2020. március 6., péntek

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/10. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.03.06.



P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán: Használati utasítás

Lehetett tán két hete is, hogy egy fővárosi kerület szocialista polgármesterének eszébe jutott, neki át kellene ülni a Demokratikus Koalícióba (DK). Ugyanebben a pillanatban egy másik szocialista politikusnak is ugyanez jutott eszébe, így már ketten indultak Gyurcsány Ferenc pártelnökhöz, hogy ebbéli szándékukat bejelentsék. Gyurcsány Ferenc pedig mit tehetett, befogadta a két polgármestert. Utóbb tett nyilatkozataiban arról beszélt, pártja mindenkit szívesen lát. Aki jönni akar, az jöjjön. Eleinte arról sem lehetett sokat tudni, hogy a polgármesterek miért váltottak pártot. Később egyikük elmondta, hogy őket rabul ejtette Dobrev Klárának az Európai Parlamentben tett és következetesen képviselt indítványa az európai bérminimum ügyében. Ilyenformán úgy érezték – sőt: mindketten egyszerre érezték úgy –, hogy a Demokratikus Koalíció hatékonyabban tudja képviselni azt, amit ők a legfontosabb alapértéknek tekintenek. A DK egyik vezetője azt is mondta, hogy hiszen nincs ebben semmi különös, végtére is az óbudai Kiss Lászlót és a pestszentlőrinci Szaniszló Sándort a pártok közös jelöltjeként választották polgármesterré, ilyenformán szinte mindegy, hol, melyik pártban ül. A pártvezető nem válaszolt arra a kérdésre, ha ez ennyire mindegy, miért nem maradtak a pártjukban.

Most ezt az átlépési magyarázatot kellene elhinnünk...

Kozák Márton: Szlovákia, a távoli szomszéd


Közvetlen szomszédok vagyunk, mindketten innen a Lajtán és az egykori vasfüggönyön, évszázadokig egy államszervezetben éltünk, nyugati keresztény kultúrkörbe tartozó országaink között az Inglehart–Welzel-féle értéktérképen viszonylag kicsi a távolság, s nem utolsósorban Szlovákia népességének tizede magyar. Nincs más ország, melytől hasonlóan csekély történelmi és kulturális távolság választana el minket.

És mégis mi történt. Ma Szlovákiában összességében a jog uralkodik, Magyarországon kizárólagosan a kormányfő. Szlovákia csatlakozott az Európai Ügyészséghez, Magyarországon a legfőbb ügyész biztosítja a kormánypárt alkotmányozó többségét. Nekik eurójuk van már tíz éve, nekünk gyengülő forintunk. 1994-ben kevesen hitték volna, hogy így lesz. Egy szlovák dokumentumfilm segít elindítani a gondolkodást, hogy megértsük, miért történt így...

Bócz Endre: „Börtönbiznisz”

A szónoki beszéd irodalmi műfaj. A gyakorlatban alkalmazott szónoki módszerek („fogások”) többségét már a klasszikus görög korban rendszerezett tananyagként oktatták, ugyanúgy, mint ahogyan Kossuth Lajos kétszázezer honvéd megajánlását kérő 1848. július 11-i beszéde középiskolás koromban a magyar irodalmi tananyag része volt. Ehhez fogható Orbán Viktor 1989. június 18-i beszéde is. Párhuzamot teremt közöttük az is, hogy Kossuth beszédének zárómondata stilisztikailag hibás (a „...Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni!” mondat képzavar), az utóbbi szónoklat befejező részében pedig a szovjet csapatok kivonásának követelésével a szónok nyitott kaput döngetett, hiszen – bár nem tudott róla – az erről szóló megállapodást ekkorra már alá is írták...

Váncsa István: Ömlik az igazság megállíthatatlanul
Marosán György: Miért nem működik?

Gadó Gábor: Szöveges feladatok

Földvári Zsuzsa: Offenzívában az osztrák zöldek


Két hónapja működik Ausztriában a néppárti–zöld kormánykoalíció, az országos kormányzási tapasztalattal nem rendelkező környezetvédők próbálnak önálló kezdeményezésekkel felzárkózni a rutinos ifjú keresztényekhez...

Tamás Pál: A tardi helyzet
Második felvonás
Bokros Lajos: Fejjel a falnak

Széky János: Aki nem tett engedményeket
Morvay Péter (1968–2020)

Gyenge Zsolt: A merészség dicsérete
A 70. Berlinálé

Hetvenedik jubileumi évében a Berlinálé végre megérkezett a XXI. századba. Miután a fesztivált több évtizeden keresztül vezető, ikonikus figurává nemesedő vagy merevedő Dieter Kosslick megbízatása tavaly lejárt, a nemzetközi pályázaton a korábban a locarnói fesztivált vezető Carlo Chatrian és Mariette Rissenbeek vette át a helyét. Kosslick autokratikus, személyes karizmára és kapcsolati hálóra építő vezetési stílusa helyett már a kollaboratív menedzsment, az ügyvezetői és a művészeti igazgatói feladatok szétválasztása is új korszakot ígért, a válogatás pedig friss, kérdező, kísérletezésre nyitott, az ellentmondásos kérdésektől és helyzetektől sem megriadó, bevállalós és művészetszemléletében kortárs, progresszív fesztivált eredményezett.

V I S S Z H A N G

Lukácsy András: Gutta cavat lapidem

Babarczy Eszter: Válasz kritikusaimnak

Szirák Péter: Magasság és mélység

Kovalovszky Márta: Minden áldozat emlékére
Zsila Ferenc: Mítoszok, történésze


Szűcs R. Gábor: Vegyes négyes

Haskó László: Történetek az eleganciáról

P Á R A T L A N

-ráczkevy-: REJTŐ-PARAFRÁZIS

-átkai: POSTA ÉS GALAMB

Beck Tamás: KUDARCRA ÍTÉLVE

Sz. K.: ISMERŐS?

lejegyezte: pá-ti- : PIACI ANZIKSZ

(nyerges): KIKRŐL BESZÉL VAS?

Róna György: KINEVEZTÉK

Tarján András: TRIANON – FEHÉR LÓ

Fábri Ferenc: JÁRVÁNY

Szilasi György: A DUNÁNÁL

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése