2020. július 27., hétfő

A HÁTTÉRBEN A KISGAZDÁK VOLTAK – CSAK LEGENDA, HOGY A NÉMETEK KÉRÉSÉRE CSINÁLTÁK KI A MAGYAR NAGYÜZEMI MEZŐGAZDASÁGOT?

168 ÓRA
Szerző: RÓZSA PÉTER
2020.07.27. 


Lapunk június 17-i számában jelent meg dr. Gazdag László cikke a magyar mezőgazdaság rendszerváltás utáni hanyatlásáról. Ebben az volt olvasható, hogy amikor 1990-ben Antall József a német kancellárhoz látogatott, Helmut Kohl állítólag arra kérte, hogy számolja fel a nagyüzemeket a mezőgazdaságban, ezen belül építsük le az amúgy is túltermeléssel küszködő állattenyésztést, és álljunk át a növénytermesztési alapanyag-termelésre. Magyarul: legyünk a nyugati államok puszta növénytermesztési nyersanyag-beszállítói. Bármilyen durva beavatkozásnak látszik is, annak tükrében, hogy Magyarországon valóban sikerült a korábban eredményes, világszínvonalú, integrált termelési rendszerben működő nagygazdaságokat felszámolni, még igaz is lehet, hogy volt ilyen német kérés. Akkori bonni nagykövetünket, Horváth Istvánt – aki előkészítette Horn Gyula, illetve Németh Miklós németországi tárgyalásait, és minden találkozón, tehát az említett megbeszélésen is személyesen részt vett – arról kérdeztük: volt-e ilyen nyomás a kormányon Kohl részéről.

Találkozott a németországi tárgyalásokon akár szóban, akár írásban, hasonlóan konkrét, a gazdaságunkat érintő kéréssel, javaslattal?

Az egész tárgyalássorozatot én készítettem elő, beleértve a tematikát is, és a megbeszélések mindig ennek szellemében folytak. Ott semmiféle, a magyar mezőgazdaságot érintő kérdés nem volt napirenden. Több szempontból sem lehetett. Először is Kohl annál sokkal tapintatosabb politikus volt, mint hogy bármilyen nyomást gyakoroljon a magyar tárgyalófelekre. Ugyanakkor a rendszerváltás és a német egyesítés olyan hatalmas történelmi fordulópont volt a világpolitikában, hogy a kapcsolatok kiépítését egy ilyen alkalommal nem lehetett felaprózni bizonyos gazdasági ágazatok ügyeire. Aki ezt állítja, az biztosan nem volt ott a bonni tárgyalásokon. Később, a már Budapesten megtartott Antall–Kohl-találkozón ugyan nem voltam jelen, de aki a német politikát ismeri, tudhatja, hogy a kancellár soha nem tett volna ilyen brutálisan és ilyen konkrétan ajánlatot bármely részkérdésben. Aki ezt sugallta, az szeretné utólag Kohlnak és Antallnak a szájába adni, hogy ez történt. Kétségtelen viszont, hogy abban az időszakban voltak Magyarországon olyan politikai erők – elsősorban a kisgazdapártra utalok –, amelyek nagyon érdekeltek voltak abban, hogy szétverjék a nagyüzemi gazdaságokat, és egy apró, kis gazdaságokból álló rendszert hozzanak létre.

Tehát nem a politikai vezetés, hanem különböző lobbik érdeke lehetett az agrárium feldarabolása és újraosztása?

Elsősorban az osztrákok jelentkeztek be, akik a tiszta föld megvásárlásában voltak érdekeltek, de a tiszta földet nem árutermelés céljára hozták volna létre, hanem a korszerű mezőgazdasági gazdálkodás érdekében, mert hiszen Ausztriában a használható földterület lényegesen kisebb, mint Magyarországon. Főleg a határ menti területeken voltak érdekeltek, hogy ott korszerű mezőgazdasági termelést létrehozva, tulajdonképpen kiterjesszék a termelési lehetőségeiket Ausztria határain túlra...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése