BÁRÁNDY PÉTER: ALKOTMÁNYOS JOGÁLLAM ÉS BÜNTETŐ IGAZSÁGTÉTEL

NÉPSZAVA
Szerző: BÁRÁNDY PÉTER
2021.11.13.

Sajnos, nem tudom megnyugtatni a társaságot arról, hogy bármilyen többséggel nyer a mostani ellenzék, és válik nem-ellenzékké, akkor akadálymentes átmenetünk lesz. Bizonyosan egy akadálypályán kell futnunk.

Ha először az orbáni jogrendszer diagnózisát elemezzük, akkor ki kell emelnünk Vörös Imrét, aki már 2012-ben kimondta, hogy ez nem egy jogállami rendszer. Ugyanis azt kell eldönteni – nem közfelkiáltással, mert azt nagyjából el tudom képzelni –, hogy jogállamban élünk, vagy sem. Ha jogállamban élünk, akkor az Alaptörvény egyenlő az alkotmánnyal. Ha nem élünk jogállamban, akkor az Alaptörvény nem alkotmány. Mi az, hogy jogállam? Fogadjuk el, hogy ez egy gyűjtőfogalom. A jogállamiságnak nincs olyan meghatározottsága, mint sok minden másnak, de a gyűjtőfogalomnak vannak kötelező tartalmai, és ha azokkal nem rendelkezik egy állam működése, akkor nem tekinthető jogállamnak. A jogállamiság ismérveit, vagy elemeit kénytelenek vagyunk több csoportba osztani. Vannak formai és vannak materiális elemei. Ha a formai elemeit nézzük, az abban foglalható össze, hogy az egész jogrendszer és annak szabályai, törvényei és egyéb jogi megnyilvánulásai világosak és egyértelműek legyenek. Nem véletlenül mondom, hogy azt is magában hordozza, hogy a szavak a társadalmi közmegegyezésnek megfelelő tartalommal bírjanak. Hogy az egész rendszernek és részeinek is kiszámítható legyen a működése. Biztosan a formai elemek közé sorolom azt is, hogy – ha lehetséges, akkor – az alapjogok milyen módon korlátozhatóak. Ez is formai kérdés, de van tartalmi megnyilvánulása is.

Nézzük a rendszert materiális megközelítésben. A nagyon sokszor citált Gustav Radbruchra gondolok, aki az igazságosságot vette alapul a materiális jogállam elemeként. Nem véletlen, hogy éppen ma hivatkoznak rá sokan. Az ő munkássága óta már nagyon sokan kitöltötték/kitöltöttük a fogalmat azzal, hogy a munkáiban fellelt igazságosság mindenekelőtt jogegyenlőséget jelent, de magában foglalja a méltányosságot is. Ha ez a két elem nincs benne a pozitív jogban, akkor az csak jognak látszó tárgy, de nem jog, nem egyszerűen igazságtalan jog, hanem nem jog. Azért, mert a jognak a társadalmi rend és az igazságosság fenntartása, kialakítása a feladata. Ha ezt a feladatot ez a rendszer nem teljesíti, akkor az valami más. Itt egy átkötést is lehet tenni. Ha azt mondjuk, hogy jogbiztonság, akkor ez a formai tartalom. Ha azt mondjuk, hogy igazságosság, akkor ez a materiális tartalom. Ezek nem választhatóak ezek el egymástól. A történelemben ez bebizonyosodott, hála Istennek néha nem annyira hülye az ember, mint amennyire látszik. Ha a jog igazságtalan, akkor azt nem fogja elfogadni, eltűrni, mert előbb vagy utóbb a jogbiztonságot is megszünteti. Ez tulajdonképpen megnyugtató...

ITT OLVASHATÓ