Szerző: ÉS
2020.07.10.
Kovács Zoltán: Három nyitott
Cenzúrázatlanul beszél Európa jövőjéről Orbán Viktor, Vučić szerb elnök és Janša szlovén miniszterelnök szerdán egy webkonferencián – jelentette be Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke egy Facebook-videóban a múlt hét végén. A cenzúrázatlan beszélgetésről, lévén, hogy lapzárta után zajlik, nincs lehetőségünk beszámolni, de ez a cikk nem is erről szól.
Hanem arról, hogy a Facebook-hírben vagy talán csak megfogalmazásában van valami sompolygó kioktatás, ami mindenkinek szól, aki ezen a hármason kívül rekedt, legfőképpen is nyilván Brüsszel bürokratanyelven beszélő bürokratáinak. Hirdeti a mondat, hogy akad Európának még olyan térsége, ahol szabad, sőt követendő és természetes a nyílt beszéd. Büszkén és harsányan kiáltja a világnak, hogy a webkonferencia résztvevői elutasítják a mellébeszélést meg a félretájékoztatást. Balog bejelentése azt sugallja, hogy mindennek az alapja az akadályok nélküli őszinte eszmecsere. Majdnem azt írtam, nyitott társadalom, de hát józan mértéktartás...
Sz. Bíró Zoltán: Szavazás Oroszországban
Rainer M. János: Gyáni Gábor hetvenedik születésnapjára
Váncsa István: Áll, ül, fekszik
Egri Viktor: Felcsútország
Lattmann Tamás: A Kaleta-ügyről
Mi volt, mi lehetett volna másképp, és a „mit hogyan ne” problémája
Hiába uralja a médiát és a nyilvánosságot ez a téma, nem szívesen beszélek róla a megtisztelő médiamegkeresések ellenére sem. Egyrészt, mert általánosságban sem szeretek megszólalni olyan ügyben, amelyben bírósági eljárás van folyamatban, amelyben az, akinek döntést kell hoznia, sokkal több információhoz, a döntést befolyásoló tényhez fér hozzá, mint én. Másrészt, és jelenleg ez hangsúlyosabb szempont, itt lassan már boldog-boldogtalan pedofília- és büntetőjog-szakértő, ahogy a lassan sajnos szokásosnak tekinthető, politikai alapú egymásra mutogatás és sárdobálás is beindult. Emiatt érdemesnek tartok közzétenni egy-két gondolatot, hogy a médiában fellelhető rövid nyilatkozataim mellett egyértelművé tegyem a véleményem...
Földvári Zsuzsa: Kellenek-e katonák?
Ki védi meg katonai erővel a semleges Ausztriát, ha nem saját maga? Csökken a jelentősége a hagyományos haderőnek a kormányzó Néppárt szerint, az ellenzék viszont a nemzeti identitás őrzőjét látja a honvédelemben...
Magyar Péter: Unió és megújulás
José Ignacio Torreblanca: Soros György, aki büszke az ellenségeire
Putyintól és Trumptól kezdve Orbán Viktoron át egészen Hszi Csin-pingig a világ számos vezetője azzal vádolja a magyar mágnást, hogy meg akarja dönteni a hatalmukat. Spanyolországban Soros fő ellensége a Vox nevű párt...
Arnon Grunberg: Nem
Az alábbi szöveg fordítása abból a meggyőződésemből született, mely szerint ma a műfordító feladata a fordítandó szövegek és a fordítás minőségének szem előtt tartásán túl a társadalmi elköteleződés is lehet.
Ebből a megfontolásból indítottam útjára a „Műfordítók egy jobb társadalomért” elnevezésű nemzetközi projektet. A projekt keretében 11 nyelven – románul, lengyelül, bolgárul, csehül, szlovákul, oroszul, szerbül, szlovénül, horvátul, németül és olaszul – jelenik meg Arnon Grunberg (1971) holland író amszterdami emlékbeszéde, amelynek apropóját részben a holland emlékezetpolitikai hagyomány – 1946 óta minden év május 4-én egy-egy író tart beszédet a II. világháború és az azóta viselt háborúk áldozatainak emlékére –, részben pedig a haláltáborok felszabadításának és a II. világháború végének 75. évfordulója adja. A szöveg jelentősége mindemellett tudatosan aktualizáló retorikájában rejlik.
A műfordító, amennyiben engedik, hogy maga is megválaszthassa, mit fordít le, kifejezheti szolidaritását azok mellett a szövegek mellett, amelyek figyelmeztetnek a diszkrimináció és a rasszizmus bármely formájának veszélyeire. Legyen szó a cigányok szegregációjáról, a menekültekkel szembeni embertelen bánásmódról, az antiszemita Soros-plakátokról vagy George Floyd haláláról. „Ha biztos világot tudunk teremteni a legmarginalizáltabbak számára, a többi ember is szabad lesz” – mondotta Patrisse Cullors, a Black Lives Matter mozgalom egyik elindítója. Erről szól Grunberg beszéde is...
Deák Dániel: Noli me tangere
Martin József: Nem egy a jelszó
Jan Grabowski: Hamis holokauszttörténet?
Ebből a megfontolásból indítottam útjára a „Műfordítók egy jobb társadalomért” elnevezésű nemzetközi projektet. A projekt keretében 11 nyelven – románul, lengyelül, bolgárul, csehül, szlovákul, oroszul, szerbül, szlovénül, horvátul, németül és olaszul – jelenik meg Arnon Grunberg (1971) holland író amszterdami emlékbeszéde, amelynek apropóját részben a holland emlékezetpolitikai hagyomány – 1946 óta minden év május 4-én egy-egy író tart beszédet a II. világháború és az azóta viselt háborúk áldozatainak emlékére –, részben pedig a haláltáborok felszabadításának és a II. világháború végének 75. évfordulója adja. A szöveg jelentősége mindemellett tudatosan aktualizáló retorikájában rejlik.
A műfordító, amennyiben engedik, hogy maga is megválaszthassa, mit fordít le, kifejezheti szolidaritását azok mellett a szövegek mellett, amelyek figyelmeztetnek a diszkrimináció és a rasszizmus bármely formájának veszélyeire. Legyen szó a cigányok szegregációjáról, a menekültekkel szembeni embertelen bánásmódról, az antiszemita Soros-plakátokról vagy George Floyd haláláról. „Ha biztos világot tudunk teremteni a legmarginalizáltabbak számára, a többi ember is szabad lesz” – mondotta Patrisse Cullors, a Black Lives Matter mozgalom egyik elindítója. Erről szól Grunberg beszéde is...
Deák Dániel: Noli me tangere
Martin József: Nem egy a jelszó
Jan Grabowski: Hamis holokauszttörténet?
V I S S Z H A N G
Száday Rezső: Az élet értelméről
Szále László: Mi nincs rendben
Lévai Júlia: Mi lesz ebből?
P Á R A T L A N
Huszár Ágnes: SZOBORKERT
-átkai: „CSAK EGY SZÍNÉSZ”
Lázár György: ENGLISH ONLY
msz: HAHÓ, A TENGER!
E. A.: EGY ALÁÍRÁS KÉPEI
-pé-: RÉMHÍRTERJESZTŐK
(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS
Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.