A FIDESZES MÉDIAMONSTRUM JOGHÉZAGBA RÁNTOTTA A VERSENYHIVATALT

HVG ONLINE
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2020.01.30.

Elég slendriánul pakolták bele a versenytörvénybe, hogy a kormány bármikor engedélyezhet bármilyen céges összeolvadást. A Fidesz-közeli médiamonstrum, a KESMA ügyében a GVH hibázott, de ezt a bíróságnak is a „jogalkotói szándékból” kellett levezetnie, mert a konkrét paragrafusok hiányoznak.

Elsősorban nem a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hibája, hogy pert vesztett a Fidesz-közeli médiaholding (a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, avagy KESMA) létrejötte körüli eljárása ügyében, hanem az országgyűlés fideszes többségéé és a kormányé. A Fidesz ugyanis olyan helyzetbe hozta a versenyhivatalt, aminek megoldása a hatályos jogszabályok értelmében valóban nem egyértelmű – és a bíróság szerint a GVH rossz megoldást választott.

A bíróság csak a jogalkotói szándékot tudta nézni

Az országgyűlés 2013-ban módosította a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt (Tpvt. avagy versenytörvény), ez szabályozza egyebek mellett, hogy milyen vállalati összefonódásokat kell bejelenteni a GVH-nak, és hogyan kell ezeket a versenyhatóságnak kezelnie. Ekkor került be a jogszabályba az a kiskapu, hogy a kormány rendeletileg nemzetgazdasági jelentőségűvé minősíthet egyes fúziókat, amiket így be sem kell jelenteni a GVH-nál.

Épp ezt tette a kormány 2018-ban, miután számtalan Fidesz-közeli vállalkozó ajándékozta oda cégeit (és azokkal a magyar sajtó jelentős részét) a KESMA-nak. Ám eddigre az összeolvadást a KESMA már bejelentette a GVH-nál. A kormány számára kiskapuval felszerelt Tpvt. azonban semmit nem mond arról, mit kell tenni, ha már folyamatban lévő ügyet nyilvánít nemzetstratégiai érdekűvé a kormány. Értelemszerűen egy már bejelentett ügyet nem lehet nem-bejelentetté tenni.

A GVH eljárását bíróság előtt megtámadó Szabad Pécs és a TASZ pont ezzel (is) érveltek: a kormányrendelet adta bejelentési kötelezettség alóli felmentés nem vonatkozhat a KESMA-fúzióra, hiszen azt már bejelentették. A bíróság ezt az érvet azonban nem fogadta el, de nem a Tpvt. (vagy bármely más jogszabály) valamely konkrét paragrafusára hivatkozva, hanem a jogalkotói szándékra, amely kiolvasható a törvény indoklásából. Más szóval a bíróság sem talált konkrét paragrafust, amely alapján kijelenthető, hogy a GVH megfelelően járt el. A bíróság szerint a törvény indoklásából viszont egyértelmű, hogy a jogalkotó azt akarta elérni, hogy a GVH ne vizsgálja a nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánított ügyeket, ezért a GVH mégiscsak helyesen járt el, amikor nem vizsgálta a KESMA-fúziót, hiába érkezett a kormányrendelet a bejelentés után...

ITT OLVASHATÓ