2020. június 3., szerda

OLIGARCHÁK VÉDELMÉBEN: MIÉRT TÁMADJA A KORMÁNY AZ EU MEZŐGAZDASÁGI REFORMTERVEIT?

MÉRCE
Szerző: SZABÓ DÁNIEL
2020.06.03.


Korábban azért kritizáltuk az európai Green Deal tervezetét, mert azt bizonyítja, hogy az EU klímavédelmi stratégiája továbbra is károsanyag-kibocsátásának kiszervezésén alapul. Szóvá tettük azt is, hogy a biológiai sokféleség (biodiverzitás) védelme csak szlogeneket érdemel a deklarációban, konkrét vállalásokat nem. Most úgy tűnik, valódi tartalommal próbálják meg feltölteni a szép ígéreteket.

Egy tervezet szerint a mezőgazdaságban felhasznált vegyszerek mennyiségét a felére kell csökkenteni, míg az ökogazdálkodásba bevont, mezőgazdasági hasznosítású területek arányát 25%-ra kell növelni 2030-ig. El kell ismerni, hogy ha ez valóban megtörténne, akkor az jelentős mértékben csökkentené a mezőgazdaság környezetterhelését, és legalább esély nyílhatna arra, hogy elkerüljük az ökoszisztémák összeomlását, amely az élelmiszertermelés jelentős részének megszűnésével is járna. Hiszen beporzó rovarok nélkül a haszonnövényeink jelentős részének (paradicsom, paprika, uborka, tök, cukkini stb.) megtermelése már lehetetlen lenne.

A magyar agrárminiszter, Nagy István, határozott elutasítással reagált e tervekre, mondván: ilyen szabályok bevezetése súlyos károkat okozna a magyar gazdáknak, csökkenne a termelés, a bevétel, az élelmiszerárak pedig nőnének, és veszélybe kerülhet a „termelés biztonsága”.

Tehát egyfelől az ökogazdálkodással szembeni szokványos érvelést húzta elő, és termeléscsökkentéssel kezdett riogatni. Azért helyes itt a riogatás szót használni, mert az ország búzából és kukoricából is a saját szükségletének kétszeresét termeli meg jelenleg, tehát még a termésátlagok felére csökkenése esetén sem kell tartanunk attól, hogy nem lesz mit ennünk.

Másrészt pedig a termésátlag és a megtermelt abszolút mennyiség, csak az egyik jelzőszáma (kéne, hogy legyen) a mezőgazdaság teljesítményének, másik a termés beltartalmi értéke (amelyet az emberi szervezet számára létfontosságú ásványi elemek és a vitaminok mennyisége és aránya határoz meg).

A termésátlagok fetisizálása és a beltartalmi értékek zuhanásának elhallgatása, szinte titkossá minősítése a kapitalista élelmiszertermelés sajátja, annak természetéből fakad. A profitráta ugyanis annál magasabb, minél nagyobbak a termésátlagok, ezért alapvető érdeke, hogy ennek árát ne vegyük számításba.

A miniszter e tekintetben nem is tesz mást, csak felmondja a leckét. Emellett viszont azzal is érvel, hogy a megdráguló európai élelmiszertermelés elveszítheti belső piacait (is), és teret nyerhetnek a főleg az amerikai kontinensről származó GMO-termékek. Jelen körülmények közt ez már valóban veszély.

Éspedig azért, mert már megszületett a Mercosur, az EU és dél-amerikai államok közt kötött szabadkereskedelmi egyezmény, amely lehetővé teszi, hogy Dél-Amerikából nagy mennyiségű élelmiszert és takarmányt exportáljanak Európába. Amikor ezt az egyezményt megkötötték, a Fidesz nem tiltakozott, és a magyar kormány is aláírta azt. De nem képviselnek markáns álláspontot a magyar kormány képviselői az EU-USA közti szabadkereskedelmi egyezmény jelenleg is zajló tárgyalása során sem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.