁTÓSZÖG
Műsorvezető: VEISZER ALINDA
2024.11.03.
Palya Tamás: Az igazgató sem tudta, hogy kirúgnak minket
Palya Tamás a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tanított matekot és kémiát, mielőtt elbocsátották volna 2022-ben. A kirúgásának oka az volt, hogy részt vett a pedagógusok jogaiért és a közoktatás minőségéért folytatott tüntetéseken, amelyek keretében több tanár polgári engedetlenség formájában tiltakozott az oktatási rendszer állapota ellen. Palya és társai elbocsátása nagy felháborodást váltott ki mind a tanárok, mind a szülők és diákok körében. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb epizódjában Veiszer Alinda a már mozikban futó Fekete pont kapcsán többek között arról, hogyan élte meg Palya a kirúgást, vagy hogy milyen valós történettel járult hozzá Szimler Bálint filmjének a cselekményehez.
Palya elmondja, a tiltakozást a későbbi kirúgás fényében sem bánta meg, sőt, úgy gondolja, hogy sokkal erőteljesebben és szélesebb körben kellett volna kiállnia a pedagógusoknak az őket érintő ügyekben, és ezzel komolyabb változásokat is elérhettek volna. Ehhez képest mostanra beállt egy új status quo, amit szépen lassan mindenki elfogadott.
Magántanárként helyezkedett el, ami elmondása szerint stabilabb anyagi bázist jelent, ami egyúttal szomorú látlelet is arról, amilyen állapotban az oktatási rendszerünk van. Elit iskolákból is fogad diákokat, akikről gyakran az benyomása, hogy az iskolában nem kapnak megfelelő oktatást.
A Fekete pont egyik ikonikus jelenetében magától kizuhan az iskola egyik ablaka az udvarra. Palya elbüszkélkedik, hogy ezt az ötletet ő adta Szimler Bálint rendezőnek, amikor egy beszélgetésük során elmesélte neki, hogy a Kölcseyben is történt egy nagyon hasonló eset, amit végül csal szülői hozzájárulással tudtak megoldani.
A Fekete pont már a mozikban!
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
Műsorvezető: VEISZER ALINDA
2024.11.03.
Palya Tamás: Az igazgató sem tudta, hogy kirúgnak minket
Palya Tamás a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tanított matekot és kémiát, mielőtt elbocsátották volna 2022-ben. A kirúgásának oka az volt, hogy részt vett a pedagógusok jogaiért és a közoktatás minőségéért folytatott tüntetéseken, amelyek keretében több tanár polgári engedetlenség formájában tiltakozott az oktatási rendszer állapota ellen. Palya és társai elbocsátása nagy felháborodást váltott ki mind a tanárok, mind a szülők és diákok körében. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb epizódjában Veiszer Alinda a már mozikban futó Fekete pont kapcsán többek között arról, hogyan élte meg Palya a kirúgást, vagy hogy milyen valós történettel járult hozzá Szimler Bálint filmjének a cselekményehez.
„Én sosem bántam meg a tiltakozást. Ugyanakkor meg azt látom, hogy megtörtént pénteken a kirúgásunk, és ha utána hétfőn az összes iskola bezár, akkor már rég nem itt tartanánk.”
Palya elmondja, a tiltakozást a későbbi kirúgás fényében sem bánta meg, sőt, úgy gondolja, hogy sokkal erőteljesebben és szélesebb körben kellett volna kiállnia a pedagógusoknak az őket érintő ügyekben, és ezzel komolyabb változásokat is elérhettek volna. Ehhez képest mostanra beállt egy új status quo, amit szépen lassan mindenki elfogadott.
„Most anyagilag sokkal jobban élek, ami olyan szempontból nagyon elszomorító, hogy most abból élek, hogy a magyar oktatási rendszer ilyen.”
Magántanárként helyezkedett el, ami elmondása szerint stabilabb anyagi bázist jelent, ami egyúttal szomorú látlelet is arról, amilyen állapotban az oktatási rendszerünk van. Elit iskolákból is fogad diákokat, akikről gyakran az benyomása, hogy az iskolában nem kapnak megfelelő oktatást.
„Kiesett egy ablaktábla, mire a tankerület úgy reagált, hogy adtak pénzt gittre, és ez nem vicc. Az az ablaktábla egy gyereket megölhetett volna, vagy egy felnőttet, ha ráesik. De hát ez volt a reakció, hogy akkor adnak pénzt gittre. És végül egy szülő ajánlott fel pénzt a rendes javításra.”
A Fekete pont egyik ikonikus jelenetében magától kizuhan az iskola egyik ablaka az udvarra. Palya elbüszkélkedik, hogy ezt az ötletet ő adta Szimler Bálint rendezőnek, amikor egy beszélgetésük során elmesélte neki, hogy a Kölcseyben is történt egy nagyon hasonló eset, amit végül csal szülői hozzájárulással tudtak megoldani.
A Fekete pont már a mozikban!
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
Fejezetek:
00:00 Bevezetés
01:09 A kirúgás évfordulója
04:35 Megérte kiállni?
05:56 Mobiltelefon az iskolában
06:59 Hírnév és talpra állás a kirúgás után
08:58 Tanárhiány és pedagógiai módszerek a Fekete pontban
14:56 Az igazgató, mint politikai végrehajtó
19:41 Hogyan élte meg Palya Tamás a kirúgást?
23:38 A kieső ablak igaz története
24:59 Merre tart és merre kéne tartania az oktatásnak?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)